Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-172
1 14 172. országos ülés idézését a minister részéről nem hibás, hanem bűnös eljárásnak tartom. Azt monda a minister ur, hogy a vasutak építése nem az ő kezdeményezésére szavaztattak meg. Az igaz, hogy az ő személyes kezdeményezésére nem szavaztattak meg ; de megszavaztatott tudomásomra minden vasút, minden csatorna, minden középitkezés a kormány kezdeményezésére, a kormány ajánlata folytán; megszavaztatott az ő hozzájárulásával, az ő támogatásával. Sohasem képes fölmutatni egy esetet is, ahol ő a vasutak, csatornák és középitkezések tárgyában a kormány ellen szavazott volna, mikor a kormánynak tagja nem volt; mikor pedig a kormánynak tagja volt, valahány vasúti, csatornázási, vagy más középitési tervezet előkerült: azokat pártolta ; sőt még egy más helyen ugy nyilatkozott, hogy neki van elég pénze, hogy adhat kölcsönt, p. o. a körútra. Tehát ő bátorította ezen költségeskedést, és ezáltal részese azon rósz gazdálkodás következményeinek, amelyekben most benne vagyunk. Azt mondta a minister ur, hogy adott fölvilágosítást a pénzügyi helyzetről a zárszámadásokban, melyek, mint ő mondja, heteken át való tanulmányozás után földerítenek mindent. Igenis; de ezen zárszámadások még csak néhány nap óta vannak kezeinkben, és mintán, saját mondása szerint, azoknak tanulmányozására hetek, sőt hónapok szükségesek: nem várhatja azt, hogy mi megelégedjünk azzal, hogy majd hónapok múlva föl leszünk világosítva azon körülményekről, amelyek folytán ma kell szavazni. Ez a parlamentális szokásokkal ellenkezik. Különben nem én magam panaszkodom efölött, hanem mások is. A hírlapokból tudjuk, hogy a Deák-körben panaszt emeltek a pénzügyi bizottság tagjai, hogy őket sötétben taríja a minister oly dolgokra nézve, amelyek nagy fontosságúak. Különösen föl említtetett Zsedényi képviselő ur által, hogy már ez évben 35 millió forint elköltetett lombardirozásra. s e tekintetben a minister nem ad fölvilágosítást. Mennyi igaz ebből, mennyi nem ? nem tudom : megvallom, nem volt időm azon zárszámadásokat áttanulmányozni, inert, mint a minister ur is beismeri, arra hetek, sőt hónapok szükségesek ; de szükséges ehhez más is, mert azt mondják, hogy azok oly számadások, melyeket csak mathematikusnak lehet tanulmányozni; aki azt nem tanulmányozta, nem lesz mathematicus. Én, megvallom, sajnálattal hallottam, hogy oly számadások, melyeknek a legegyszerűbb arithmetikára kellene bazirozva lenni: maíhematikus problémákban adatnak elő. Az igaz, hogy azoknak megoldására nem mindenki képes; de tiszta, egyenes, egyszerű számadások megértésére mindenki képes ; az tehát, hogy a minister mathematicai formulákban terjeszti elő zárszámadásait, egyátalában nem ajánlatos dolog. november 26. 1873. Azt mondja a minister ur, hogy én tegnapi beszédemben föltettem két kérdést, melyekre a válaszszal adós maradtam. Meglehet, megtörtént rajtán^ már barátaim is mondták. Egyik az volt: mi tör*ténik az esetben, ha nem fizetünk. Ez eseményt a házban csakugyan senki sem magyarázta meg, hanem mintegy rettenetes ismeretlent tárják a ház elé: no hiszen, ha meg nem szavazzátok, fizetésképtelenek leszünk, s akkor ..... itt elnémulnak, titokteljesen. Hát akkor az következik, hogy Magyarország hitele nagy csorbát fog szenvedni. De ha Magyarország egy hónap múlva ismét fizet : % csorba bizonyos tekintetben ki .-tísz egyenlítve ; neia mondom, hogy egészen, mert jegye lesz Magyaiv országnak a bankároknál, mint olyan államnak, mely egyszer már nem fizetett. De, uraim, más államok is voltak ezen helyzetben—nem mondom, hogy Anglia^ Francziaország, de más államok voltak, és ezen helyzet elmúlván, •— mégis kaptak annyi kölcsönt amennyi hitelök volt gazdálkodásukhoz képest. Ha tehát mi azért nem fizetünk, mert egy — hitelünket, pénzügyünket megrontó kölcsönt visszautasítunk, és fizetésünket 80 napra fölfüggesztjük, ez időt pedig fölhasználjuk arra, hogy felelősségre vonjuk azokat, kik előidézték e szomorú állapotot, és gondoskodunk arról, hogy háztartásunkban a sulyegyen helyreállíttassák,—méltóztassanak elhinni, hogy azon csorba sokkal hamarább ki lesz köszörülve, mint azon csorba, melyet ezen kölcsön megkötése üt hitelünkön. Mondja a minister ur, hogy nincsenek más módok ezen helyzetből kigázolni, és indirecte fölemlítette azon tervet, mely a földhitelintézet által a minister urnák tétetett. Azt mondja a minister ur, hacsak 20—30 millióról volna szó: képes lett volna záloglevelekkel segíteni; hiszen ezen rumosu-s kölcsön utján még 30 millió sincs biztosítva, csak 25 millió van. Tehát ma sincsen tovább, mint lett volná az esetben, és akkor legalább nem kötött volna ily desperatus kölcsönt, mint ez. Mert e köb esönnek nem az a legdrágább része, mit a központi bizottság előadója mondott, hogy magas a kamat; hanem azon föltételek legsúlyosabbak, melyek alatt köttetett. Az tehát, hogy van más mód, legalább volt, ha a minister ur az időt nem játszotta volna el, csak súlyosbítja azon vádat, mely a ministeriumot ezen helyzet előteremtéseért illeti. Azt mondja a minister ur, hogy igenis a 7 évi gazdálkodás, •— nem mondja: rósz gazdálkodás — teremtette elő e helyzetet. 0 nem mondja, hogy rósz gazdálkodás; hanem a tény az volt, (Zaj. 'Fölkiáltások : Elég ! Halljuk !) hogy kívántunk vasutakat t csatornákat, nevelés ügyet előmozdítani, kívántunk egy szóval mindent, s mikor annak természetes kör vetkezménye bekövetkezik, most nem akarunk fizetni Engedelmet kérek, de egyelőre nem igy áll. Igenig
