Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-176
ÍT8. országos ülés lasztással is, melynek következtében kényszerítve legyünk néhány hét vagy néhány hónap múlva a legnagyobb horderejű bankkérdést ezen nyomasztó és megszégyenítő kényszerhelyzet nyomása alatt elintézni, melynek nyomása alatt elintéztük néhány nap előtt a kölcsön ügyét. Ajánlom indítványomat elfogadás végett. (Élénk helyeslés bal felöli) Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa: Horn Ede indítványát.) Móricz Pál: Tisztelt képviselőház! Én is azon kezdem beszédemet, mit tisztelt barátom Horn mondott, hogy t. i. nem kívánok a bankügy kérdéséhez érdemleg hozzászólani, hanem szigorúan szorítkozom a kérdésre. Midőn Horn indítványát pártolom, teszem ezt azért, mert a nemzet, az egész ország türelmetlenül várja a kormánynak e tárgyban teendő nyilatkozatát. Érezte a ministerelnök ur maga is, hogy elérkezett az idő, hogy e tekintetben mondjon valamit s ezért kétszer tett már e tárgyban nyilatkozatot, egyszer a képviselőházban, másszor pedig — ha a hírlapi közleményeknek hitelt lehet adui — a Deák-párt kebelében. A képkiviselőházban azt nyilatkoztatta ki, hogy ha higgadtan tárgyaljuk-e kérdést: czélt érendünk. Engedelmet kérek, higgadt tárgyalásra a ministerelnök ur számot tarthat; de ez nem nyilatkozat, ez tehát nem is egyéb mint az olyan ibis redibis-féle semmit jelentő mondás, ezzel az országot most már kielégíteni csakugyan lehetetlen. Egy másik nyilatkozata, amit a Deák-párt kebeiében tett, már valamivel többet mondó. Ott ugyanis azt monda, hogy a kormánynak határozott programmja van, s a kormány is akarja az önállósítást. Nem tudom helyesen idéztettek-e szavai; de így voltak közölve. Az önállósítás sokat is jelent, de semmit is jelenthet. Az önállósítás oly valamit is jelenthet csupán a gyöngébbek megnyugtatására; de ha komolyan meggondoljuk, ez sajátkép semmit sem jelent. Méltóztassanak megengedni; azt kell hinnem, hogy a jelen kritikus perezben, ha a kormánynak komoly szándéka lett volna az önálló bankot fölállítani, kilépett volna vele; mert ezzel ingadozó állását nagyon megerősítette volna; mert mindnyájan, mint egy ember állottunk volna föl mellette, ha a magyar bankügyben helyes állást foglal el. De épen hallgatagsága e kérdésben az ellenkezőt gyanittatja. Ez nem maradhat tovább igy. Itt az idő, hogy határozzunk, mert alig képzelhető nagyobb türelem, mint milyennel mi voltunk e kérdésben. Én hivatkozom a pénzügyminister úrra, midőn nekem ezelőtt egy pár évvel monda, hogy hallgassunk-e kérdésről, hagyjuk arra az időre, mikor ő I akaria, nem mikor az osztrák nemzeti bank. Én i dee/einber 1. 1ST3. J ' <* megértettem a dolgot, megszűntem sürgetni és maga Simonyi Ernő disereticusabban nem járhatott volna el e kérdésben, mint midőn azt monda, hogy a pénzügyministernek időt kell engedni s nem kívánta tárgyaltatni indítványát. De most már az idő lejárt: követeljük, hogy nyilatkozzanak. (Élénk helyeslés bal felöl.) Én Horn Ede indítványát pártolom. (Helyeslés. bal felől.) Szlávy József ministerelnök: Sem a bank kérdése, sem az inség, sem a kölcsön nem képezvén a képviselőház tanácskozásának tárgyát : azok czáfolatába és rectificatiojába bele bocsátkozni nem akarok, amiket Horn Ede és Móricz Pál képviselő urak a bankra, az ínségre és a kölcsönre vonatkozólag mondattak. Ez nem forog szőnyegen. (Ellenmondás bal felől.) Egyet azonban hallgatással nem mellőzhetek, t. i. Horn Ede képviselő urnák azon aggályát kívánom megszüntetni, mely aggály következtében azt monda, hogy végre is oly kényszer-helyzetben leszünk, hogy vagy az osztrák bankkal kell kiegyezkedni, vagy semmi sem lesz. E kényszer-helyzet, tudtommal, nem fog beállani, mert a bank privilégiuma még eltart két esztendőig. Ezen hó végéig kénytelen a bank nyilatkozni, hogy tovább kivánja-e ezentúl is megtartani szabadalmát vagy nem; de az, hogy mi arra a felelet, és mikor kell a feleletnek bekövetkeznie: arra nézve tudtomra a statútumokban nem foglaltatik semmi. Kényszerhelyzet tehát-e hó folyamában, ez iránt meglehet nyugodva, beállani nem fog. Képes lesz-e a kormány ezen hó folyamában a bank tárgyában concret javaslattal lépni a ház elé? azt nem tudom; hanem minden esetre annak idejében, meg fogja a kormány tenni előterjesztését, és kényszerhelyzetbe a tisztelt ház nem fog juthatni. Különben ismétlem azt, amit azelőtt bátor voltam mondani, hogy azon kérvények tárgyában, melyek a bankkérdést tárgyazzák, a tisztelt ház már határozatot hozott, és pedig Simonyi képviselő urnák e tekintetben beadott indítványára. Azt hiszem, hogy ezt újra tárgyalás alá venni nem lehet. Tisza Kálmán s Igen röviden kinánok ezen tárgyhoz szólani: szólok pedig azért, mert azt lehetetlenség tagadani. és nagyon természetes, hogy ezen bankkérdés fölött mind e házban, -mind az országban bizonyos nyugtalanság uralkodik, miután már oly rég idő óta föl volt vetve; minduntalan nyertünk Ígéreteket, hogy a kormány előtérjesztendi álláspontját, és teendő lépéseit, és mindeddig semmit sem tett; mert minden eddig tett kormány-nyilatkozat tényleg nem tartalmazott semmit sem. A bankkérdést, hogy ma itt megoldani nem lehet, kétséget sem szenved; sőt még azt tárgyalni is igen nehéz volna, hogy mi történjék a bankkal. Ezt azonban Horn képviselő ur nem is kivánta s
