Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-177

177. országos ülés deczember ;!. 187:?. 181 Inényes jelentését tisztelettel beterjeszti a követke­zőkben : A tényállás, a kérvényhez hiteles másolatban csatolt periratok alapján, röviden ez : Lopással váciolt Kiss Koleta 16 éves hajadon 1871. évi deczember 14-én Becze Antal gyergyó­széki volt egyes biró, mint vizsgáló-Mró által jegy­zőkönyvileg kihallgattatván, ez alkalommai Búslig Gergely hivatalszolga nevezett leányra Becze Antal parancsából egy seprőből kivett 3 szál veszszővel 3.— 4 ütést tett állítólag azért, hogy vádíottnő a káros panaszában fölemiitett ingóságoknak általa történt eltolvajlását necsak részben, de egészen vallja be. Egybehangzólag vallja ezt Kiss Koleda és Bús­íik Gergely. A gyergyó-szent-miklósi kir. törvényszék 1872. november 22-én 708. sz. a. hozott határozatával ezen ügyet tárgyi tényálladék hiányából beszüntette ugyan, de minthogy ebben a kihágás esetét látta fönforogni : az ügyiratokat további illetékes eljárás végett a gyergyó-szent-miklósi kir. járásbírósághoz áttétetni rendelte. A kir. ügyésznek ezen végzés ellen közbeve­tett fölebbezése folytán a m.-vásárhelyi kir. ítélő­tábla 1873. márczius 6-án 3402. sz. a. az első-bi- ! rósági határozatot föloldotta, s a tényállás íökéle- f tesebb földerítés tekintetéből Becze Antalt az ellene fönforgó vádra nézve kihallgatni rendelte, s a kir. törvényszéket további törvényszerű eljárásra utasí­totta. A kir. törvényszék, a kir. itélő-tábla rendele­tét teljesítendő, most azon kéréssel járul a képvise­lőházhoz, hogy a mentelmi joggal fölruházott Becze Antal képviselőnek törvény elébe idéztetése s ki­hallgathatása megengedtessék. Ezek folytán a mentelmi bizottság : tekintve, hogy a most előadott tények s Becze Antal személye között szoros összefüggés létezik ; tekintve továbbá, hogy Becze Antalt törvény­szerinti illetékes bírósága kívánja az ellene fönforgó vádra nézve kihallgatni; tekintve végre, hogy itt a zaklatás vagy tör­vénytelen üldözés esete fönforogni nem látszik: a kérvénynek helyt adva, Becze Antal képvi­selőt kiadatni véleményezi. Bésan Mihály, a mentelmi bi­zottság előadója J Tisztelt ház ! A mentelmi bizottságnak imént fölolvasott jelentésére vonatko­zólag legyen szabad egy pár szóval jelezni azon irányelveket, melyek a bizottság előtt a tárgyalás alkalmával zsinórmértékül szolgáltak. A mentelmi bizottság akként vélte föladatát leghelyesebben megoldandónak, hogy ha a hozzá atasitott ügyekben magára birói szerepet nem vál­lal, ennek következtében nem vizsgálta azt: vajon megvannak-e mindazon törvényes bizonyítékok, me­lyek alapján Becze képviselőtársunkat az illetékes bíróság elitélhetné ; nem vizsgálta tovább azt sem : vajon azon cselekmény, melyet az iratok Becze An­tal ur ellenében kitüntetnek, a fönálló törvények szerint valóságos bűntényt, vagy kihágást, vagy vét­séget képez-e ; nem vizsgálta végre azt sem : vajon azon cselekmény a büntető-törvénykönyvnek melyik szakasza alá esik. Mindezt megvizsgálni, tisztelt ház, szerény nézetem szerint, nem a képviselőháznak, ha­nem az illető bíróságnak föladatához tartozik, és én arról meg vagyok győződve, hogy a tisztelt ház távolról sem kivan a bíróságok hatáskörébe avat­kozni, s ha kívánna: akkor egy igen veszedelmes előzmény alkottatnék ; ugyanis a bíróságoknak utasí­tás adatnék a további eljárásra nézve, mi, nézetem szerint, sem a birói hatalommal, sem a birói felelős­ségről és függetlenségről szóló törvénynyel megegyez­tethető nem volna. Ámbár tehát a bizottság magára birói szerepet vállalni nem akart, mindazonáltal kötelességének tartotta vizsgálni azt: vajon azon tény között, mely az iratokban említtetik, s a ki­hallgattatni kért képviselőtársunk személye között létezik-e valamely kapocs vagy nem ; azaz : vajon azon cselekmény, mely vádkép fölhozatik, reá avagy más személyre vonatkozik-e, és e tekintetben arról győződött meg a mentelmi bizottság, hogy igenis azon cselekmény, mely a periratokban fölhozatik, nem más személyre, hanem egyenesen s kizárólag Becze Antal képviselő úrra vonatkozik, s őt terheli; vizsgálta továbbá azt: vajon azon bíróság, mely a kérvényt a tisztelt házhoz benyújtotta, illetékes-e vagy sem Becze Antal személyére. Az iratokból ki­tűnt, hogy igenis illetékes, s hogy a bíróság, a fon­állá törvények értelmében, helyesen járt el a maros­vásárhelyi kir. itélő-táblának egyenes meghagyása folytán. Végre vizsgálta a bizottság azt: vajon nem forog-e fönn itt a zaklatásnak vagy a törvénytelen üldöztetésnek esete. Az iratokban erre nézve semmi jelenség nem található föl, amelyből azt lehetne kö­vetkeztetni, hogy zaklatás vagy üldöztetés esete fo­rog főn ; mert hiszen a jelen esetben tettleg csak arról van szó, hogy Becze Antal képviselőtársunk, a megválasztatása előtt elkövetett cselekménye iránt kihallgattassék, a való földerittessék, s az igazság­kiszolgáltatás menete meg ne akasztassák. Törvény­telen üldöztetésről vagy zaklatásról tehát szó sem lehet. S miután meggyőződésem az, hogy a men­telmi jogot akként magyarázni nem lehet, miszerint a képviselői mandátum alapján a büntető igazság kezei közül kisiklani lehessen: ennélfogva, vé­leményem szerint, nincs semmi ok arra nézve, hogy Becze Antal kiadatása míg ne engedtessék, s hogy az illető bíróság által ki ne hallgattassák. Ajánlom a bizottság véleményét elfogadás végett.

Next

/
Thumbnails
Contents