Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-168
16*>. országos ülés Ismételve kérem tehát a tisztelt elnök urat, hogy a 135. szakasz élteimében a tanácskozásokat csak akkor fejezze be, midőn szólónak fölírva már senki nincs, — pedig most még volt fölírva, mert én is óhajtottam szólni. — Tehát miként a tisztelt elnök ur nem jelentette ki az első fölállításra a határozatot: ugy, véleményem szerint, időközben is — midőn még a tanácskozás be nem fejeztetett és szólni én is és mások is kívántak — a határozat kimondása az alapszabályokkal ellenkezik. (Helyeslés a szélső-bal oldalon.) Elnök l Bárki bárminő nézettel legyen is eljárásom felől : ez most már túlhaladott kérdés, amennyiben a ház az ügy érdemére nézve határozott, miden fölhívásomra a többség fölállva, ezzel kimondotta, hogy az indítványok ma íárgyaltassanak. (Majoros István közbeszól: A ház nem határozóul Zajos ellenmondás jobb felöl.) Amik szemrehányásként hozattakföl arra nézve, hogy én a kérdés föltevése körül, és egyátalában a házszabályokat nem tartottam meg, azok igaztalanok. Én constcitálíam a iiáz előtt, hogy két ellentétes nézet van: az egyik, mely rögtön kívánja tárgyaltatni az indítván} 1 okát; a másik, mely azok tárgyalását holnapra kívánja elhalasztani, és csak akkor tűztem ki a kérdést, mikor szólásra följegyezve már senki nem volt. Egyébként ismétlem, az egész kérdés már tul van haladva, amennyiben a ház az ügy érdemében határozott. Méltóztassék most az indítványokat meghallgatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Perese! Béla és László Imre beadott módositványait.) László Imre: Tisztelt ház! Megvallom, nem hittem azt, hogy a házszabályokból kiindulva, meggyőződésem ellenére, ma kelljen ellen-inditványoinat indokolni ; különösen, hogy ezt —- nem is tudom mily szóval fejezzem ki — oly furcsa anteeedens előzze meg, mint aminőt itt tapasztaltunk. Megkísérlem azonban indokaimat röviden előadni. Szabad legyen a tisztelt képviselő uraktól, kik ez ütmepélyi indítványt pártolják, azt kérdeznem: vajon mi ok vezette őket arra, hogy a nemzet oly fájdalmas sebeit ez idő szerint fölszaggassák, melyeket már a gyógyitó-idő nagyrészt behegesztett? Mi indok vezette őket arra, hogy a nemzettel alaptörvényeit megtagadni ezélozzák, hogy az örökösödési törvényekből, mint az alkotmány egyedüli biztositékából tabuk rasa-t akarjanak csinálni. Tisztelt ház! A monarchistáknak egy történeti fnbája van, s ez az. hogy mindig monarehicusabbak magánál a monarcliánál. Ballépéseikkel nem esak gyengítik, hanem végveszély felé sodorják a monarchiát. Tudjuk a történelemből, hogy egy mise miatt három ország birodalma elveszett. A franczia renovemtoer 22. 1873. ,); > stanratio a baloldalnak betiltott lakomája folytán széttiportatott; nálunk Magyarországon a hétéves politika, mely most is él, vagy helyesebben mondva teng: szerintem, legalább alig tett tapintatlanabb lépést, mint midőn ezen mostani indítványt beterjesztette. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ugyan kérdem, szabad-e a nemzeti érzelmet a múlt iránti kegyeletet, oly véghetetlen módon provocalni, hogy mi itt vagy kényszerülve legyünk kimondani őszintén véleményünket; vagy pedig kötelességet mulasztva., szembehueyva át hagyjuk surranni az önök hyperloyalis indítványát. Én azt hiszem, hogy a magyar király ö felsége ezen császárság 25 évi ünnepélyes jubileumát nem óhajtja, és mert nem óhajtja, szívesen nem is fogja venni ugy, mint önök gondolják. Merem kérdésbe tenni, mert a kvalitással az őszinteség karöltve jár, hogy vajon az önök — bocsánatot, kérek — humillímns szerencsekivánataii; vagy ami őszinte nyilatkozatunkat fogja-e inkább kegyeim? (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ám vigye keresztül a többség; de én részemről soha bele nem egyezem oly indítvány keresztülvitelébe, melynek elfogadása nem lenne egyéb, mint a, nemzetnek páratlan lelkesedéséből, áldozatkészségéből kifolyó védelmi harezunknak megtámadása, védelmi nagy harezunk martyrjai dicső emlékének arezulcsapása. (Élénk helyeslés a szélső bal felől.) Szabad legyen még kérdeznem: vajon alkotmányos képviseleti országgyűlésnek lehet-e, szabad-e az absolut hatalom, az önkény uralmat képselő korszaknak hosannát kiáltani? nem azt jelenti-e ez, hogy azon idők, ha nem jobbak, olyanok voltak, mint a mostaniak? nem azt jelenti-e, hogy ezen alkotmányos aerahol szépecskén oda lehet viszszamenai? vagy pedig azt méltóztatnak gondolni, hogy miután a nagyon tisztelt baloldal párt-határozatilag kimondta azt, hogy az indítványt pártolja : a nagy többség, mely így keletkezett, vissza, fog bennünket riasztani gondolataink, véleményünk őszinte nyilvánításától ? — Csalatkoztak önök. mert mi, mint ezelőtt, ezután is őszintén kimondjuk kivánatainkat; kimondjuk azt, amit az alkotmány keretében jónak látunk hazánk üdvére nézve és a nemzet méltóságához illőnek tartunk. Bocsánatot kérek, hogy magamra alkalmazzam itt, —feltéve azt, a mit előbb mondtam, hogy talán önök azt gondolták, hogy vissza fogunk riadni — Erdély nagy hazafiának Kendy Sándornak szavait, midőn őt Báthori Zsigmond Erdély fejedelme lenyakaztatta, mert a török szövetséget többre becsülte az osztrák szövetségnél, Kendy azt monda: „Törvény alatt, születtem, az alatt is élek. semmit nem vétettem, azért nem is félek." Ajánlom indítványomat a tisztelt háznak elfogadás végett. (Élénk helyeslés szélső-bal felől.)
