Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-170

80 170. országos ülés november 25. 1^73. sitást, hogy a pénzügyminister azt iparkodjék lebegő adósságokkal fedezni. Ezen hézagot, a mostoha körülmények bekövetkezte folytán a folyó évi jövedelmeknek nagy mérvbem csökkenése még nagyobbá tette. 10 és 12 millió forinttal legalább is mögötte maradtak, a mint eddig a kezelési eredményekből Ítélhetni — habár egészen megbízható ítéletet még nem adhatunk is — mögötte maradtak a tényleges bevételek azon bevételeknek, melyeket a költségvetési előirányzatba fölvett; és így szükségessé vált mintegy 20 millió forintra terjedő lebegő adósságnak megkötése, és elmaradt viszont mintegy 10 millió, azon munkálatokból, melyek a költségvetésben fölvétettek, és melyek, a mostoha körülmények bekövetkezte folytán, nagyrészben nem voltak valósithatók. E két körülmény okozza, hogy részint lebegő adósságok czimén, részint azon ok miatt, hogy mintegy 10 millió nem teljesített munkálat van, melynek födözése meg volt adva: 30 millió forintra megy az, minek födözéséről, mint ezen évnek szükségletéről, utólagosan gondoskodni kell. Ezen összeghez jön azon hiány, melyet az 1874. évi költségvetés föl fog mutatni. E költségvetés egészében a ház által megállapítva még nincs; de azon kép, melyet a kiadási résznek tárgyalása és megállapítása, és azon számitások, melyeket ma már a födözetre vonatkozólag tenni lehet, élőnkbe állítanak: kétségtelenné teszik azt, hogy az 1874-ik évi hiány nagyobb lesz, nint aminőre számítottuk akkor, midőn a költségvetést tárgyaltuk. A képviselőház megállapodásai szerint mintegy 23 millióra rug azon hiány, mely az 1874-re megállapított költségek és, az akkor előterjesztett költségvetés szerint, a fölvett födözet közt mutatkozik. Ezen hiány azonban jelentékenyen nagyobb lesz két okból. Mert a kiadások némely részében bizonyos emelkedés fog bekövetkezni, melyet semmi utón mellőzni, alábbszállitani a törvényhozásnak tehetségében nem áll. így a kamathiztositásnak öszszege, mely 12 millió forinttal volt fölvéve, legalább 14—15 millió lesz az 1874-ik évben azon szomorú tapasztalások után, melyeket az 1873-ik év eddigi eredményei e részben fölmutatnak. De azon teher, melyet e kölcsön az államra ró: ismét jelentékeny, s oly tétel, mely a kiadási rovatot mintegy ötödfél millióig fogja terhelni. E kettő együttvéve már a 23 milliót 28-ra emeli. Azonkívül, tisztelt ház! ha a jelen helyzethez mért, biztosan előrelátható s nem illusorius födözetet kívánunk 1874-re megállapítani: számításba kell vennünk azon változtatásokat, melyeket a beállott mostoha évek következtében a födözeten okvetlenül eszközölni kell. A bevételek némely ágazata kétségtelenül nem fogja 1874-ben azon eredményeket szolgáltatni, melyeket a költségvetés kilátásba helyezett akkor, midőn előtte az 1874-ik év eredményei ismeretlenek voltak, s nem láthattuk előre azon csapásokat, melyek aztán az országot érték, és melyek iránt eddig az országban még senkinek absolut fogalma nem volt. így a földadóban, az erdészeti, bányászati jövedelmekben, sőt az egyenes adókban is bizonyos hiányra okvetlenül számitnunk kell; mert ha az 1874-ik évet Isten áldása kíséri is, ez csak az év második felében fogja magát érezhetővé tenni.; az év első fele természetesen a ma bekövetkezett situatio következéseként kell hogy a bevételeket illetőleg mostoha maradjon. Épen azért, ha még ehhez hozzáveszszük a rendkívüli födözetben fölvett oly tételek kihagyását is, melyeket kihagyni kell, mintegy 14—15 millióra tehető a pénzügyi bizottság számítása szerint azon hiány, mely e részben előáll, s melynek födözéséről ez okból, ezen tekintetből, ha előrelátók kívánunk lenni, — amit a helyzet súlya kétszeresen követel, — a törvényhozásnak okvetlenül gondoskodnia, kell. Az előbbi öszszeghez hozzáadva ez összeget, mintegy 73 — 74 millió az, mit a lebegő adósságok visszafizetése és az 1873-ra megszavazott, de a bekövetkezett egyes körülmények következtében elmaradt munkálatok és igy a hitelátruházások födözésére, s amit harmadszor az 1874-ben előrelátható hiánynak födözésére okvetlenül előteremteni szükség lesz. Hogy ezen pénzforrások más, mint rendkívüli utón elő nem teremthetők: az kétségtelen; és hogy ezen rendkívüli ut más nem lehet, mint a kölcsön; ez is. gondolom, bővebb bizonyításra nem szorul. Azon összeg tehát, melynek realisálását részben biztosítja, részben kilátásba helyezi ezen törvény: okvetlenül szükséges lesz, ha az 1874-ik esztendő hiányait, a jelen év tartozásaival együtt födözni akarjuk. Kérdés csak az. hogy a szükség ténye el van ismerve, hogy azon kölcsön, amelyet ezen törvényjavaslat ajánl és megkötni czéloz: elfogadható-e igen vagy nem? És a pénzügyi és központi bízottságoknak erre adott válasza szolgáljon válaszul a különvélemény azon részére, amelyben a 2-ik és 4-ik osztály előadói azon okból nem tartják ezen kölcsönt elfogadhatónak, mert a föltételek, amint azt a. külön-vélemény 4. vagy 5. pontban kifejti, oly súlyosak, hogy annak elfogadásáról szó sem lehet Súlyosak, terhesek e föltételek, tisztelt ház! az kétségtelen; de a kérdés ma nem az; a kérdés az; lehetségessé teszi-e ezen kölcsön, és egyedül lehetségessé teszi-e azt, hogy az ország, a jelen helyzetből kibontakozva, képessé tegye magát arra, (Moz~ gás. Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! johh felől.) hogy e helyzet pillanatnyi zavarainak mellőzése után a háztartás bajainak gyökeres orvoslásához láthassunk. (HalljuM) Ez a kérdés. A bizottr ságok más utat, mint azt, hogy kölcsön utján sza--