Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-181
181. országos ülés deezember 15. 1873. 251 Kifejezi azt eléggé a legutóbb megszavazott kölcsön és 42 millió deficit 1874-re; ennek minden alkalommali elemzése nem javit állapotunkon. Áz a kérdés, hogy a kedvezőtlennek, a mostohának fölismert helyzet gyökeres javítására fordítsuk késedelem nélkül törekvéseink összességét. Arról van szó, hogy a kétségbevonhatlanul nagyon szomorúnak föltüntetett pénzügyi helyzet komoly orvoslására kövessünk el mindent. Arra. hogy e helyzetet újból minden alkatelemeire szétszedve bonczkés alá vegyük: nem rendelkezünk a kellő idővel, és ez esetben, daczára annak, hogy a nyár folytán már a költségvetéssel foglalkoztunk, ismét kénytelenek volnánk ez évet költségvetés nélkül zárni he. így áll a helyzet a költségvetésre nézve; igy azon mérlegre, melyet a költségvetés fölmutat, mely, ha nem is permanens 42 millió, de ha a jövedelmi különbözetet nem számi íjuk is, 28 — 31 millió hiányt mutat föl: 30 millió chronicus deficittel kormányozni nem lehet, ha anyagi jólétünket, fejlődésünket, sőt állami életünk fönállását koczkáztatni nem akarjuk. Minden részletnek bővebb elemezése nélkül egy pillantás e költségvetési mérlegre azon meggyőződést erősiti meg, hogy elérkezett komolyan ideje annak, hogy erőnktől telhetőleg minden egyéb kérdés mellőzésével azon mindennél égetőbb és komolyabb kérdés megoldásához fogjunk, hogy háztartásunkat miként rendezzük gyökeresen. Azt hiszem, hogy azon javaslat, melyet a pénzügyi bizottság ezen jelentésében is jelez és szerencsés lesz a háznak bemutatni: képezi a mai kérdések súlypontját, hogy tudniillik milyen intézkedéseket kelljen teuni, miszerint az ország necsak a jelen pillanatnyi zavarból kibontakozzék; hanem egyátalában jobb pénzügyi helyzetbe hozassák, és pénzügyi helyzete biztos alapokra fektettessék, és az ezen költségvetés tanúsága szerint is, — őszintén meg kell vallanom — megzavart egyensúlya háztartásunknak, helyreállítható legyen. Ami azon megtakarításokat illeti, amelyeket a bizottság ezen javaslata folytán a tisztelt háznak ajánl, szabadjon megjegyeznem, hogy sajnálattal kénytelen a bizottság kijelenteni azt, hogy nagy eredményeket ezen revisio sem képes fölmutatni; de kénytelen volt beismerni maga a bizottság, hogy a legjobb törvény daczára is, egy már egyszer revideált és megállapított költségvetésnek oly időben való revisiója, mint ez történt, midőn a költségvetés életbeléptetésétől alig néhány hét választ el bennünket, már ezen körülménynél fogva sem mutathatja föl azon eredményeket, melyeket óhajtunk ; mert a most adott viszonyok nem engedték meg, hogy a megtakarítások nagyobb mérvben történjenek, mint az első revisio alkalmával; sőt most is nagyobb részt fönállanak azon akadályok, melyek miatt többet törülni nem lehetett, és a bizottság majd egy megállapított szervezetbe, majd rendszerbe ütközött, melynek megváltoztatása, és oly megtakarítást, mely tényleg pár hét alatt foganatosithatd legyen, tényleg nem eszközölhetett. A ministeriumnak több tételre nézve tett azon kijelentésével szemben, hogy toriéi sük esetében nem képes az admmistratio rendes menetéről felelősséget vállalni, a bizottság a megtakarításban tovább nem mehetett. Igaz, hogy 2—3 millió nem sok; de végre, a mi körülményeink közt, mégis valami. És ezen eredményt is, azt hiszem, nem lehet még sem egészen jelentéktelennek mondani; mert viszonyaink között három millió is fontossággal bir, és végre is a revisio. munkája azon helyzetből kifolyólag, amelyben vagyunk, épen azért történt meg, hogy akkor, midőn az ország fizetésképességének megnehezítésére egy terhes kölcsön megszavazására volt kénytelen magát elhatározni: megvizsgálja minden zugát a költségvetésnek, és vesse ki belőle a fölöslegest, a nélkülözhetőt —• súlyát megkönnyebbíteni iparkodjék. Ha nem nagy is az eredmény, de van annak ezenkívül egy másik elvi jelentősége, s ez az, tisztelt ház. hogy amit most a háztartás némely részeiben sikerült tenni, amit ki lehetett eszközölni: a bizottság a legjobb intentiokkal törekedett megtenni. A költségvetés mindeii részében keresztülvinni, ezen elveket talán sikerül tenni ezután; azon takarékossági irányt, melyet ezen költségvetés némely részeiben máris rögtön alkalmazhatott: talán jövőre a háztartás öszszességébensikerülend keresztülvinni valamint a jövő költségvetés összeállításánál is. Ezt kell követni azon munkában, melynek szükségét ismételve hangsúlyozom: a háztartás gyökeres, rendszeres átvizsgálásának, munkájában, melyet haladéktalanul kezdeményezni kell, ha az ország pénzügyeit rendezni akarjuk. Mik legyenek ezen kérdés megoldásánál a vezéreszmék, mik az eszközök, mik az irányelvek : azt fejtegetni a mai nap föladata nem lehet, Nekem épen nem volna helyén e kérdés fejtegetésébe bocsátkozni, mert a bizottság, amelynek képviselője vagyok, e helyütt, a házban ez iránt véleményt nem nondott. Annyit talán megjegyeznem mégis szabad; szabad azért, mert e helyről ugyanezt mondottam a pénzügyi bizottság nevében ezelőtt egy évvel, hogy, t, i. amint egyfelől ily apró eszközökkel, minő a költségvetésből 2 — 3 millió kiküszöbölése, nem lehet a háztartás egyensúlyának helyreállítását eszközölni, ugy szintén még a nagyobb reductiók is egyedül magukban nem képesek a bajt orvosolni. Kétségtelen, hogy a jövedelmek fokozását oly iszonyú adóreform, amely a bevételeknek nevelését fogja czélul kitűzni, egyedül egymaga nem képes az országot állandóan kivezetni jelen pénzügyi hajaiból. Ezen két iránynak összeegyeztetése és mindkettőnek alkalmazása fogja egyedül a szük32*