Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-177

1T7. orsztígos ülés Érzem, tisztelt ház, hogy mily nehéz azon határvonalat megtalálni ily kérdésben, melyen tul a képviselőnek nincs, hanem csak a bíróságnak van szava; de azt hiszem, nem fogom e határvonalat átlépni, midőn a birák és bírósági hivatalnokok felelőségéről szóló törvényre hivatkozom; nem pedig azért, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy az ínég a képviselőháznak és minden képviselőnek nemcsak joga, de kötelessége is, hogy a törvénynek tiszteletet szerezzen és annak megtartása fölött őrködjék. Az imént említettem törvénynek 10-ik §-a megszabja átalánosságban a hivatali büntettek kellékeit, és azt mondja : hogy erre mindenekfölött megkívántatik, miszerint a bró, vagy bírósági hivatalnok, akár cselekvés, akár mulasztás által, hivatali kötelességét oly szándékból szegje meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek ogtalan kárt okozzon. E szándék az ügyiratokból nem derül ki, —• amit különben a bírónak föladata kideriteni; — de már van egy első bírósági határozat is e tekintetben, mely ép e §. szabványai szerint a bűntényt megállapítani nem tudta, és ép azért az ügyet megszüntetendőnek ítélte. Ha ez áll, tisztelt ház mit kétségbe vonni nem is akarok: akkor ez eset, ha való volna is, nem lehet más, mint csupán fegyelmi vétség, amit azért hozok föl ; mert ez esetben igen különböző, és nagyon lényeges az eljárási mód. S miután az ügyiratokból, a bíróságnak már egyszer hozott határozatából és a ténykörülményekbői csakugyan kitűnik, hogy ez nem egyéb, mint legrosszabb esetben is csak fegyelmi vétség : akkor azon bíróságnak ugyanazon törvény 27. §-át kellett volna figyeleaibe venni, és a szerint eljárni, mely azt mondja: hogy a fegyelmi vétség esetében a kereset, ha nincs megindítva, meg nem indítandó, ha folyamatban van, megszüntetendő, ha időközben az illető bíró hivatali állásáról lemondott. Becze Antal a szervezéskor eo ipso megszűnt bíró lenni, később kineveztetett, de még ugyanakkor le is mondott, — illetőleg nem fogadta el a birói állást. Már most, tisztelt képviselőház! Csak azért, mert az illető bíróságok nem tudták, vagy tudni nem akarták a törvényes eljárást: illik-e, hogy mi a jogosság bélyegét süssük egy képviselő zaklatására? Illik-e, hogy csorbát ejtsünk a képviselői immunitáson? Én részemről szavazatomat erre nem fognám adni soha. Azt pedig az illető birák nagyon jól tudták, hogy Becze Antal lemondott birói állásáról, és ha megengedem nekik, hogy talán a törvénynek eme szabványait is tudták; akkor világos előttünk roszakaratuk; ha pedig nem tudták : akkor önkénytelenül magukra Sütik a legmegszégyenitőbb bélyeget, ami csak birót érhet: a törvény-tuíLeezember 3. ISTíi. 183 datlansag bélyegét; de mindkét esetben nem lehet tagadni a törvénytelen zaklatást és üldözést, mert oly ügyben van itt a bíróság kérvénye, melyet rég meg kellett volna szüntetnie. Azt megengedem, sőt nem is teszem föl, hogy a mentelmi bizottság ne tudta volna a törvénynek eme szabványait; de viszont nem követelhetem, hogy tudta légyen , miszerint Becze Antal le mondott birói állásáról ; hanem igenis a mentelmi bizottságnak tudnia kellett volna azt, hogy az incompatibilitás ki van mondva a bírákra, és hogy Becze Antal, midőn a mandátumot elfogadta: már megszűnt bíró lenni. De ha mindezen körülmények nem is forognának fön, még bátor vagyok a tisztelt háznak egy másik körülményt figyelmébe ajánlani. (Halijuk!) Jól tudom én azt, hogy humánus érzésű és gondolkozású ember—barátja nem lehet a botbüntetésnek, mely hála Isten nálunk meg is szüntettetett, — annál kevésbbé lehet barátja a kínzó eszközök használatának a vizsgálatoknál; de mégis fölemlitendőnek tartom azt, hogy e tény — amennyiben állíttatik, — a botbüntetés eltörléséről hozott törvény előtt követtetett el. Azt pedig tisztelt ház, mindannyian jól tudjuk, hogy bár helytelenül, de gyakorlatban volt, hogy bíráink vizsgálat közben kisebbnagyobb mérvben kényszerítő eszközöket használtak, mit, hogy messzebb ne menjünk, a szegedi bűnesetek példája is eléggé bizonyít. Igen, tisztelt képviselőház, távol, legyen tőlem, hogy én a birőság elől valakit elvonni akarjak, és igy útjában álljak az igazságszolgáltatásnak. De viszont nem akarhatom, hogy az igazságszolgáltatás gázoljon a mentelmi jogban. S épen azon oknál fogva, miután én a mentelmi bizottság indokait tarthatatlanoknak vélem, és hitem szerint bebizonyítottam azt, hogy a i törvénytelen üldözés és zaklatás esete fönforog: kérem a tisztelt házat, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elvetni és a gyergyó-szentmiklósi kir. törvényszék kérvényét visszautasítani. Bátor vagyok eziránt indítványomat beadni. Huszár Imre jegyző (olvassa Bakcsi Ferencz indítványát) A képviselőház a mentelmi bizottság véleményét elvetvén, a gyergyó-szentmiklósi kir. törvényszék kérelmét visszautasítja. (Helyeslés bal felől.) Nikolics Sándor: Az előttem szólott tisztelt képviselők csak az előttünk fekvő concret esetre szorítkoztak. Engedjen meg a tisztelt ház, hogy én elvontan ezen esettől a képviselői immunitásra nézve elmondhassam nézeteimet. Az ország képviselői által gyakorolja souverain jogát. Amint e jog sérthetlen, ugy sérthetlennek kell lenni annak is, aki által a jog gyakoroltatik. Ennélfogva a kerületeket nem szabad képviseltetésöktől rövid időre sem megfosztani, és a képviselőket törvényhozói hivatásukban zaklatás által