Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-172

I~2. országos üiés kívánták sokan, hanem a kormánynak föladata volt azt elfogadni vagy el nem fogadni, és fölvilágosítani a tisztelt házat afelől, hogy ha ez elfogadtatík: az ország pénzügyi állapota azt el nem bírja, és hogy ezen vállalatok által az ország pénzügye ily helyzetbe fog hozatni. Mutassa föl a pénzügyminister ur: mikor figyelmeztette a házat arra, hogy a vasutak megszavazása ily állapotba fogja hozni az országot ? Nem mi figyelmeztettüke a kormányt, és a kormány padjairól nem az mondatott-e, hogy az lehetetlen, hogy arra még- példa nem volt, hogy a garantirozott vasutaknak legalább fele jövedelme be ne jött volna, és ime alig van vasutunk, melynek jövedelme üzleti kiadásait fedezze. Nem mondottam én soha, hogy Kerkapoly Károly íeielős azon hibákért, melyek a 7 év alatt elkövettettek. Minden minister felelős azért, a mi az 6 kormányzása alatt történt, habár 20 év előtt távozott volna is el helyéről. Az, hogy valaki a ministeri padról elment: nem menti föl a felelősség súlya alól; meri a felelősség rajta marad, míg az általa követett gazdálkodás következményei károsak lesznek az országra nézve. (Zaj. FöTkiáltásók szélső hal felől: Csendet kérünk, vagy folytassuk holnap \) Csiky Sándor s Kérjük az elnök urat, hogy vagy holnapra halaszsza a tárgyalást, vagy csendet csináljon, hogy lehessen hallani az illető szónokot. Elnök: Méltóztassanak csendben lenni, hogy a tanácskozás lehetővé tetessék. (Halljuk !) Simonyi Ernő I És nem az volt, tisztelt ház ! a kormány eljárásának egyedüli hibája ezen nagy vállalatok alkotásánál, hogy ő kezdeményezte azokat; hanem az volt főhibája, amit én bűnnek is nevezek, hogy titkolódzása által félrevezette a házat. Mikor mondta meg a kormány a háznak, mennyibe fog kerülni a fiumei vasút, a postahivatal, a vámház , egyik-másik egyéb vállalat, mely eddig létesíttetett ? Megszavaztatott például 50 ezer forint a vajda-hunyadi vár helyreállítására, és mikor azután a ház egymásután megszavazott néhány 100.000 forintot: kisült, hogy az egész várnak helyreállítására tulajdonképen két millió volna szükséges. Ha ezt a képviselőház tudta volna: akkor bizonyosan nem szavazta volna meg. Én példáid nem elleneztem, hogy 3 — 4 száz ezer forint adassék a vámház fölépítésére. De hogy az három-négy millióval építtessék: azt sohasem szavaztam volna meg, és a kormány nem is mondta azt soha, hogy ennyibe fog kerülni. Én számtalanszor szóba hoztam a fiumei vasutat, s kérdeztem, mennyivel kötötték meg a szerződést ? Egy ideig azt mondották, hogy 10 millióval, azután 19-czeL azután 26 millióval, majd 30 millióval ; és most, mikor többet, mint 30 milliót elköltöttek : azzal állanak elő, hogy a consortüim még KÉPY. H. NAPLÓ. 18^. TOI. KÖTET. november 2fi. 1873. 145 17 millió kárpótlási kivan. Uraim, ez azon eljárás, amelyet én bűnnek nevezek. Mikor egy kormány a törvényhozást fölszólítja egy nagy kiadás teljesítésére: akkor legyen tisztában magával az iránt, hogy mi lesz annak következése, s ha ezzel tisztában van, akkor terjeszsze a képviselőház elé javaslatát, s mutassa meg azon vállalatnak nagyságát, és azt, hogy mennyi fog kívántatni : derítse föl a képviselőház vagy a törvényhozás előtt azt: vajon az ő ismerete szerint az ország pénzügyei megbirják-e e kiadást vagy sem. Önök, uraim, csöppenként ki kecsegtették a háztól, hogy egyezzék bele a kisebb kiadásba s mikor ez megvolt: akkor ujabb kérelemmel járultak pénzért a házhoz, s azt mondották, amit most is mondanak, hogy a megkezdett munkát félbehagyni nem lehet ; inert ekkor a kár sokkal nagyobb volna. Ez az amit én bűnnek nevezek. Ezen eljárást követték önök systematice, most is abban vagyunk. Hiszen, uraim, van-e egyetlen egyvasut. amelyet önök nem ogy szavaztattak meg a képviselőházzal, mint amely a Parisban fölvett vasúti kölcsönből fog kiépíttetni, és mi nem tudtuk, hogy mennyibe kerülnek ezen vasutak: míg végre kisült. hogy ez a vasúti kölcsön régen föl van már használva és hogy milliók meg milliók szükségesek, a melyek ezen és ezen czélra fölveendő kölcsönből lesznek födözendők. így vették föl tavaly az 54 milliós kölcsönt, s most akarják a 70 milliós kölcsönt fölvenni, amelylyel ez év végéig beérni fogják, és hiszem, hogy szükséges lesz az egész 153 millióra, hogy az 1874. évi szükséglet födözhessék. Mindezen tekintetekben önök sötétben tartották és taríiák a házat, mert a minister ur föl nem derítette, hogy miképen fog ezen kölcsönnel az év végéig kijőni. A központi bizottság tisztelt előadója igyekezett megmutatni, hogy a különbség nem oly nagy. mint Horn képviselő ur találta és az arány nem ugy áll, mint 64 : 80, mert az ezüst-agiot is bele kell számítani. Ha ezt is beszámítjuk tisztelt ház: akkor az arány az íesz, mint 72, 80. De én azt hiszem, hogy a 72 millióból 80 milliót kifizetni nem lehet. Ez tehát tökéletesen mindegy. Ezen 80 millióba uraim, még nincs befoglalva az, amit önök a keleti vasút miseriáira akarnak költeni; pedig a minister ur épen most sürgeti a vasúti és pénzügyi bizottságokat, hogy minél előbb tárgyalják ezt. Itt ismét 20—30 millióról van sző, s kérdem önöket, hogy miképen fogják ezt födözni. ha ezen kölcsönbe nincsen befoglalva mindazon költségeknek födözése, amelyeket részint én említettem és részint mások emiitettek föl ? Ha mindezeket fölszámítjuk : azt fogjuk találni, hogy fölmegy nem 76, nem 25, amelyre biztosítva van a kormány, hanem az egész 153 millió.. Maga a minister ur is elismerte, hogy 19