Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-176

174 176. országos ülés ileezember 1. 1873. ü nem kivan egyebet, mint, hogy már egyszer azon helyzetben legyünk, mikép tudja a képviselőház és az ország: minő állást foglal el a kormány e fon­tos kérdésben. Ezen kívánságának jogosultságát, legalább megyőződésem szerint — megtagadni nem lehet. Én tehát anélkül, hogy vitatásába bocsát­koznék annak, hogy meddig kell és mikor kell ok­vetlenül ami részünkről is ezen kérdésnek eldön­tetni, ha csak is a bank az, melynek ezen évben nyilatkoznia kell saját kívánságai és vágyai iránt: de mégis szükségesnek tartom, — akár egy évig tartson még a bank-privilegium, mint én hiszem, akár két évig, mint a minister ur mondta, mondom, akár egy, akár kettő, de én agy tudom, hogy egy : minden esetben azt tartom, hogy nagyon, itt az ideje, hogy az ország és a képviselő ház a kormány álláspontjáról és teendő lépéseiről értesíttessék, an­nyival inkább, miután már igen régen tudjuk, hogy tanácskozások folytattatíak, és talán megállapodások jöttek létre, ha nem is a bankkal, hanem a másik kormánynyal, és mindezekről az ország és a tisztelt ház még tájékozva nincs. Én tehát azt tartom, hogy a Tisztelt ház, anélkül, hogy a bankkérdést igy per tangentem megoldani akarná: elfogadhatja Horn képviselő urnák azon indítványát, melyet én legalább részemről, elvileg magamévá teszek, s csakis, — az ő beleegyezésével is, — némileg praecisirozní kívánok. Jelesen én azt óhajtanám az indítvány végén mondani, hogy ezen kérvények azon utasítással tétetnek a ministeriumhoz, hogy a bank ügyében elfoglalt álláspontjáról és ebből folyó­lag tett lépéseiről 1874-ik évi február végéig te­gyen a ház elé jelentést. Ez nem praejudicál a kér­désnek ; de igen is kívánhatja a képviselőház azt, hogy ily fontos kérdésben tájékozva legyen. (Helyes­lés bal felől) Csengery Antal: Tisztelt ház ! (Halljuk! Halljuk!) Azon nyilatkozat után, amelyet a bank­ügyben épen Simonyi Ernő tisztelt képviselő ur in­dítványának fölvételekor a kormány tett. amely sze­rint kilátásba helyezte, hogy ez ügyben nem véle­ményt, hanem határozott előterjesztést tesz még ezen ülésszak alatt: én részemről fölöslegesnek tar­tom elfogadni azon határozati javaslatot, amely ma Horn Ede képviselő ur által beadatott, még azon módosítással is, amelyet Tisza Kálmán tisztelt, kép­viselő ur tett. Azt mondja Horn képviselő ur : fél attól, hogy ezen ügyre nézve kényszer-helyzetbe hozatik a ház; és a tisztelt képviselő ur oly indítványt tesz, amely kényszer helyzetbe hozhatja a kormányt. (Ellenmon­dás bal felől.) Ez tökéletesen igy van; (Ügy van! jobb felöl.) mert határnapot tűzni ki ilyen kérdés­ben, és pedig oly rövid határnapot, ' amely alatt a válság talán még növekedhetik, és igy valóságos kény­szer-helyzet lehet a kormányra nézve. (Tetszés jobb felöl.) Meglehet, tisztelt ház, hogy azon határidő, me­lyet Horn Ede tisztelt képviselő ur érintett, megle­het, hogy az a határidő, melyet Tisza Kálmán tisz^ telt képviselő ur érintett : elegendő lesz, hogy a kormány ezen ügyben formulázza határozott javas­latát ; de jöhet közbe valami, különösen a mostani válságos időkben, ami ezt lehetetlenné teszi, és akkor csakugyan ott lesz a kormány a kényszeiv helyzetben, hogy nyilatkoznia kell akkor, amikor a kérdés még nem érett meg. De másrészről azért sem tartom elfogadható^ nak az indítványt; mert határozottan a házszabá*­lyokba ütközik. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) Ezen kérdésben már kétizben határozott a tisztelt ház ; határozott Simonyi Ernő tisztelt kép­viselő ur indítványa fölvételekor, határozott köze­lebb a kérvények tárgyalásakor. Minden nap, vala­hányszor ugyanazon ügyben uj kérvény adatik be, megújítani a vitákat: ugyan hová vezet ez ? (He­lyeslés a jobb oldalon.) Nem akarok czáfolatába bocsátkozni azoknak, amiket Horn Ede tisztelt képviselő ur a kölcsönre nézve előadott, és amik különben sem tartoznak a napirendre már azon oknál fogva sem, nehogy pár­huzamot kelljen vonnunk azon helyzet között, amely­ben kölcsönei megkötésénél Oroszország áll, és azon helyzet közt, amelyben a magyar állam van kez­detleges és még rendezetlen háztartásával, és oly válságos viszonyok közt, mint a milyenekben va­gyunk. (Helyeslés jobb felöl.) Méltóztassék megnézni Oroszország államköt­vényeinek cursusát. Ha az nem elegendőleg szól hozzá e kérdésben: akkor az én fölvilágositásora úgyis hiábavaló lenne. Arra sem reflectálok, amit a tisztelt képviselő ur az angol kamatlábra vonatkozólag mondott. Igen jó volna, tisztelt ház, ha a mi kölcsöneinknél eddig is csupán az angol kamatláb lett volna szabályozó. Tudjuk, 3°/ 0 volt a kamatláb Angliában akkor, mid­kor mi 7 — 8°/ 0-kal kötöttünk kölcsönöket. Ne mél­tóztassék tehát e körülményre hivatkozni, és sajná­lom, hogy oly egyén hivatkozik reá, aki az eurór pai pénzügyi viszonyokat tanulmányozza. (Tetszés jobb felől.) Ezeket azonban, — mondom, — mint a kér­déshez nem tartozókat, bővebben vitatni fölösleges­nek tartván : az indítvány elfogadásához a mondott két okból nem járulhatok. Nem járulhatok ; mert a kormány kijelentette, hogy ez ügyben még ezen ülésszak alatt nem véleményt, hanem javaslatot terr jeszt a ház elé ; és mert az indítvány a házszabá­lyokba ütközik.. Amint fönnebb mondottam, épen ezen indíts vány teremhetné meg a kormányra nézve a kény-r

Next

/
Thumbnails
Contents