Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-177
184 177, országos öles deezember 3. 1873. háborgatni. A törvényhozói tiszt háboritlan gyakorlását az ország érdeke kívánja. Ez azon főérdek, mely előtt minden más érdeknek háttérbe kell szorulnia. Ennélfogva tehát a képviselő csak ott volna a bíróságoknak kiadandó, ahol bűntett forog fön, vagy pedig oly cselekvény, mely becstelenséget von maga után. Minden más körülmények közt az igazságszolgáltatás elnapolandó, elnapolandó mondom addig, mig a képviselő mandátuma lejár. Nem akarok senkit elvonni az igazságszolgáltatás elől, ha hibázott, még ha képviselő is. De minthogy magasabb érdeknek tartom azt, hogy az ország háboritlanul gyakorolja souverain jogait, mint azt, hogy az igazság azonnal kiszolgáltassák, föltéve, hogy nem forog fön becstelenitő tett: kívánom, hogy a képviselő háboritlanul gyakorolja hivatását, és az igazságszolgáltatás csak akkor induljon meg, ha a mandátum lejár. Miután ezek az én nézeteim az immunitásról, miután nem tekintem sem Becze, sem Haller gróf képviselőket, hanem egyedül a képviselői hivatást, ennélfogva bűneset vagy becstelenség kivételével, a képviselőt kiadliatónak nem tartom, és ennek alapján a mentelmi bizottság véleményét nem fogadom el. Justh József: Tisztelt ház! A mentelmi jog gyakorlását a theoriában defineálni nem lehet; mert ez souverain joga lévén a háznak, a ház ennek alkalmazásánál semmi törvényhez, semmi gyakorlathoz kötve nincs. A jelen esetre nézve nem lehetek egy véleményben az előttem szólattal, hogy tudnillik a képviselőnek immunitási joga addig tartson, mig képviselő; mert ha ez állana: ez volna a legveszedelmesebb gyakorlat, mely minket utoljára oly társaságba keverhetne, amelytől minden becsületes ember irtózik. (I) erültség és tetszés jobb felől.) Ezt tehát nem fogadhatom el; de azt sem fogadhatom el. amit Bakcsi képviselőtársam mondott, hogy a mentelmi bizottság ez esetben nem volt kellően informálva, vagy hogy nem tudta a törvényt, amely szerint azt, aki előbb hivatalnok volt. és nem teljesítvén kötelességét, fegyelmi vizsgálat alá került , ha állásáról lemondott, a törvény szerint többé disciplináris vizsgálat alá nem foghatni. Ez egészen nem áll. Igenis, benne van a törvényben, hogy az ily disciplináris eljárás elavulhat: de csak akkor, ha bünténynyeí nincs egybekötve; mert a disciplináris eljárás alkalmával az is kiderülhet, hogy az illető, akit disciplináris utón akartak megfenyíteni bűntettben is részes. Egyébiránt méltóztassanak megengedni, én kénytelen vagyok a mentelmi bizottságnak hitelt adni, midőn azt mondja, hogy az a tény, a melynek elkövetésével a képviselő ur vádoltatik, személyével összeköttetésben áll. Nem fogadhatom el azonban azon nézetet, melyet Bakcsi képviselőtársam mondott, hogy ez összeköttetésben áll minden képviselővel. Óvást vagyok kénytelen tenni ama vélemény ellen, mintha a botozás a vallatásnál valaha törvényes gyakorlat lett volna. Én is voltam bíró s azt a legnagyobb bűnnek tartottam, ha egy biró annyira megfeledkezett magáról, és mint vizsgáló biró erőszakolta a vádlottat a vallomásra; mert bottal akár kit, akár micsoda vallomásra lehet kényszeríteni. Ez nem más, mint a torturának egyik neme. Én pártolom a mentelmi bizottság véleményét. Boér Antal : Tisztelt ház! Én az egész dologban zaklatást látok, mert Becze Antal képviselőt törvény elé akarják idézni oly tettért, melynek jó vagy rósz oldala fölött a törvény nem határozott. A tett elkövettetett 1871. deczember 14-én, a testi büntetés eltörléséről szóló törvény életbeléptettetett ugyanaz évi deczember. 24-én, tehát 10 nappal későbben. Én ebben nagy különbséget látok ; de másfelől zaklatásnak veszem azt is, hogy a mentelmi bizottság eltért a kérvénytől, a kérvénynél tovább ment. Egy bírónak sincs jogában, hogy többet adjon, mint amennyit a kérvényező kér. A királyi törvényszék engedélyt kér, hogy Becze Antal képviselő urat kihallgathassa, törvényszék elé idézhesse; a mentelmi bizottság pedig kiadatni véleményezi. Engedelmet kérek, ez nagy különbség. Megengedheti a ház, hogy tagjai közül valaki törvény elé idéztessék, a vizsgálat ellene megtörténjék, sőt még ítélet is hozassák, és akkor megint kérni kell a házat a kiadatás iránt; de itt a mentelmi bizottság egyszerre kiadni akarja a képviselőt. Nem akarok igen hosszasan szólani e tárgyról, nagyon hajlandónak érzem magam Bakcsi Ferencz tisztelt képviselőtársam indítványát merőben pártolni, A törvényhozó testületnek méltósága kívánja azt, hogy ha bármely tagja ellen valami vád emeltetik, és azon vádnak kiderítésére engedély kéretik : azt a törvényhozó testület adja meg; valamint gyalázatára válnék a törvényhozótestületnek, ha egy becstelenséget elkövetett képviselőt a maga kebelében elszemvedni képes lenne. Ez okból Bakcsi Ferencz képviselő ur indítványát csak a következő módositvány hozzáadásával fogadom el: a gyergyó-szentmiklősi törvényszék kérelmének helyet adva, Becze Antal képviselő urnák a törvény elé idézése és kihallgatása megengedtetik. Tehát itt semmi kiadásról nincs szó. Huszár Imre jegyző (XJjra fölolvassa a Boér Antal módositványát.) Csanády Sándor:_Tisztelt ház! Én ugy vagyok meggyőződve, miszerint Becze Antal képvi-? selőtársamnak érdeke azt hozza magával, hogy a fönforgó kérdésre nézve mindenki tisztában legyen e képviselőházban és a hazában: következőleg én
