Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-180

180. országos ülís deezember 13. 1873. ° °. '^ *.Oi.« költséget, midőn ugyanazon terület, a mely után a mentesítési költséget fizették: a belvizek által el­boríttatván, részükre nem tett semmi szolgálatot. Legtöbb esetben ennek folytán kellemetlenségek és súrlódások állanak elő; mert az illető egyesek, több­nyire teljesen szabadulni akarnak a mentesítési költségtől, mi pedig nem lenne igazságos, mert mindenesetre az árvizektől való mentesítés által egy bizonyos mértékben az ő földük értéke növe­kedett, az tétetvén lehetővé, hogy a belvizek leve­zettessenek. De a társulatok legtöbb esetben épen semmi tekintetben nem kívánják a kö­rülményeket figyelembe venni, a mi hasonlag, nem igazságos és méltányos; mert miután a hozzájárulás arányának igazságos alapja csakugyan kell, hogy az érték emelése meglegyen, mihelyt egyszer kiderül, hogy az érték emelés oly mérvben, nem következett be, mint aminőre előre számítottak, igen természe­tes, hogy ha az értéknövekedés be nem követ­kezvén: az összeg, a mely fizettetett, méltánytalanul lett fizetve, s , ezért az illetőknek kárpótlásra van joguk. Én erre nézve javaslom azt, hogy mondas­sák ki, hogy ily esetekben, vagy a belvizek leve­zetéséhez .járuljon aránylagosan a társulat, vagy pe­dig az illetéktelenül kifizetett összeget térítsék vissza. Az elv, amint mondám, az 1 840. X, törvényezikkben van lefektetve, és ez mindenütt a szabályozás helyes alapja is. Az eljárás, melyet proponálok, abban áll, a melyet az 1871. XXXIX-ik törvényezikk állapit meg, az árvizek levezetésére, azaz, hogy az első helyen a társulat vizsgálja meg a dolgot, s megkísérli az egyes­séget ; ha pedig ez nem sikerül, a társulati gyűlés határozata iránt fölebbezés van a politikai hatóság­hoz, amely szükség esetében hiteles vizsgálatot tart, azután megállapítja azt, mit helyesnek és igazságos­nak- talál, és az ügy ily módon eldöntetik, ugy azonban, hogy a ki magát a 17. §. értelmében a közigazgatási határozat által károsítva érzi: annak birtokon belül föntartatik azon joga, hogy a tör­rény rendes utján igényeit érvényesítse. Én tehát ezen javaslatomat, amely azt hiszem, hogy gyakorlatban egy már sok alkalmatlanságot okozott kérdés megoldását fogja eredményezni, miután ez helyes szabályozási elvekre van fektetve, és már törvényben gyökerező eljárást javasol az ügyek elintézésére : ajánlom a tisztelt háznak elfo­gadás végett. (Helyeslés bal felől.) Tisza Lajos közlekedésügyi mi­niszter : Tisztelt ház! Távol legyen tőlem, hogy átalában méltányosságát ezen fölfogásnak, mely ezeu ujabb szakasz behozatalát kívánja, kétségbe vonjam. Én is érzem ezen hézagot eddig meghozott törvényeinkben, s hogy miért nem vettem én föl, ezen törvényben ezt: ennek oka egyenesen az, mert ezt nem ezen törvénybe tartozónak véltem. Nevezetesen KÉPVÍI. NAPLÓ 1 8;". VIII. KÖTET. az a már régi vizszabályozás ezéljából megala­kult társulatoknál későbben fölmerült kérdésekről szól; ez pedig szól átalában a belvizek levezetésé­ről. Szól arról, hogy a régebben kivetett arány, mily módon váítoztattassék, — a régi törvényben nem lévén teljes gondosgodás erről. Az elv, mint igen helye­sen mondta az előttem szóló képviselő ur, le van fektetve ugyan a régibb törvényekben ; de az eljá­rás nincs meghatározva. Hogy ez megtörténjék, én igenis kívánatosnak tartom; de hogy ez ezen tör­vény keretében történhetik-e: erről megvallom, nem vagyok teljesen meggyőződve. Azon esetben, ha ezen intézkedés átalában megtörténendő ezen törvény keretében : akkor min­denesetre kérném a toldást nem a 7. és 8 §. közé, hanem a 8. és 9 §. közé bevétetni, (Helyeslése) mert ott lenne tulajdonképen még valamiképen akal­mazható. Egyébiránt oly fontosnak tartom a kérdést mind lényegileg, mind alakilag, hogy ezen törvény keretébe való-e, hogy valóban azt hiszem nem lesz elvesztett idő, ha a központi bizottság még egyszer ezen kérdést tárgyalja, s kérném azt ezért véle­ményadás végett oda utasítani. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak megengedni, hogy ezen indítványozott uj §. még egyszer a központi bi­zottsághoz utasíttassák, megfontolás és jelentéstétel végett. (Helyeslés.) Tehát oda fog utasíttatni. Beöthy Algernon jegyző : (olvassa a 8-ih §-í.) Nagy György: Tisztelt ház! Azt hiszem, senki sem támadhatja meg azon elvet, hogy a víz­szabályozásoknál a hozájárulás arányát egyedül az illető birtoktulajdonosok birtokának érték-emelkedése ké­pezheti; azonban ezen §. utolsó szavai ezen egyedül helyes elvvel, mely minden vízszabályozási hozzájá­rulásnál alkalmazható : ellentétben vannak, amennyi­ben az utolsó sorukban az mondatik: „hogy ha valakinek a vizszabályozás által semmi haszna nincs is: mégis egy bizonyos mértékben köteleztetik a költségekhez hozzájárulni; mert csakis annyi részét kaphatja vissza előlegesen befizetett költségeinek, amennyi haszon a többieknek a szabályozásból ered. Ha például fizetett 2.000 forintot, de a töb­bieknek hasonterületü birtok után 1.000 forintnyi hasznuk lett: akkor 1.000-et kaphat vissza, s 1000 a többiek javára elveszett, anélkül, hogy valami reménye lehetne ezt akárminö utón visszakaphatni. Én azon nézetben vagyok, ne hozzunk oly törvényt mely a méltányossággal ellenkezik s bárkit oly kiadás teljesítésére kötelez, melyből semmi haszna nem lehet. Épen azért bátor vagyok a következő módosítást előterjeszteni, a 8-ik §. utolsó sorai ezeu szótól kezdve: „mely visszatérítés" — egészen e szóig: „haszon" kihagyandó. — Ajánlom e mó­dosítást. 30

Next

/
Thumbnails
Contents