Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-178
178. országos ülés deczember 6. 1873. 203 Mint numicipalis életünket veszélyeztető, vagy mi ezzel ugyanazonos, csakis színleges létre kárhoztató, mert lehetetlenséget kivánó törvényrendeleteket és alkalmazást kell fölsorolnunk: az említett 1868. évi XLIV. törvvényczikk 2-ik §-át, mely szerint a törvényhatóságok jegyzőkönyvei magyar nyelven vitetni rendeltetnek, s más nyelven vitetni csakis mellékesen megengedtetnek; (Fölkiáltások: Igen helyes rendelkezési) 4-ik §-át, mely a törvényhatóságoknál az ország kormányával szemben csakis a magyar nyelvet, egymással szemben pedig ugyanezen nyelvet, vagy pedig ezen más hatóságnak valamelyik jegyzőkönyvi nyelvét tűzi ki. (Fölkiáltások: Nagyon helyesen van tigyl) 5-ik §-át, mely által még a törvényhatósági tisztviselők is a belső ügyvitel terén a magyar nyelv használatára köteleztetnek, más jegyzőkönyvi nyelv használata csakis kivételesen engedtetvén meg; (Helyeslés.) végre azon — nézetünk szerint ezen törvényre annak túlzásával hibásan történt hivatkozásával, 1872. april 27-kén 12.508. j. e. márczius 8-án 8086. és márczius 26-án 8989. szám alatt kelt rendeleteit a magas kir. belügyministeriumnak, melyek által ezen törvényhatósági képviseletnek, magyar fordítás melléklése mellett hiteles német szövegben föiterjesztett jegyzőkönyve, mint törvényellenes, visszautasittatott, s jövőre magyar nyelven szerkesztett jegyzőkönyveknek fölterjesztése elrendeltetett, (Élénk helyeslés.) Annak bebizonyítására, miszerint ezen említett törvénynek és eddigi kormány általi alkalmazásának íöntartása mellett a numicipalis jogoknak és kötelességeknek gyakorlása némely törvényhatóságokban merőben lehetetlenné válik, elegendő leend röviden fölemlíteni, miszerint a képviselet minden egyes tagjának ugy jogában, mint kötelességéber, áll, a törvényhatóság jegyzőkönyveinek hitelesítésébe befolyni; de több törvényhatóságokban bár egyetlenegy, ezen törvényhatóságban pedig alig három képviseleti tag létezik, ki a magyar nyelvet az erre megkívántató mérvben bírna; mellőzve azt, hogy a je!:ryzőkön}'vnek szerkesztésére törvény szerint meghivatott hivatali közegek több törvényhatóságokban es nevezetesen az itteniben is, a magyar nyelvet nem birják. Már pedig ezen tények ellenében azon kivánatot, hogy egy egész képviseleti testület kötelességérőli megfeledkezéssel jegyzőkönyvei hitelesítésének alkotmányos jogát is minden politikai képviseletekben egyedül uralkodni kellető államnyelv alaptalan eszméjének áldozatni hozza, sőt hivatalnokait is csak nyelvtudományra való tekintettel válaszsza: alkotmányos illemmel összeférhetőnek alig véljük. (Élénk mozgás.) Épen oly kevéssé fog tagadíafhatni szellemi s anyagi haladásunknak vagy bár fönmaradásunknak veszélyeztetésére is a fönnemlitett törvény (Mozgás.) 5-ik §. által, mely által a törvényhatósági tisztviselők a magyar nyelv használatára köteleztetnek. (Élénk helyeslés.) 7-ik és 9-ik §. által, melyek az ügyvédeknek minden peres ügyekben a magyar nyelv kizárólagos használatát kötelességükké teszik; (Élénk helyeslés.) végre a 19-ik §. által, melyben a magyar nyelv minden országos egyetemekben egyedüli előadási nyelvül tűzetik ki : (Élénk helyeslés.) ha tekintetbe vétetik, miszerint az 5-ik §. által a magyar nyelvet nem biró törvényhatóságok tisztválasztási és hivatalnokaik fölötti fölülőrködési joga megsemmisíttetik; hogy a 7-ik és 9-ik §. által az államnyelvet nem biró peres feleknek ügyvédeik lépései fölött őrködni lehetetlenné tétetik; és hogy azon számos, nem a magyar fajhoz tartozó honpolgárok, kik az országos egyetemek fölállitási és föutartási költségeihez lehetőleg túlnyomó mérvben adóznak, azon kedvezménytől, hogy fiaikat más nyelvek segélyével nyert, lehetőleg megint túlnyomó előkészületek alapján kiképezhessék, kirekesztetnek. Ha már ezen, ugy a törvénykezési, mint a törvényhatósági ügyviteli nyelvet illető rendeletei a törvénynek már magában a haza minden nem-magyar nemzetiségének megkárosítását vonják maguk után, {Mozgás.) ezen nemzetiségeknek és ezek között nekünk is jogsértés miatti panaszra még azon rendeletek is okot szolgáltatnak, melyek által az ország kormánya, ezen törvényeket túlhaladva, rendelkezett, midőn az államkormány által kinevezett bíróságok kizárólagos hivatalos nyelvéül a magyar nyelvet kinyilatkoztató 1868. évi XLIV. törvényezikk 13-ik §-át, a későbbi 1869. évi IV. törvényezikk 6. §-a cl) pontja ellenére, mely szerint az élőbbem rendelkezés csakis felsőbb bíróságokra értetik, — a főtörvényszékek által az itteni első-folyamodásu járásbíróságra és törvényszékre is kiterjesztetik, (Élénk helyeslés.) jóllehet: a) ezen ekő-folyamodásu bíróságok területén a népességnek egy alig tekintetbe jövő részecskéje beszéli és bírja a magyar nyelvet; b) ezen kiválólag a segesvári, kőhalmi és nagysinki törvényhatóságokat magában foglaló bírósági kerület, mielőtt a bíróságok az államkormány által lettek volna fölállítva: bíróságokkal valának ellátva, melyeknél a magyar nyelv sehol használatban nem volt. Azon erős meggyőződésünkben, miszerint a mélyen tisztelt képviselőház törvényhozói bölcsességgel elismerendi, hogy az államnak virágzása és biztossága polgárainak műveltségén és anyagi előmenetelén nyugosznak, ezek pedig épen oly ke26*
