Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-198

198. országos ülés január 31. 1874. 97 megfosztatnának. Hiszen ezek semmi időben más­ban födözetet nem találtak, mint a kormány jó aka­ratában és vérmes reményeiben. Számítsunk egy kissé, ha ugy tetszik. Tettleg a valóságos prioritások a tőzsdén 65-ön kelnek, a részvények 50-en, és miután a kérdéses kötvények, melyek a pesti tőzsdén kivül sehol sem jegyeztet­nek, legjobb esetben többet nem érnek: ily áron ez eladásból 15 millió, és föltéve, mihez most legki­sebb kilátás nincsen, hogy fél év alatt 60-ig emel­kednek, akkor 18 millió folyna be, és igy egy krajczár sem maradna az állami előlegezések visz­szafizetósére. Az uj kölcsön-consortium, mely 50% erejéig ezen kötvényekre az államnak előlegezése­ket nyújt, a ministerelnök azon fölszólitására, hogy optionalis ajánlatában, mely szerint választhat, vagy a kötvények megtartása vagy az előlegezett összeg kifizetése közt: az optionalis árfolyamot IIV2 szá­zalékkal javítva, ezt 6lVg°/o-ra aranyban föl is emelte vagy osztrák értékben 70%-ra; miután azonban ugyanazon consortium arra legnagyobb súlyt fek­tet, hogy az előlegezett összegért az állam legyen a kezes és fizető : kétségtelen, hogy a készfizetést válasz­tani, és ezen 17 milliót az uj kölcsönből le fogja vonni, azért is a kötvények optionalis árfolyamára nézve engedékenyebb volt. Azonban még ezen 70°/ 0 árfolyam mellett az állam előlegezéseit födözni ba­jos volna, miután a keleti vasút kisajátításokért, üzleti eszközökért, és az építések kormányzati meg­vizsgálása nyomán még tetemes sommákkal tartozik. Atalában addig, míg az elrendelt vizsgálat be nem fejeztetik: a keleti vasút pénzügyi helyzetét szám­szerűleg megállapítani nem lehet; maga az igazga­tó-tanács e tekintetben valódilag nincsen tájékozva. Midőn a kormánytól az első előlegezéseket kérte, az építés befejezésére szükséges költségeket 8 mil­lióban határozta meg, miből későbben 15, mármost 22 millió lett. Komoly figyelmeztetés, hogy az ál­lam-kincstár a jelen törvényjavaslat nyomán még Waring idejéből fönmaradt függő adósságokat ren­dezni, és oly terheket elvállalni kénytelen íeend, melyekről most még sejtelmünk nincs, és azért a hirtelenkedés vádja fogja érni a törvényhozást, ha be nem várva a vizsgálat eredményét : a kérdéses követelés jogosultságát tettleg ismerné el. A ministerium végtére a keleti vaspályát a teljes tönkrejutástól meg akarná óvni. Erre azt jegy­zem meg, hogy magát a pályát, mely kiépíttetett. és annak forgalmát semmi veszély nem fenyegeti, ha birói zár vagy csőd alá kerül is. A pályatest maga, — melynek jövedelme az állam által bizto­tositva van : az üzlet minden tartozékaival, az állam örökös tulajdona, és csak azoknak használata illeti a részvényeseket vagy hitelezőit a törvényben és engedély-okmányban kifejtett föltételek alatt. {Helyeslés bal felől és a jobb közép több padjáról.) KÉPVH. HAELÓ. 18" IX. KÖTET. Az 1868: XLV. törvényczikk 9. §. erről világosan rendelkezik. A keleti vasut-részvénytársulat már alig menthető, miután azon rész, melyet a részvé­nyesek az állam által biztosított jövedelemből igénybe vehetnek: a tett adósságokat alig födözendi, és igy ezek csak a még messze kilátásban lévő nagyobb jö­vedelemre, mely az állami biztosítást fölöslegessé tenné, vannak utalva. Három év előtt lehetett volna a társula­ton segíteni, midőn az igazgató-tanács a társulat fize­tési képtelenségét bejelentvén : akkor ugy járt volna el a ministerium, mint az osztrák kormány a lem­berg-csernoviczi vasúti társulattal, és az engedélye­seket és a vállalkozókat a társulati értékek eladá­sánál jogtalanul levont pénzek visszatérítésére szo­rította volna. Miért nem tette ? azt endelt vizs­gálat ki fogja deríteni; most azonban minden ala­pos részletes tájékozás nélkül, az államot 17 millió költséggel terhelni, hol sem a hozott áldozat ered­ményét, sem a további áldozatok sorát előre nem láthatjuk : annyi volna, mint fejünkre, egy és más torlódott pénzügyi bajok halmazát saját kezeinkkel tetőzni. (Igaz! ügy vanl bal felől.) Ehhez, hazám iránti kötelesség érzetem öntudatában, nem járulha­tok, és igy a benyújtott törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Hosszas élénk helyeslés bal felöl és a jobb közép több pad­járól.) Ghyczy Kálmán: A beterjesztett tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául én sem fogadom el, habár nem mindenben azon szempon­tokból kiindulva, melyekből az előttem szólott igen tisztelt képviselő ur kiindulni méltóztatott. Rövid előadásomban csak oly érveket szándé­kozom fölhasználni, melyek magával a tárgygyal összeköttetésben vannak, s óhajtásom az, hogy be­terjesztendő javaslatomban nemcsak egy irányban, hanem minden irányban, a mennyire lehet, igazságos legyek. Két okom van, amelynél fogva a beterjesztett törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. A kormány minden eddigi nyilatkozatai után is a másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeket illetőleg csak arra van kötelezve, hogy a vasút részére en­gedélyezett biztosítéki összegből az első-sorozatu elsőbbségi kötvények kamatainak és törlesztési já­rulékainak kielégítése után fönmaradó részt ezen másod-sorozatu elsőbbségi kötvények kamatainak és törlesztésének födözésére fordítsa. A beterjesztett törvényjavaslat elfogadásának esetére ezen viszony megváltoznék. Az állam nemcsak kezes; hanem kész­fizető, egyenes adós lenne azon 10 millió tallér ere­jéig, melyet a hitelező consortium a kérdéses má­sod-sorozatu elsőbbségi kötvények kiváltására az államnak előlegezni kész, s amely 10 millió tallér augusztus végétől kezdve 6 hónap alatt, és igy egy 13

Next

/
Thumbnails
Contents