Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-177

182 177. országos ülés deczember 3. 1873. Bakcsi Ferencz : Tisztelt ház ! Én is követni fogom a mentelmi bizottság előadóját azon téren, hogy nem fogok a biró szerepére vállalkozni, mert tudom, hogy ez sem nekem, sem más képviselőnek, sem a háznak nem lehet föladata; hanem egjedül szorítkozni fogok arra, hogy megvizsgáljam: vajon csakugyan nem forog-e itt fön a törvénytelen üldözésnek és zaklatásnak esete ? E tekintetben mindenekelőtt igen nagy súlyt kell fektetnem azon indokokra, melyeket az előadó ur fölhozott, s melyek a bizottsági jelentésben is benfoglaltatnak. Mert azt hiszem, hogy a képviselőház igen méltányosan nemcsak, sőt jogosan elvárhatja ily fontos bizottságtól, hogy, mielőtt valamely képviselőtől a mentelmi jogot megvonatni javasolja, annak indokait kellőképen megfontolja. Sorba veszem az előadó ur által fölhozott indokokat. Összesen három indokot hozott föl : első az, mert ama dolgok és Becze képviselőtársunk személye közt szoros összefüggés létezik. Ha ezt mi elfogadjuk indokul arra, hogy valamely képviselőt kiszolgáltassunk: akkor nagyon kevesen maradnának a tisztelt képviselő urak közül a házban, mert alig van valaki, akinek valami szorosabb öszszefiiggése ne volna. (Derültség. Ellenmondás jobb felől.) Másik indoka a tisztelt előadó urnák az: hogy illetékes birája kéri ki Becze képviselőtársunkat. De ebből még nem következik az, tisztelt ház, hogy, mert illetékes biró kéri ki: az ne zaklathassa az illető képviselőt. És az igen tisztelt előadó ur annak bebizonyítására, hogy épen ezen zaklatás nem forog fön, fölhozza mintegy erősítésül azt, hogy nem is saját kezdeményezéséből kéri ki az illető törvényszék képviselőtársunkat; hanem egy felsőbb bíróság a marosvásárhelyi királyi tábla meghagyása folytán. Én még ez okot sem fogadom el annak indokolására, hogy itt azért üldözés és zaklatás nem foroghat fön. Aztán igen furcsa eljárás volna az, hogy ha a mentelmi bizottság még nem illetékes bíróságnak is hajlandó volna egy képviselőt kiszolgáltatni. Harmadik indoka az igen tisztelt előadó urnák az, hogy itt törvénytelen zaklatás és üldözés esetét fönforogni nem látja. Ez oly indok, mely maga is bővebb indokolásra szorul, és én nagyon sajnálom, hogy azt tenni az igen tisztelt előadó ur elmulasztotta ; mert én nemcsak a bíróságok eljárásában, hanem, fájdalommal kell kimondanom, magának az igen tisztelt bizottságnak eljárásában is ott látom a törvénytelen zaklatás és üldözés esetét, — mennyiben a bizottság tulment azon, amit tőle a gyergyó-szent-miklósi törvényszék kért. Ezen törvényszék csak azt kéri, hogy illető képviselőtársunk kihallgattatását engedje meg a ház : és a mentelmi bizottság már a kiadást hozza javaslatba, ami igen lényegesen különböző két dolog ; mert, amig a kihallgatásnak megengedése forog fön, az csupán a birói ítélet előtti körülményekre, tehát a vizsgálatra vonatkozik; ellenben a kiadatás a birói ítélet meghozatala után az ítélet végrehajtására, illetőleg exequálására vonatkozik. És igy, tisztelt ház, mikor a mentelmi bizottság indokai még az általa javaslatba hozott nagyobb cselekményre sem elegendők az általam fölhozottak miatt: akkor ugyan hogy volnának elegendők egy kisebb cselekmény indokolására, melyet a törvényszék kér. Én a túlbuzgóságot nagyrabecsülöm; de ily esetben károsnak tartom ; mert abban a mentelmi bizottság megfeledkezett, látom, azon tiszteletről, mely Ível a mentelmi jog iránt minden képviselőnek tartozó kötelessége viseltetni. De azért nem fakardok azon következtetésre, hogy tehát, ha a mentelmi bizottság üldözést és zaklatást követ el, hogy ne követte volna el az illető bíróság ; nem, mert azt hiszem, hogy ezt anélkül is ki lehet deríteni. Nagyon jól tudjuk mindnyájan az ügyiratokból és a mentelmi bizottság jelentéséből is azt, hogy ezen ügyben már az első-folyamodásu királyi törvényszék egy ítéletet hozott, s azt az illető ügyész fölebbezte. A királyi tábla az első-biróság ítéletét cassálván, uj eljárást rendelt el. Miért ? Azért, mert Becze képviselőtársam nem hallgattatott ki. Ugyan, tisztelt ház, amikor valamely ügyben a bíróság előtt maga a vádló nem tud kellő anyagot szolgáltatni vallomásával és bizonyítékaival arra, hogy a bíróság a tényálladékot megállapithassa: hogyan lehet remélni azt, hogy maga a vádlott fogja szolgáltatni az anyagot maga ellen a tényálladék megállapítására. Ily naiv fölfogása csak oly bírónak lehet, aki nem akar mást. mint zaklatást. De, tisztelt ház, az üldözés és zaklatás kidé-? rül akkor is, ha tekintetbe veszszük az ügy folyamát. Nem akarom vizsgálni, hogy mennyiben való a tény, mely fölhozatik ; csak azt hozom föl, hogy az állítólag 1871. deczember 11-én követtetett el. Hosszú idő múlt el azóta ; időközben Becze Antal tisztelt barátom képviselővé választatott, és az állítólagos tény elkövetése után, mint már képviselő ellen, egy év múlva előáll a bíróság egy határozattal. Hiszem, hogy ez megtörténhetett volna akkor is, ha Becze tisztelt társam képviselővé nem választátik ; de lehetetlen, hogy igen furcsának ne tűnjék föl ezen eljárás akkor, midőn az illető ügyész oly hosszú ideig hagyta az ügyet heverni, mig Becze barátom képviselő nem volt, s mihelyt megválasztatott, már oly sürgősen és gyorsasággal látott utána, hogy nem egy hosszú év, de rövid pár hónap alatt az ügyben egy határozat hozatott, az fölebbeztetvén, megjárta a maros-vásárhelyi királyi táblát, sőt a tisztelt ház elé is eljutott.