Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-180
180. országos; ülés deczember 13. 1873. 229 Wächter Frigyes jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat egyes szakaszait, melyeit észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A tisztelt ház ennélfogva a magyar sorhadi csapatokhoz és hadi tengerészeihez 1874-ik évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalékok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot átalánosságban, agy mint részleteiben elfogadván, annak harmadszori felolvastatása a legközelebbi ülésben fog megtörténni. Következik a tanuló ifjúság katonai- és fegyvergyakorlatairól szóló törvényjavaslat tárgyalása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvény javaslatot.) r Pulszky Ágost előadó: Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság tárgyalás alá revén a tanuló ifjúság katonai- és fegyvergyakorlatairól szóló törvényjavaslatot: az osztályok egyhangú megállapodása nyomán előzetes tárgyalás végett a tanügyi bizottsághoz való utasítását ajánlja a tisztelt képviselőháznak, minthogy intézkedései a népoktatási és középtanodai törvények szabványaival öszhangba hozandók. A tanügyi bizottság úgyis most foglalkozik a főtanodákra és középtanodákra vonatkozó törvényjavaslattal: ezzel kapcsolatban átvizsgálhatja ezen törvényjavaslatot is, s arról jelentést tévén, azután fog az osztályokhoz utasíttathatni. Szende Béla honvédelmi minister S Én, közoktatásügyi minister társammal egyetértőleg, elfogadom a központi bizottság ezen indítványát. Elnök: Elfogadja tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Ennélfogva e törvényjavaslat előzetes tárgyalás végett a tanügyi bizottsághoz utasittatik. Most következik a napirend utolsó tárgya: a belvizek levezetéséről ssóló törvényjavaslat tárgyalása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Midőn a központi bizottság nevében a jelen törvényjavaslatot elfogadásra ajánlanám : nem lehet szándékom ecsetelni azon törvényhozási politikát, melyet hazánk századok óta a vizszabályozásra nézve követ. Elég legyen megjegyeznem azt, hogy e tekintetben számos és sürgős törvény hozatott, melyeknek czélja az volt, hogy a folyó vizek szabályozása által az azok mentében fekvő terület a folyam árvizétől inentesittessék, és ez által számtalan földterület a mezőgazdaság és a nemzet vagyonosságának megszereztessék és ennek jóléte emelkedjék. Azonban a legközelebb lefolyt évek a többek közt egy tapasztalattal gazdagiták a nemzetet, s ez az, hogy az addig hozott viztörvények nem foglalnak magukban intézkedéseket azon vizek levezetésére, melyek fészint a túlságos légcsapadék által okoztattak, részint pedig hó és esőviz által megáradt és szűk gátak közé szorított folyó vizek magas vízoszlop ainak nyomása által a földön fölfakadtak. Ily vizek által a legközelebb lefolyt években közel két millió hold föld lett elborítva, és ezek levezetése iránt az eddig alkotott törvények nem intézkedtek. Ennélfogva szükségessé vált ezek levezetése iránt is intézkedni, és ez volna főczélja a jelen szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak, a mennyiben e czélt elérni képes leend, ós a bizottság azt hiszi, hogy képes lesz, méltó társát fogja képezni az eddig alkotott viztörvénj éknek, és e szempontból a központi bizottság azt átalánosságban elfogadásra ajánlja; miután azonban az eredetileg szövegezett törvényjavaslatban tetemes változtatások történtek, melyekhez a tisztelt közmunka- és közlekedési minister ur is hozzájárult: ennélfogva a tárgyalások egyszerűsítésére és időnyerés szempontjából is arra volnék bátor kérni a tisztelt házat, miszerint a központi bizottság által szövegezett törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Tisza Lajos közmunka- és közlekedési minister: Tisztelt ház! A vízviszonyok rendezésénél átalában három álláspont jelezhető. Az első az: a területeket megmenteni az árvizektől; — erre nézve megtörténtek az intézkedések részint régibb törvényeinkben, részint legújabban az 1871: XXXIX. törvényczikkben. A második stádium az, midőn a folyó vizek árjának levezetéséről már intézkedve van: intézkedni arról, hogy a belvizek mi módon vezettessenek le. A 3-ik stádium az, midőn a vizek károsodása ellen az illetőknek megadtuk az eszközt, hogy magukat védhessék: gondoskodni arról, hogy a viz miként hasznosittassék. Mint már mondám, az első álláspontra nézve meghozatott és gyakorlatinak bizonyult az 1871: XXXIX. törvényczikk. A jelen törvényjavaslat a második stádiumra vonatkozik; nem is kivan egy külön törvény lenni; ez tulajdonképen csak kiegészítő részét képezi az 1871 : XXXIX. törvényczikknek. Igyekeztem tehát épen ennélfogva, a mi az eljárási módot illeti, lehetőleg alkalmazkodni az 1871: XXXIX. törvényczikkhez. Azonban hogy sürgős szükség a törvényjavaslat meghozatala: erre nézve azok, kik az ily vizekkel borított vidékeken laknak, bizonyosan igazat fognak nekem adni. Mondom, átalában alkalmazkodik a törvényjavaslat az 1871: XXXIX. törvényhez. Van azonban a törvényjavaslatban egy újonnan fölállított elv, melyet eddig nem találtam vízszabályozási törvényeinkben, és ez az, hogy lehetővé tétessék a kissebbségnek is, sőt egyesnek is az, hogy magán segítsen akkor is, ha az érdeklődést nem képes kiterjeszteni az egész vidékre. Ez tehát alapeszméje a törvényjavaslatnak. Mindazon változ-