Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-173

156 173. ors'/.áijos ülés Huszár Imre: Tisztelt ház! A ministerium kötelességeinek azon magyarázatával, melyet Helfy képviselő ur előadott: megvallom, teljességgel nem vagyok képes egyetérteni. Én részemről a mínisteri felelősséget nem ugy fogom föl, hogy az előleges impulsusoknak hódolni köteles: hanem e tekintetben sokkal közelebb állok a ministerelnök ur fölfogásához, ki azon véleményben van, hogy a minister saját felelősségére proponál, s a parlament többségétől függ: az ő javaslatához járulni vagy nem. Miután pedig a parlament határozott, a minister tői függ, ha a parlament határozata az ő meggyőződésével összeegyeztethető, azt elfogadni ; ha pedig nem egyeztethető az össze, azt el nem fogadni, s ahhoz képest a többi lépéseket megtenni. Az ilyen fontos és életbevágó kérdésben, mint ezt Tisza Kálmán tegnap kimeriteőu. részletesen és helyesen kifejtette, a jelzett esetben egy önérzetes ministerium részéről a lépés nem lehetne egyéb, mint visszalépni. (Helyeslés.) Azonban teljességgel nem értek egyet a tisztelt előttem szóló minister ur előadásával sem, aki az általa annak idejében javasolt határozati javaslatot féltvén, azt a Tisza Kálmán módosítása által némileg hatályon kivid helyzetinek, gyöngitettnek véli. Én nem lelkesülök a minister ur azon határozati javaslatáért; azonban meg vagyok győződve. hogy Tisza Kálmán képviselőtársam módosítása azt nem viciálja. Az, amit Tisza Kálmán proponál : egyenesen a kérvényi jog természetének helyes magyarázatából foly. mert egy kérvényt használat végett átadni vagy kiadni a ministeriuranak. anélkül, hogy erre valamit mondjunk, az teljesen egyenlő avval, hogy a kérvényt az irattárba elteimi, és ott az irattár pora közt eltemettetni decretáljuk. Ily nagy kérdéssel szemben, s ott. ahol az ország lakosságának egy nagy része nyilatkozik, — mert figyelmeztetem Szilágyi Dezső képviselő urat, hogy az nem egy kérvény, ez nagyon sok kérvény, amint a tisztelt előadó ur előadta. — ily kérdésben decretálni, hogy ez csak használat végett adassék ki a ministeriumnak : tökéletesen annyi volna. mint azt eltemetni az acták sorába, s ezen dolgot praeoccüpáíva itt az országházban elejtetni. A kérvény természetéből az folyik, hogy az figyelembevétel végett a imnisteriumnak adassék ki; vagy pedig egyátalában ne mondassék, hogy használat végett adassék ki, mert annak a használatnak fogalma teljesen különböző lehet. (Derültség.) Elfogadom azon megmosolygott magyarázatot is, ós minden esetre igen sok vélemény, igen sok nézet belefér ebbe a fogalomba, hanem a kérvényezési jog természetéből az foiyik, hogy ha a kérvény figyelembevétel végett adatik ki a ministemek: ezáltal elismertetett az, hogy a kérvényben olyas valami foglaltatik, ami mindenesetre nem csak figyelmet érnoveiiilKT Ü7. 1873. demel, de kell, hogy a ministerium által figyelembe vétessék; ez folyik a kérvény természetéből; ezt kívánta Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam; ezt fejezte ki módosításával, s ez teljességgel nem viciálja a ministeriumnak azon szabadságát, hogy ő, saját meggyőződése szerint tegye ez előterjesztést akkor, midőn ezen előterjesztés a kérdés megoldásának érdemére fog vonatkozni. E szempontból kiindulva, én is hozzájárulok Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam módositványához. (Helyeslés a balközépen.) Nagy György: Tisztelt ház! Szilágyi t. barátom azt mondja, hogy ő elfogadja Tisza Kálmán módositványát, és nem is az ellen, mind inkább azon féliremagyazázás ellen tiltakozik, s ezen tiltakozást elvi szempontból tévé. Ő a parlamentáiis elvet látja megsértettnek az által, hogy egy, a ház kebelében keletkezett incidens folytán a ház bizonyos határozatot hoz, melynek értelmében utasítja a kormányt, hogy ilyen vagy olyan értelemben járjon el. Bocsánatot kérek: a parlamentalis nagy elv bizonyos jogokat és kötelezettségeket foglal magában ; bizonyos jogokat ád a parlamentnek, de bizonyos a parlamentálismus által nem nyelhető jogokat hagy meg a választóknak, s ilyen a többi között a kérvényezési jog is. Most azt kérdem tisztelt képviselőtársamtól, hogy miután, az én nézetem szerint, csak arról van szó, hogy vajon a parlamentalismustj a parlament méltóságát sérthetné-e az, ha végzésileg kimondja. i nem ezen concret esetre, hanem átalánosságban, I hogy a kérvények figyelembe vehetők-e, vagy nem. Kérdem, mennyiben sértené ez a parlamentáiis elvet és a parlament méltóságát. (Helyeslés a bal oldalon.) Én szerintem, tisztelt képviselő ur, félreértette a ministerelnök szavait; mert ő azt mondja, hogy azáltal, ha a kérvényi bizottság valamely kérvényt. a ministerbez utasit : már azt mondja ki vele, miszerint a kérvényt vegye a minister figyelembe; holott épen ez ellen tiltakozik a ministerelnök ur, amennyiben azt mondja, hogy akármit tartalmaz a kérvényt, melyet a ház a ministerbez utasít, ennek nem kötelessége ezt figyelembe venni. Bocsássanak meg azon tisztelt kéjrviselő urak, kik azt hiszik, hogy a kérvényezési jog iránt ugy sem valami nagyon erős a bizalom, s méltóztassanak elhinni, hogy az ily fölfogás még inkább csökkentené a bizalmat, s engedjék meg, ha őszintén kimondom, hogy az ily eljárás meggyöngíti azon kis bizalmat is, mely e jog iránt létezik. S még egyet, tisztelt ház; a legújabb időben szőnyegen volt ezen tárgy, s bocsássanak meg, ha őszintén kimondom, de teljes joga van a nemzetnek nem bizni azon szándékban, melyet a tisztelt több-