Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-181

254 181. országos ülés deczember 15. 1873. sokszor állottam szemben azon férfiakkal a közélet­ben, a parlamentben, kik azon egyes clubbok élén állanak. Éles, sokszor kihivó, talán méltánytalan is voltam ellenük; de nem hiszem, hogy személyes ambitio vezette volna őket. Érzik ők a hajt, érzik súlyát a helyzetnek, és épen, mert nem személyes a baj : saját pártjuk keblében van az oppositio. (Igaz! ugy vanl bal felöl.) Én azonban, uraim, most a pénzügyi bizottság beterjesztett javaslatát tárgyalás alapjául elfogadom, és kijelentem azt is, hogy tisztelt elvtársaimmal egyetemben a részleteknél hosszú vitát előidézni nem kívánok. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ha a tro­picus hőségben itt voltunk, és megszavaztuk a költ­ségeket: ideje, hogy rendbe jőjünk és még ezen évben befejezzük a költségvetés tárgyalását; (Helyes­lés.) ennélfogva — ismétlem — tárgyalás alapjául elfogadom a pénzügyi bizottság javaslatát. (Élénk helyeslés.) Helfy Ignácz : Tisztelt ház! Előre is ki­jelentem sajnálatomat a fölött, hogy olyan rövid, mint előttem szólott Móricz Pál tisztelt képviselő­társam, nem fogok lehetni; ámbár én sem szándé­kozom ez alkalommal határozati javaslatot benyúj­tani. Ezeknek előrebocsátása után kijelentem tisz­telt elvbarátaim és saját magam nevében, hogy a szőnyegen forgó pénzügyi bizottsági jelentést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadjuk, és midőn ezt íeszszük, ragaszkodunk azon határozati javaslathoz, melyet Madarász tisztelt képviselőtársam akkor nyújtott be a házhoz : midőn a költségvetésnek első töredéke került a házhoz, tudniillik folyó Julius havában. Bátor leszek elmondani, miért szorítkozunk ez alkalommal az egyszerű jelentésre, és miért érjük be azzal, mit akkor már tettünk. Minekelőtte azon­ban ezt tenném, engedje meg a tisztelt ház, hogy némi megjegyzést tegyek ezen költségvetés külalakjára és azon körülményekre, melyek közt ez elénk kerül. Valóban, ha átgondoljuk ezen előttünk fekvő kis füzet hosszú történetét: lehetetlen azon meggyő­ződésre nem jutnunk. hogy akormány és a kormánypárt összes működése oda van irányozva, hogy a magyar képviselőházból a költségvetési vitát lassan-lassan végkép kiszorítsa, vagyis más szóval, hogy megszüntesse egészen az államház­tartás ellenőrzését. Mi ezen költségvetésnek tör­ténete? Mily fokozatosan léptek önök előre ezen czél felé ? Emlékezzünk rá, hogy midőn az év ele­jén, a tavaszszal, tárgyaltuk az 1873-iki költségvetést: azt hirdették önök minden lapban és élő szóval, hogy csak ugy leszünk képesek államháztartásunkat rendbe szedni, ha az év elején állapittatik meg a költség­vetés. Hogy ez megtörténhessék: fölkértek bennün­ket, szabjuk minél rövidebbre a vitát, hogy hamar átesvén az 1873-iki költségvetésen, megszavazhassuk egyszersmind az 1874-ik költségvetést is. Mi a lehető szűk korlátok közé szorítottuk a vitát; át­mentünk az 1873-iki költségvetésen azon Ígéretek alapján, melyeket a pénzügyi bizottság tett, és azon határozati javaslatok alapján, melyeket a bizottság előterjesztett és a kormány elfogadott, de semmi­képen sem teljesített. Következett az 1874-iki költségvetés. Kaptunk kezeinkbe a pénzügyministertőí egy könyvet, melyben az volt írva, íme elétek adom azon eltéréseket, melyek az 1873.- és 1874-ik költségvetések közt fönforognak. Tehát költségvetés már nem volt előttünk, hanem feküdtek előttünk eltérések, amelyek egyedül csak a kiadási részre vonatkoztak: a födözet egé­szen kimaradt. Ez volt a második stádium. Következik a harmadik stádium. Az állandó pénzügyi bizottság jelentésének czime: „Az állandó pénzügyi bizottság jelentése az 1874-ik évi állam­költségvetés födözeti részéről és e költségvetés ki­adási részének átvizsgálásáról." Ha egy dolognak az egyik fele egészen előttünk van, a másik fele egészen átvizsgáltatik: ugy hiszem, elénk adhattak volna egy rendes költségvetést; de a mi előttünk áll, csak annyit jelent: Íme! most elétek terjesztjük azon eltéréseket, melyek a minap megállapított elté­résekkel szemben fölmerülnek; ezek tehát eltérései az eltéréseknek. Ily módon költségvetést parlament elé terjesztve soha életemben nem láttam. De ez nemcsak az alaki részre vonatkozik: én fölhívom a jelenlévő képviselő urakat — ki nem zárva a szak­férfiakat — mondják meg őszintén, a legjobb aka­rat mellett, lehet-e ezen adatok alapján a költség­vetést bírálat alá venni. (Kerkapoly Károly pénzügy ­minister közbeszól: Leheti) A tisztelt pénzügyminis­ter ur azt mondja, hogy lehet! Bocsánatot kérek, már a múlt alkalommal, mikor az első eltérésekről volt szó — nem az eltérések eltéréseiről, — már akkor maga a pénzügyi bizottság, a melyben — legalább supponálnom kell, hogy van több szakkép­zett férfi, igy nyilatkozott: Másfelől kénytelen a bizottság megjegyezni, hogy az előterjesztett költségvetésnek alakja a bizottság kebelében nem kevéssé nehezítette annak átvizsgálását, az eltérések kimutatása nem átlátszó, és nem könnyen érthető, amennyiben a ministeri előterjesztés első része egyedül az 1873. évi költ­ségvetéstől történt eltéréseket tartalmazván; azon körülmény, hogy abból a múlt éviekkel egyenlő té­telek kihagyattak, az áttekintést nagyon megnehezíti; miután az előterjesztés ezen része az előirányzatnak csak töredékeit tartalmazza, és igy csak ugy érthető, ha az elsőterjesztés végén fölvett összeállítással és a múlt évi költségvetéssel együtt részletesen vé­tetik vizsgálat alá. Tehát ennyire kitüutette a nehézségeket maga a szakbizottság már az év elején, vagyis nyáron,

Next

/
Thumbnails
Contents