Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-180

230 180. országos ülés deczember 13 1873. tatások, melyeket a központi bizottság a törvényjavaslaton tenni jónak látott, nagyrészben stylaris módosítások lévén, és az elvek változtatását nem involválván: teljes készséggel hozzájárulok ahoz, hogy a központi bizottság által benyújtott szövegezés vétessék a tárgyalás alapjául. Elnök: Kivan még valaki a tárgyhoz szólni? (Elfogadjuk}) Ennélfogva az átalános tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. A kik a törvényjavaslatot átalánoságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják: méltóztassanak fölállani (Megtörténik) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Wächter Frigyes jegyző: (olvassa a czimet, és az 1. §-£, mely észre/vétel nélkül elfogadtalak. Olvassa a 2-ik §-í. Korizmics László: Tisztelt ház! A 2-ik §-ra módositványom van, mely nem elvileges horderejű, hanem csak magyarázó, s azt hiszem, hogy a szöveget világosabbá teszi. Módositványom a következő: a 2-ik §. 2-ik sorában ezen szó után „ önhatalmilag" kívánnám betétetni: „ az illető érdekeltek előleges meghallgatása és az illetékes hatóság engedélye nélkül." Ez tudni illik az önhatalmú eljárás. Továbbá a 3-ik sorban, hol ez van: „csatornák nyitása", ezután kívánnám tétetni : „és mélyítése", mert nemcsak az által, ha csatorna nyittatik, vezethetünk vizet az alsó birtokos földére, hanem az által is, ha tetemesen mélyittctik a csatorna medre. Ezen módositványom elfogadását ajánlom. Wächter Frigyes jegyző: (olvassa a módositványt.) Tisza Lajos közmunka- és közlekedési minister: Csak arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék fölolvastatni az ilykép módosított szöveget, hogy lássuk: vajon nem tartalmaz-e ismétlést. Ha nincs ismétlés: akkor szivessen hozzájárulok a módositványhoz, minthogy az elvi változtatást nem foglal magában. Elnök: A módosított szöveg föl fog olvastatni. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a módosított szöveget.) „A belvizek kártételeitől való védelem czéljából önhatalmilag az illető érdekeltek előleges meghallgatása és az illetékes hatóság engedélye nélkül a víz medrét mélyíteni, a viznek más irányt adni vagy csatornák nyitása és mélyítése által, nagyobb menyiségü lefolyását előidézni,, stb. (Helyeslés.) Matolay Etele: Én is bátor vagyok e szakaszhoz egy módosítást benyújtani, hasonlag azon szempontból, hogy nem akarom ezen szakasznak értelmét legkevésbé is változtatni, sőt inkább szabatosabban kifejezni, és minden félreértésnek vagy úgynevezett prókátori fogásnak elejét venni. E fő* czélt tartva szem előtt, az első bekezdés 5rik sorában, hol az mondatik: „ a viz idegen határra bocsáttatik"; nem az a főczél, hogy idegen határra, hanem idegen ember birtokára ne bocsáttassék. Azért bátor vagyok indítványozni, hogy e szakasz 5-ik sorában a „határra" szó után tétessek: „vagy más birtokára." Akkor ez a pont ekként hangzanék: (Olvassa): A belvizek kártételeitől való védelem czéljából önhatalmúlag a viz medrét mélyíteni, a viznek más irányt adni, vagy csatornák nyitása által nagyobb mennyiségű lefolyását előidézni, a mennyiben ez által a viz idegen határra, vagy más birtokára bocsáttatik." stb. (Helyeslés.) Elnök: Ugy hiszem, a tisztelt ház Korizmics Lászlő képviselő ur módositványát elfogadja, (Helyeslés.) Elfogadja-e Matolay Etele képviselő ur módositványát? (Elfogadjuk!) E szerint a 2-ik szakasz e módositványokkal elfogadtatott. Wächter Frigyes jegyző: (olvassa a 3-ik szakaszt.) Dániel Ernő előadó: A központi bizottság e szakaszt így kívánja módosittatni: A 3-ik §. harmadik sorában „és homorokon" kihagyandók — a szakasz végén pedig folytatólag fölveendő; „ugyszinte nem tekintetik tiltott műnek a birtok vagy birtokrésznek olyan körülárkolása, mely által a viz rendes lefolyása változást nem szenved." Elnök : Elfogadja a tisztelt ház a 3-ik szakaszt? (Elfogadjuk,}) Tehát el van fogadva. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 4-ik szakaszt.) Dániel Ernő előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Simonyi Lajos báró: Tisztelt ház'. Én meg vagyok győződve ezen törvénynek nemcsak czélszertiségéről, hanem arról is, hogy elkerülhetetlenül szükséges a törvényhozásnak gondoskodnia arról, hogy oly vidékeken is történjenek szabályozási munkálatok, amely vidékeket nemcsak folyó vizek öntik el, hanem ahol belvizek, kisebb patakok, vagy a föld árja önti el a területet. És azért ezen törvényjavaslat igen üdvösen intézkedik arról, hogy az oly vidékeken is, ahol nagyobb folyók nincsenek : alakulhassanak ily társulatok. Hanem ezen törvényjavaslatnak, nézetem szerint, megvan azon hiánya, hogy nem gondoskodik arról, hogy az oly vidéken, hol már szabályozási társulatok léteznek és hol ezen társulatok keretükbe vonták egyszersmind a belvizek szabályozását is : ezen társulatoknak további fönállása is koczkáztatva ne legyen. Azért én szükségét látom annak, hogy lehetővé tegye ezen törvényjavaslat a társulatoknak további fönállását is, melyek már megalakultak, amelyek a folyó vizek szabályozását tűzték ki föl-