Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-180

2^2 180. országos ülés deczember 13. 1873. törvény, mely azt mondja el: miként kell e czélból a társulatoknak alakulni. Azért én azt gondolom, hogy a módositványt el lehet hagyni. Elnök : Azok, a kik a központi bizottság szövegét fogadják el, a módositvány mellőzésével: méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) Most méltóztassanak fölállani azok, kik a módositványt fogadják el. (Megtörténik.) A többség a központi bizottság szövegezését a módositvány mellőzésével fogadja el. Wächter Frigyes jegyző (olvassa m 5-ik §-í.) Dániel Ernő előadó ! Nincs észrevétel. Várady Gábor s Tisztelt ház! Itt a 11-ik sorban nézetem szerint egy téves kifejezés fordul elő. Itt ugyanis ez áll: „melynek működése egy törvényhatóság területére terjed, vagy több törvényhatóság területére terjed ugyan, de azok egybehangzó kérelemmel fordulnak a ministerhez." Kik? Kétségtelenül-e szövegezés szerint a törvényhatóságok, pedig az engedélyt nem a törvényhatóságok kérik a §. szelleme szerint, ha nem az illető vállalatok vagy társulatok. Én tehát indítványozom, hogy oly czélból, miszerint ezen kétértelműség kizárassék, és hogy ki legyen fejezve, hogy a törvényhatóságoknak nem föladatuk azt kérni; hanem csak fölterjesztést tenni e tekintetben egybehangzót vagy eltérőt, méltóztassanak ezen kifejezés helyett, „kérelemmel" ezt tenni ,fölterjesztéssel". Tisza Lajos közlekedési ministér : Nincs ellene ki fogásom, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy itt az 1868-ik évi LV-ik törvényczikk van szó szerint idézve. Wächter Frigyes jegyző {olvassa a módositványt) Az 5-ik §. 11-ik sorában-e szó helyett „kérelemmel" tétessék „fölterjesztéssel." Dániel Ernő előadó s A központi bizottságnak nincs a módositvány ellen észrevétele. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 6-ik §-í, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 7-ik §-#.) Elnök: A 7-ik §-ra nézve kíván valaki szólani ? (Elfogadjuk.) Elnök : A 7-ik szakasz tehát elfogadtatik. Tisza Kálmán : Tisztelt képviselőház! Én egy uj szakaszt kívánnék a 7, és 8-ik §§-ok közé beilleszteni, amely által azt hiszem a gyakorlati életben már fönforgő kellemetlenség elhárítását lehetne eszközölni, lehetne pedig azon' elvek alapján, melyek minden vízszabályozási törvényhozást vezetni szoktak s melyek e tekintetben a magyar törvényhozást is vezették. Az eset, a melyről szólani akarok az (Halljukl) Sok helyen megtörténj hogy a mentesítési társulatok megalakulván, fölvétettek a víz által borított területek. Az ártér fej* lesztés megtörtént, meghatároztatott az aranykulcs^ történtek ezek alapján már fizetések is ; de figyelmen kivül hagyatott azon körülmény, mely akkor még sok helyen nem is volt meghatározható, (Halljuk!) hogy a területek egyrésze nemcsak az árvíz által borittatik el, hanem ha mentesítve is lesz az árvizektől: még akkor a belvizek által károsittatván, nem fog az ármentesitési munkálat, ezen területekre nézve oly hasznot árasztani, mint olyanokra, melyek a belvizek által nem borittatnak el. A ministex ur indokolása maga is fölemlíti ezen esetet; de a tör*vényben ez iránt provisio nem történik, és igy azt gondolom, hogy miután most a belvizek szabályozásáról van szó: lehet erről is intézkedni azon alapon, a mint más esetekre nézve intézkedés már történt is, jelesül már az 1840-ik évi törvényben a közhírtokosok vagy községek által teljesített munkákra nézve, azaz az utón, hogy miután a hozzájárulásoknál az igazságos arány csak a valódi érték szerint állapítandó meg, ha a később magukat beiga-^ zolt körülményekből kitűnik, hogy az értéknövekvés egy más területre nézve a belvizek miatt kisebb volt, mint más, a mentesítés czéljából épen oly mértékben megrótt, de a belvizek által nem érintett teriileteknél : akkor az a társulat és az egyesek közt ezen differentia igazságos arányban egyenlitessék ki. Ezen szempontból bátor vagyok a következő §-t ajánlani. (Olvassa:) (Halljuk^) Módositvány „a belvizek levezetése köriili eljárásról szóló törvényjavaslathoz" a 7-ik és 8-ik §. közé, mint uj g. a következő tétessék: Azon esetekben, midőn a belvizek által oly terület borittatik el, a mely után annak tulajdonosa a fönálló mentesítési társulat pénztárába befizette a mentesítési illetékeket, vagy kötelezve van azok befizetésére

5 ha a hozzájárulási kulcs megállapításánál, illetőleg a fizetendő illeték kirovásánál azon körülmény fi* gyelembe nem vétetett, hogy azon terület a belvizek miatt nem emelkedik értékében annyit a mentesítés által, mint más, a mentesítés czéljából éppen oly mértékben megrótt, de a belvizek által nem érintett területek: az illető mentesítési társulat tarr tozik vagy a belvizek levezetéséhez méltányos arányban hozzájárulni, vagy az ily területek után kivetett mentesítési költségek aránylagos részét visszafizetni, illetőleg leszámítani. Az arány megállapítása körüli eljárás az 1871, évi XXXIX. törvényczikk 15 —16. és 17-ik szakasza szerint intézendő." Én tisztelt ház mondhatom, hogy bizonyosan többen a ház kebelében tudják azt, hogy sok eset van ma az országban, midőn fölmerül azon kérdés egyesek részéről, miért fizették ők a mentesítési