Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-182

182. országos ülés deczember 16. 1873. 259 nisteri rendelet által létrehozott iparkamarák szüntessenek meg; ha pedig a tisztelt ház az iparkamarák fönmaradását mégis szükségesnek tartaná : ez esetben a közteher viselése alapján, nem csnpán a köziparosok, hanem az ország összes adózó népe viselje azon terhet, mely azon tetemes költségeket födözi, melyek az iparkamarákra fordíttatnak. Kérem e kérvényt tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda fog utasíttatni. A pénzügyi bizottság kivan jelentést tenni. Széll Kálmán előadó : Tisztelt képviselőház! A közmunka-, közlekedési- és pénzügyminister urak a keleti vasút tárgyában egy pótelőterjesztést tettek le a ház asztalára, melyet a ház a vasúti és pénzügyi bizottságokhoz utasított véleményadás végett. A bizottságok ezen pótjelentést tárgyalás alá vették, és arra vonatkozó véleményüket elkészítették; annak nevében van szerencsém a jelentést, melyben e vélemény foglalva van, a ház asztalára tiszteletteljesen letenni, kérvén annak kinyomatását és szétosztását elrendelni. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni, és ann&k idejében a tisztelt ház a napirendre tűzés iránt intézkedni fog. Kerkapoly Károly pénzügy miIlister s Tisztelt ház! A napirend előtt engedje meg a tisztelt ház, hogy egy pár szót szólhassak. (Halljukl) Az 1867: XVI. törvényczikk többek közt azt mondja: „A jelenleg fönálló vámdijszabályzat és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok mindkét állam területén teljes érvényben maradnak, és csak a két törvényhozás, illetőleg a két felelős ministerium közös egyetértésével változtathatók vagy szüntethetők meg". Ezen vámszabályok mindeddig összegyűjtve és nyelvünkön kaphatók nem voltak. Mint a pénzügyi szabályok kilenczedik kötetét van szerencsém ezennel a tisztelt ház asztalára letenni, tudatván egyszersmind, hogy több példányban sokszorositva lettek, és ugy a hivatalok, mint a közönség részéről kaphatók. Egyszersmind alkalmat veszek magamnak azon korábbi jelentésemnek kapcsában, mely szerint az állami főpénztár szolgálatára vonatkozó utasításokat összegyűjtöttem és bemutattam: ma annak kapcsában a magyar királyi adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasításokat is benyújtani. Reménylem, hogy ezen gyűjteményes összeállításokkal ujabb és ujabb pálya nyilik hazai ifjúságunknak, melyen a maga munkásságát hasznosan fogja gyümölcsöztetni; beleokulva előbb a szükséges teendőkbe, a mire ezennel az eszköz nyújtva van. (Helyeslés.) Elnök: Következik a napirend. Simonyi Lajos báró: A törvényhozótestületnek legfőbb és legfontosabb teendője az államköltségvetés megállapítása, mert az ország jövedelmének és vagyonának czélszerü hovaforditásáíól függ az ország és az egyes polgár anyagi jólétének fölvirágzása. A helyes kormányzat megállapítása és magának az alkotmánynak biztosítása is. Azért minden törvényhozótestület nagy gonddal és szorgalommal összeállitja azon tételeket, melyek előtüntetik az ország anyagi helyzetét, reménylhető jövedelmeit, melyek kimutatják azt. hogy mily kiadásokra van szüksége az országnak, hogy a közigazgatás föntartassék, és hogy egyszersmind, mely hasznos beruházások tehetők az országban, hogy ennek fölvirágzása előmozdítható legyen. Ugyanezen alkalommal a kormány is előterjeszti programmját; kimondván azt, mily kiadásokra van szüksége, és átalában mily javitásokat vél eszközölhetőnek az országban. Azt hiszem, alig lesz valaki közöttünk, ki ez igazságot kétségbevonja. De azt hiszem,, egyszersmind alig lesz valaki, aki állítaná, hogy mi csakugyan az 1874-ik évi költségvetés megállapításánál ekként jártunk volna el. Mert az 1874, évi költségvetés megállapítása akként történt, hogy még a múlt ülésszak alatt legelőször is csak a kiadásokat határoztuk és állapítottuk meg, nem is tudván biztosan, mily födözettel rendelkezünk,' és vajon elégséges-e a födözet a kiadások megtételére, és ennek következménye az lett, hogy nem tartván meg kellőleg a sorrendet: a pénzügyi bizottság bízatott meg azzal, hogy a födözetre nézve véleményt terjeszszen elő. De a pénzügyi bizottság látván, hogy a födözet kisebb, mint a szükséglet, kényszerülve volt egyszersmind a kiadások átvizsgálásába bocsátkozni, és ott a lehető megtakarításokat ajánlani. Ami a kormány föllépését ezen fontos és életbevágó tárgyalásnál illeti, a kormány ahelyett, hogy kimondotta volna, hogy az 1874. év egy átmeneti korszak, mely alatt a javítást eszközölni akarja, ahelyett, hogy megnyugtatta volna nyilatkozatával az országgyűlést és magát az országot is az iránt, hogy nem akarja tovább is követni az eddigi irányt, s a takarékosságot akarja alkalmazni: ahelyett a kormány miként járt el? Az országgyűlés elé lépett csonkán, amennyiben két minister hiánj'zik; így történt azon hallatlan eset, hogy a költségvetés tárgyaltatik pénzügyminister nélkül. Igen jól tudjuk azt, hogy a ministerelnök urnák a legnagyobb erőfeszités mellett sem sikerüli pénzügyministert szerezhetni a kabinetbe. Eléggé jellemző ez a jelenlegi kormány fönállására nézve, midőn az oly helyzetben van, hogy a pénzügyidnisterségre nem vállalkozik alkalmas férfiú. A kormányzó párt már azon helyzetbe jutott, hogy azon pártban nem is meri senki indítványozni a takarékosságot ; mert méltán félhet attól, hogy megfogják pénzügyministernek, (Derültség bal felől.) s ennek o o '< 0 0