Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-170

170. országos ülés november 25. 1873. 7 a kező ülésszak elején: azt hiszem, hogy ezen ülés­szak eleje e hónap végén lejárván, talán várhatjuk a pénzügyminister ur jelentését, és akkor előállna annak szüksége, hogy a bizottság megválasztassék. Ennélfogva fölkérem a tisztelt házat, méltóztassék a bizottság megválasztására határnapot kitűzni. (He­lyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak beleegyezni, talán holnap vagy holnapután lehetne megejteni a vá­lasztást. (Fölkiáltások: szombaton.) Méltóztassék to­vábbá az iránt határozni, hogy hány tagból álljon a bizottság. Péchy Tamás! Azt hiszem. 5 vagy 7 tag elegendő lenne. (Fölkiáltások: 5 tag!) Elnök : Tisztelt ház ! Bátor vagyok javas­latba hozni, hogy e választást a jövő hétre méltóz­tassék halasztani, mert szombaton lesz a tisztelgés ő felségénél. Hétfőig méltóztassanak megállapodni az iránt, kik legyenek a tagok; a számot illetőleg talán megnyugszik a tisztelt ház abban, hogy az 5 legyen. (Helyeslés.) Tisztelt ház! Most következnék a napirend, melynek első tárgya a kölcsönről szóló törvényja­vaslat. Méltóztatik azonban emlékezni, hogy a katas­teri fölmérésről szóló törvényjavaslat harmadik föl­olvasásának még a szombati ülésben kellett volna megtörténnie, minthogy pedig ma a felsőház ülést tart: talán czélszerü volna e törvényjavaslatot har­madszor fölolvasni. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház ezen har­madszor fölolvasott törvényjavaslatot? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslat véglegesen elfogadtatott, és tár­gyalás végett a méltóságos főrendekhez át fog kül­detni. Következik a kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Széll Kálmán előadó: Tisztelt kép­viselőház! Azon tárgyalások alatt, melyek az 1873. évi államköltségvetés fölött e házban folytak, con­statáltatott e háznak minden tagja részéről ugy, mint a pénzügyi bizottság részéről is, hogy az or­szág pénzügyi helyzete komoly, kedvezőtlen és a legnagyobb óvatosságra és gondolkozásra int; hogy azon nagy csapások, melyek ez év alatt minden irányban érték az országot: ezen már akkor kedve­zőtlennek fölismert helyzetet komolyabbá, súlyosabbá, kellemetlenebbé tették, az kétségtelen, azt bővebben igazolni fölösleges; mert hisz e csapások az ország közgazdasági életét renditették meg. E csapások az állampénztárra is ennélfogva a legkedvezőtlenebb és mélyen beható befolyást gyakoroltak. Ezen helyzet­nek részleteit azonban elemezni, az ország financi­ális situatiójának képét adni, ennek részleteit bírálni, ismertetni, én a mai nap feladatának nem tartom ; én az ország pénzügyi helyzetének átalános tárgya­lásába a magam részéről nem fogok belebocsátkozni, nem pedig azért; mert azon körülmények, amelyek a tárgyalás alatti kölcsöntörvényjavaslatra nézve fenfo­rognak és köztudomás szerintiek: kívánatossá teszik, hogy azon tárgyalás, mely e házban most megindul, szűkebb határok közé szoruljon, mint aminőket az or­szág összes pénzügyeinek megbeszélése, az ország pénzügyi állapotának részletes elemzése valósággal megenged. A kérdés oly nagy, a részlet abban oly véghetetlen sok, hogy azon egynéhány nap­nak keretébe e kérdésnek egészében való fölte­vése nem fér bele. De azonkívül engem arra az is késztet, hogy — amint a tisztelt házban az 1874. költségvetés kiadási részének tárgyalása alkalmából kifejezésre is jutott a nézet, — a födözet kérdésé­nek megállapításánál, a költségvetési törvénynek megszavazásánál, akkoron, midőn minden factornak ismeretével és latbavetésével leszünk azon helyzet­ben, hogy az ország összes pénzügyeit megbeszél­hetjük és tárgyalhatjuk: lesz a legalkalmasabb idő­pont arra, hogy e kérdésbe bővebben kiterjeszked­hetünk. E két szempontnál fogva, én, tisztelt ház. azon előadásban, melylyel a központi bizottság vélemé­nyét indokolni és kisérni szükségesnek tartom, a ma­gam részéről csak röviden magára a kérdésre fo­gok szorítkozni. (Halljuk \) És itt is azok után, a miket a pénzügyi bizottság jelentésében előterjeszteni szerencsés volt, sokkal rövidebbre foghatom azokat, amiket mondandó leszek. A kérdés, melyre a pénzügyi bizottság jelen­tésében és ennek alapján a központi bizottság meg­felelni iparkodott, ez: szükséges-e. elkerülhetlenül szükséges-e azon kölcsön, melynek megkötéséről szó van; szükséges-e azon mérvben, melyben annak létesítését a törvényjavaslat czélozza; és vajon a jelen törvényjavaslat által czélbavett kölcsön-e az, melynek elfogadását a ház elhatározhatja és szava­zatával szentesitheti ? Azon számitások, melyeket a bizottság erre nézve előadott: igen röviden és szembetünőleg kifejezik azon szükséget, melynek födözéséről szó van a folyó év költségvetésének megállapításakor, a költségve­tési kiadások és bevételek közt. Miután pedig a bevételek közé minden rendelkezésre álló rendes és rendkívüli bevételt fölvett: egy hézagot hagyott betöltetlenül, mely hézag a később bekövetkezett események következtében, a költségvetésben még nagyobb szükséget idézett elő, mint az előrelát­ható volt, A kiadások és bevételek között közel 15 millió, azaz 14,700.000 forintra menő különbözet maradt, melynek fedezésére más biztos bevételi alapot a költségvetési törvény nem jelölt ki, mint azon uta-

Next

/
Thumbnails
Contents