Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-168

62 168. országos ülés helyesen tettem föl a kérdést. A többség szavazás utján oda nyilatkozván, hogy ma kívánja tárgyalni a beadott indítványokat, a ház e határozatát ezennel kimondom. {Nagy mozgás a szélső-bal oldalon.) Németh Albert s Én személyes kérdésben akarok szólani; a tisztelt elnök ur azon fölhívást intézte hozzám .... (Zajos fölkiáltások jobb felől: Ezen már tul vagyunkl) Mihályi Péter jegyző {közbeszól) Németh Aliiért: Fölkérem a tisztelt jegyző urat, hogy szavamba ne vágjon, hanem csak jegyezzen. (Zaj. Fölkiáltások: Nem szabad többé szólania!) Bocsánatot kérek, én személyes kérdésben szólalok föl. (Zaj.) Engem a tisztelt elnök ur arra hivott föl, hogy tehát mondjam meg, a kérdést hogyan kellett volna föltenni? (Fölkiáltások jobb felöl: Ez nem, személyes kérdés!) A második észrevételem Csernátony azon megjegyzésére vonatkozik, hogy csak azok halasztják a kérdés eldöntését, akik seandalumot vagy botrányt akarnak előidézni. (Igazi jobb felől.) Én, tisztelt ház, botrányt előidézni az által nem akarok, hogy a szabályok pontos megtartását sürgetem, s legyenek meggyőződve, a botránynak vagy valamely éles kifakadásnak egy árnyékát sem foglalja magában az általunk benyújtott indítvány, s bármily hosszura nyúljék a discussio: bizonyosan nem fogjuk a parlamentalis illemet sérteni. Hanem ha már botrányt emleget a tiszteli képviselő ur: akkor azt válaszolón! neki, hogy soha botrányt elő nem idéztem, ő azonban megtanított engem és a tisztelt házat is, miként kel! a botrányt nemcsak előidézni, hanem revocálni is. [Nagy zaj.) Madarász Józef Tisztelt ház! (Zaj.) Én a házszabályokra hivatkozván, kívánok szólani. (Fölkiáltások: Nincs joga szókmii Zaj.) Kállay Ödön s Tiszteli ház ! A világ még csak egy csalhatatlan egyéniséget tüntet föl, és ez az egy csalhatatlan egyéniség bizonyára nem ami elnökünk. (Helyeslés a szélső bal felől. Nagy zaj.) A tisztelt ház engedelmével bátor vagyok megjegyezni azt, hogy itt ez oldalról senki sem akart, miként a túlsó oldalon előttem fölszólalt képviselő ur mondotta, azon joggal élni. mely egyátalában egyikünknek sem competál, hogy a ház határozata ellen tiltakozzék. (Igaz/ Ugy van! a szélső bal felől.) Nem is ez a kérdés, hanem az: vajon a tisztelt elnök ur a házszabályok szerint pontosan teljesitette-e kötelességét? (Igazi Ugy van! a szélső bal félőt. Nagy zaj.) Erről pedig szólani minden képviselőnek teljes joga van, és kettős jogunk van nekünk, mert minket a majoritás zsarnoksága ellen, úgyszólván, egyedül a házszabályok védelmeznek. (Élénk helyeslés a szélső-bal felől. Zaj.) A tisztelt elnovember 22. ÍS~H. nök ur föltette a kérdést; de nem engedett időt arra, hogy a kérdés megvitattassék (Igaz! ügy van! a szélső bal felöl. Ellenmondások jobb felől.) a tisztelt elnök ur nem várta ezt be, hanem a többség egyszerre fölállott és azzal kijelentette (Fölkiáltások jobb felöl: Ugy vanl Zajos ellenmondásolc a szélsé bal felől) a többség fölállott és kitűzte a tárgyalást a mai napra.. Helyesen-e? Nem az ellen szólalok föl; hanem csak az ellen, hogy méltóztassék a szar bályok szerint időt engedni, hogy a tagok a kérdést megvitathassák, de ne a házszabályok ellenére (Helyeslés a szélső bal felől. Zaj jobb felől), és azután élni azon hatalommal, melyet kilencz év óta úgyis gyakorolni méltóztatnak, és ezután tetszés szerint bennünket leszavazni; de ne a szabályok ellenére. Én annálfogva a tisztelt elnök urnák mai eljárását sehogy sem helyeselhetem. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Madarász József: Tisztelt házi A házszabályokra hivatkozva szót kérek. A tisztelt elnök urat — ismét alkotmányos érzületére hivatkozva —^ fölhívom, hogy a 135. szakasz világos rendelete ellenére kívánta most másodszor már a tanácskozás folyamában kimondani a többséget, azon föltett kérdésre, melyre nézve Sennyey Pál báró képviselőtársunk hibásan vélelmezte azt, hogy már az az első kérdés föltevésekor ki volt mondva. Ismét a tisztelt elnök ur alkotmányos érzületére hivatkozva mondom, hogy másodszor is az alapszabályok ellenére kívánta a végzést kimondani, mert a 135. szakasz azt mondja: „Ha szólni kivánó nem jelentkezik, az elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja, s szavazásra fölteszi a kérdést:" ' és csak később lehet a szavazás eredményét kimondani. Nekem pedig határozott tudomásom van, hogy, amint Csernátony Lajos képviselő ur fölszólalt e tanácskozás folytán, Irányi Dániel képviselőtársam fölíratta magát, és csali időközbeu töröltette ki nevét: tehát a tanácskozás foly és a tisztelt elnök ur mégis mégsem kérdezte: vajon van-e valaki fölírva vagy nincsen: mert világosan nyilvánítom önmagam részéről, hogy napirenden lévén a mondottak, azokat, amiket Csernátony Lajos képviselő ur mondott, megjegyzés nélkül nem hagyhattam volna, a házszabályokra való hivatkozással; mert még ha valamit ki is mond az elnök, a 140. szakasz értelmében azt kétségbe lehet vonni és eílenpróbát kérni, (Helyeslés a szélső-bal oldalon), és ha annak eredménye is helytelenül' mondatnék ki az elnök által, még névszerinti szavazással is lehet azt megigazolni; mindez nem botrány, hanem alkotmányos, parlamentáris cselekvény. Én tehát azt, hogy az Elnök: kimondás után fölszólalni nem volna egyéb, mint botrány: — legalább részemről — nem tarthatom másnak, mint az összes alkotmányos, parlamentális tanácskozások ellenkezőjének.