Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-178

1202 178. országos ülés deezeinber 6. 1S73. és alkalmat adnánk. (Helyeslés a szélső hal ol­dalról.) Ennélfogva mindenekelőtt arra vagyok bátor kérni a tisztelt házat, méltóztassék ezen kérvény fölolvastatását elrendelni, és ha csakugyan fordulnak elő panaszok, amennyiben a nemzetiségi törvény nem hajtatott volna végre: e tekintetben az illető belügy­minister úrhoz méltóztassék a kérvényt jelentéstétel végett utasítani, minden további utasítás nélkül. hogy miután a jelentést láttuk és figyelembe vettük, határozhassunk. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter: Az előttem szólott képviselő urak által tett némely nyilatkozatokra kötelességemnek tartom vá­laszolni. Nevezetesen Kosztics képviselő ur consta­tálni kívánta azt, hogy a kérvény nem szerb rész­ről, hanem német részről adatott be, s hogy szin­tén e részről történt mellette fölszólalás. Erre nézve kénytelen vagyok megjegyezni, hogy, fölfogásom sze­rint sem a kérvény, sem az a mellett történt föl­szólalás sem nem történt szerb, sem nem történt német részről, hanem történhetett vagy a képvise­lőház valamely tagja részéről, vagy történhetett, ha kérvény adatott be a képviselőházhoz, valamely hon­polgár részéről. Azonban azon fölfogásban, hogy szerb, vagy nénietrészről történt volna a beadvány, részemről nem oszt ózhatom. (Helyeslés.) Mondotta továbbá azt is, hogy midőn conces­siokról van szó: nemcsak az a kérdés, hosv milye­nek azon concessiók, amelyeket adunk, hanem figye­lembe kell venni azt is, hogy a concessiokat a má­sik fél elfogadja-e vagy nem? Fölfogásom szerint itt nem concessiók adásáról és elfogadásáról van bzó ; (Helyeslés.) hanem szó van egyedül valamely alkotott törvény végrehajtásáról. (Helyeslés.) A tör­vény pedig az ahhoz való alkalmazkodásra kötelez egyaránt minden honpolgárt. (Élénk helyeslés.) Maximovics képviselő ur emiitette, hogy azért kívánja, hogy ezen kérvény ne utasíttassák vissza, hanem adassék ki a belügyminisíernek tanulmányo­zás végett: mert többrendbeli visszaélés követte­tett el épen ezen törvény végrehajtása körül. Ezzel szemben Irányi képviselő ur azt mondotta, hogy avégből, hogy meggyőződjünk arról: vajon vissza­élések léteznek-e vagy sem : olvastassék föl az ez iránt beadott kérvény. Én Irányi képviselő ur ezen nézetéhez készséggel járulok, s minthogy ő a kér­vény fölolvasását kérte : kérem azt én is. (Helyes­lés.) s méltóztassék ezen és a kormány részéről tett intézkedésekből meggyőződni: vajon Maximovics képviselő ur azon állítása csakugyan áll-e, hogy e törvény végrehajtása körül akár mulasztás, akár visszaélés követtetett légyen el ? Azt mondotta a képviselő ur, hogy e nemze­tiségi törvény sok tekintetben nincs végrehajtva, s azért kívánja és látja szükségesnek a nemzetiségi törvény revisioját. Meglehet, hogy az ország né­mely vidékén a törvény eddig szorosan és szósze­rinti értelme szerint végrehajtva nem lett; de annak oka, tisztelt ház, nem a kormányban keresendő ; hanem, ha történt mulasztás: az az egyes törvényhatóságok részéről történt, a melyek a törvénynek más magya­rázatot kívántak adni, mintsem azt szószerint ma­gyarázat megilleti, és mint a milyen magyarázatot annak adni lehet és kell. Méltóztassék a képviselőház meggyőződni a kérvény fölolvasása által a kormánynak tett intéz­kedéséről, és be fogja a tisztelt ház ismerni, hogy a törvény világos, és semmiféle magyarázatra nem szorult, hogy azt végrehajtani lehet és kell, és hogy valamint a kormány a törvény szószerinti értelem­ben való végrehajtását eddig is kötelességének tar­totta, ugy azt részemről ezentúl is kötelességemnek fogom tartani. (Élénk helyeslés.) Molnár Antal előadó: A kérvény két nyelven lévén beadva; (Mozgás.) azt magyarul fo­gom fölolvasni. (Olvassa): Mélyen tiszteli képviselőház! A hazafiúi tisz­telettel alólirt törvényhatósági képviseletnek meg­győződése és öntudata épen oly törvényes, mint ha­zánkban a municipalis életnek százados fölfogása és gyakorlata által szentesitett jogáról és kötelességé­ről : mindazon akadályokat és bilincsekei törvényes utón elhárítani, melyek a szellemi és anyagi előha­ladást egyedül lehetségesitő nemzeti elet kifejlődé­se, és az alkotmányos polgári jogok gyakorlata hátrányára akár egy elfogult kormány által a tör­vény ellen, akár egy tévedésbe esett törvényhozás által törvények által alkottattak, — kötelességévé teszi ezen képviseletnek, a következendőkben or­voslást keresni a tisztelt képviselőháznál, elévülhe­tetlen —. inert művelődésünket föltételező — nem­zetiségi jogainknak és egyszersmind polgári jog- és kötelességgyakorlatunk azon megsértései s csorbí­tásai ellen, melyeket, az eddigi szomorú tapasztalás szerint, egyfelől a nemzetiségi egyenjogúság tárgyá­ban hozott 1868. évi XLIV. törvényezikk, másfelől pedig ennek azóta az ország kormánya általi alkal­mazása által szenvedtünk. Mellőzvén ezúttal ezen törvénynek minden — czimével egyenes ellentétben álló — sem az ország egysége, sem pedig a kormányzat gyakorlati lehe­tősége által nem igazolt, de az ország különböző nemzetiségcinek viszonos ildomos igényeiket megta­gadó határozatait fölemlíteni: {Élénk mozyás.) jelen­leg csakis arra szorítkozunk, azon rendeletei, és az utóbbiaknak azon alkalmazásai ellen följajdulni, me­lyek által egyfelől legkiválóbb polgári jogainknak és kötelességeinknek, tudniillik törvényhatósági jo­gaink gyakorlata lehetetlenné tétetik, másfelől pedig szellemi s anyagi előhaladásunk, sőt lételünk veszé­lyeztetik.

Next

/
Thumbnails
Contents