Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-177

177. országos ülés deczemlter 3. 1873. 185 igenis a képviselő urnák kihallgatását egyátalában nem ellenzem; nem fogadhatom el azonban azon véleményt, miszerint jelenleg Beeze Antal képviselő­társam már kiadassák, és bíróság elé bocsáttassák az ő ügye. E tekintetben pártolom az előttem szó­lott tisztelt képviselőtársam által beadott indítványt. Csiky Sándor: Tisztelt ház! Én a bírái teendők akadályozására semmi kérdésben hatni semmi esetben soha nem szándékozom, nem is aka­rok; nincs is itt helye; de hogy törvénytelen zak­latás esete fölmerüljön, roszakaratból akár képvi­selő, akár magán-ember ellen: azt nem kívánom. Fi­gyelemmel olvastam a mentelmi bizottság vélemé­nyét, s ugy találom, hogy az sem törvényeinkkel, sem bűnügyi eljárásunkkal nincs öszhangzásban. A bizottság jelentése azt mondja, hogy egybe­hangzólag Kis Koleda és Buslik Gergely vallomá­saival. Fölebb pedig azt állítja, hogy ezen Kis Ko­leda nevű leány volt a tolvaj, s e bűntényt vizs­gálni volt hivatva Becze képviselőtársam, ki is, mi­dőn ezen vizsgálatot megtette: akkor a vádlottra három, seprőből kihúzott vesszővel Buslik ráütött. Én az actákat nem olvastam; ez a mentelmi bizott­ság jelentésében foglaltatik. Most tanuknak hívják föl Kis Koledát és Buslikoí. Kis Koleda a tolvaj, Buslik, aki ütötte. Ilyen tanuk vallomására, kik tanukul egyátalá­ban semmi törvény értelmében a művelt világon nem alkalmazhatók, kik közül egyik vádlott, másik büutevő, semmit sem lehet adni. Ezek vallják azt, hogy egyetértéssel történt: sőt Buslik azt vallja, hogy Beczének parancsára tör­tént az ütés. Most az a kérdés: szolgája volt-e ez a Buslik Beczének, mint vallató bírónak? Ez hiva­talszolga volt. Kötelessége a hivatalszolgának, ha a bíró azt mondja, hogy üssön: e törvényellenes tényt elkövetni? Nem! nem is szabad neki, ezt elkövetni nincs joga. Ha tehát van bűnös, nincs más bűnös, mint Buslik ; ő tehát vallomást, mint tanú, nem te­liéi. Ilyen vallomás után tehát Beczét kihallgatni és kiadni a törvényszék kívánatára nem lenne helyes, annál kevésbbé, mert maga a törvényszék kimondta, hogy tányálladék hiánya forog fön. Ha tehát tényálladék hiánya forog fön: nem értem mégis, hogyan lehet ugyanazon törvényszék­nek a tényálladék hiánya alapján azt mondani, ami itt említtetik, hogy talán kihágás esete mégis fön­forogni látszik. Hiszen, ha tényálladék hiányának esete van: akkor sem kihágás esete, sem bűntény esete a tény­álladék hiányából nem meríthető. Tisztelt ház! Miután ez igen nagyfontosságú kérdés, mert ily módon szenvedélyből, roszakarat­ból egy képiselő sem lehetne itten, és a mentelmi jog illusoriussá válhatnék, az esetben, ha igen ala­pos okoknál fogva nem történik a mentelmi jognak KÍPVH. ÍÍAPLÓ. 18™. VIII. KÖTET. fölfüggesztése a tisztelt ház által: hogy tehát ezt megbírálni lehessen, kérem a törvényszéknek ítéletét fölolvasni, abból, azt hiszem, az ügynek állása bő­vebb világosságra fog derülni. Bésán Mihály előadó: Tisztelt ház! Ha Boér tisztelt képviselőtársunk nem teszi azon mó­dosítást, melyet benyújtott: akkor én lettem volna kénytelen nem ugyan módosítást tenni, hanem a mentelmi bizottság jelentésében foglalt azon szava­kat, hogy: „ki fog adatni" kijavítani; mert ezen szó „kiadatás" nem akar többet jelenteni, mint azt, hogy Becze Antal képviselő ur az ellene emelt vád iránt kihallgattassék. (Zaj a bal oldalon.) Ennél­fogva én, — fölösleges is mondanom, — azon mó­dosítást elfogadom. Egyébiránt, tisztelt ház, a képviselőházhoz in­tézett kérvényben szórói-szóra az foglaltatik, hogy a tisztelt képviselőház „a vizsgálat befejezhetése ér­dekében Becze Antal képviselő ur kiadatását elren­delni méltóztassék". Meg vagyok győződve, hogy a í törvényszék is ezen szót, .,kiadatás" ugy értel­mezte, hogy engedtessék meg Becze képviselő urnák kihallgatása. Máttyus Arisztid s Tisztelt képviselőház ! Nem szólaltam volna föl e kérdésben, ha nem tar­tanék attól, hogy az ügy oly fordulatot vesz, amely épen annak az érdeknek, amelyet meg akarunk óvni, tudniillik az igazságszolgáltatás érdekének nem fog szolgálni. Ha a tisztelt mentelmi bizottsági elő­adó ur azon nézetben van, hogy a mentelmi bizott­ság véleményét ilyenképen módosítva, mint ahogy azt ajánlani méltóztatik, nem lényegében változtatja meg: ugy azt hiszem, igen tévedni méltóztatik. Én nem szeretnék mentelmi jog gyakorlásánál, és ille­tőleg a bíróságoknak a souverain képviselőházzal szembeni eljárására vonatkozólag két stádium he­lyett egy harmadikat is megteremteni, és tévesnek tartom azok fölfogását, kik azt hiszik, hogy e kér­désben talán egyetértés áll helyre a képviselőház­ban, ha elfogadtatik Boér képviselő ur javaslata, és nem gondolják meg, hogy ezzel egyúttal egy in­convenientiát mond ki a ház, melylyel az eddigi törvényes eljárást megváltoztatja. Nézetem szerint itten csak két stádiumot lehet elismerni: az egyik a per stádiuma; a másik a jogérvényes Ítélet vég­rehajtásának stádiuma. Hogy a per nem keresettel, hanem kihallgatással kezdődik: az természetes, azt a törvények rendelik; de azon képviselő, aki egy­szer már kihallgattatott, nem vonathatik el a bíró­ság elől, ha ez szükségesnek látja, hogy a kihall­gatás folytán ellene a vizsgálat megindittassék, s nem vonathatik el a bíróság elől arra nézve sem, hogy ha a vizsgálat folytán a ténykörülmények be­győzetnek: elitéltessék. Fölfogásom szerint így ér­telmezte határozati javaslatát a mentelmi bizottság, és úgyis kell azt értelmezni; mert annak csakugyan 24

Next

/
Thumbnails
Contents