Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-172
172. orHzás;fts ftlés november 26. 1873. 133 De bocsásson meg tisztelt Horvát Boldizsár képviselő ur, aki a benne ismert tulajdonok és az ékesszólás tetőzetével kívánta itt bemutatni pártjának, a jobb oldalnak szabadelvüségét, hogy nem fogadhatom el, miként azon párt, melynek ő tehetséges, jeles tagja, s mely itt, amint 5 monda, a magyar államot a modern államot megteremtette, azon 1848. előtti szabadelvű párttól vette volna át azon elveket, melyeket ők alkalmaztak, amely 48. előtt küzdött a conscrvativekkel, még kevésbé azon párttól, mely biztosította 1848-ban a hazai önálló állam függetlenségét. (Közbeszólás: ő is képviselő volt 1848-ban!) Azt tudom, Horvát képviselő ur ép oly tagja Volt az 1848-ki és az azótai országyüléseknek, mint én; tehát ha ő és én most itt szemközt állunk egymással : azt hiszem, sem én, sem ő, hanem hazánk közvéleménye fog lenni a jogos itélő, vajon azon 48-ban lefektetett alkotmányos és szabadelvű alapok ő általa tartattak-e fön és fejlesztettek-e, vagy általunk és barátaink sorában általam ? (Éljenzés a szélső bal oldalon) Én fölötte sajnálom, hogy a Deákpárt jeles vezére Deák Ferencz képviselőtársunk betegség által van gátolva a megjelenésben, s óhajtom, hogy mielébb gyógyuljon, és résztvehessen a tanácskozásokban ; de szeretném ép azért itt látni, mert magán tiszteletem mellett is meg fognám nekie is mondani, hogy azon alkotmányos elvei, melyeket — fiatalabb lévén nálánál — 1848-ig tőle is tanultam, és miket szerettem keblembe oltani : eltérnek mostani alkotmányos nézeteitől, mert ezek nem azon alkotmányos szellem többé, mely volt akkor, midőn ezt együtt védelmeztük, fejlesztettük, és nem azon szabadelvüség, mely 1848. előtt és 48-ban az ő vezérlete alatt is alkotott törvényeinkben mutatkozik, az akkori alkotmányos fogalmak és szabadelvüség eltérő, messzehaladó azon szabadelvüségtől és alkotmányos fogalomtól, mely most részén és pártján van. A tények igazolják azt, amit most bátor vagyok mondani ; midőn — beismerem lehet legjobb szándékból — de az én véleményem szerint, hazánk szellemi és anyagi jóléte ellenére alkottattak az 1867. és 1868. évi törvények. Mert lássuk a tényeket. Vajon megtartották-e önök a 48-iki törvényeket az alkotmányos szabadság szellemében ? Nem legelső tettük volt-e, hogy önök az 1848-ki törvényeknek mind az alkotmányt, mind pedig a szabadelvüségét biztosító rendelkezéseit részben fölfüggesztették, részben megsemmisítették ? Vagy nem-e önök függeszték-e föl azon törfényezikket, mely azon esetben, ha a király távol van az országból, a nádor hivatásáról szól, a 11-dik törvényt? Nem-e önök változtatták meg a IEI-dik törvényezikknek a ministerekről szóló azon alkotmányos biztositékát, hogy a király rendelete, vagy bárminemű intézkedése csak akkor törvényes, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike irja azt alá. Önök megengedték, hogy bárhol aláírva és bármely minister aláírásával érvényes az ; pedig sokszor van alkalom, rendkívüli esetben, midőn az összes ministeri tanácsnak kötelessége tanácskozni és megbízni valamely ministert — ki azután javaslatot terjeszt elő a fejedelemnek : de önök az alkotmány e biztositékát is megváltoztatták. Vagy nem-e önök változtatták meg a IV-ik törvényezikk azon részét, hogy addig az országgyűlést szétoszlatni nem lehet, míg a múlt évi kiadások megvitatva nincsenek, és a jövő évre nincsenek megszavazva ? Vajon nem önök változtatták-e meg ezen törvényezikket, mely elejét vette azon eshetőségeknek. hogy kényszerhelyzet előfordulhasson. Most megtörténhetik ez, mert a ministerium nem hivja össze az országgyűlést oly időben, hogy elég ideje volna gondoskodni azon eszközökről, melyek az országot példának okáért a fizetésképtelenségtől megmenthetnék; hanem igenis a ministerium összehívta az országgyűlést akkor, midőn már csak 3—4 nap van hátra, csak azért, hogy önök pártja meg ne ziláltassék, s láthatólag föntartassék, s most ezért meggyőződése ellen sokaknak önpártjokból, kénytelen pártj ok megszavazni a kölcsönt.mert kényszerhelyzetben van. Vagy nem-e önök változtatták meg a XVI. törvényezikket. s kiforgatták a megyéket mind alkotmányos, mind szabadelvű jellemökből, s lehetetlenné tették azt, hogy az - alkotmány bástyái föntartatván, tisztán csakis a népképviseleti rendszer, s annak alapján, illetőleg népválasztás folytán alakuljanak meg ? Megtartották-é önök a képviseleti rendszert? Én tisztelem Horvát Boldizsár tisztelt képviselőtársamnak demokratszellemü nézeteit; de kérdem, hogy vajon azon Deákpártnak, amelyről azt hiszi, hogy a 48-iki törvényczikk zászlóját vetteát: nem lett volna-e kötelessége ezen a jogegyenlőéggel, a szabadelvüséggei és az alkotmányossággal ellenkező tényeket el nem követni. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) De noha meg vagyok győződve az ő magán demokratszellemü jelleméről: mindazáltal nem-e az ő igazságügyministersége alatt lön a 48-ki XVIII. törvény czikk , a sajtótörvény és annak 33-iki szakaszán oly mély seb ütve. mely Böszörményi halálát okozta (zaj jobb félőt'•; Felkiáltások a szélső Ml felőli Igaz \) és nem hallgatták meg annak, ki Magyarország sorsát intézte vak, azon államférfiunak szavát, akit 1848. és 49-ben önök közül is igen sokan, kik tagjai voltak az 1848-iki országgyűlésnek, istenitettek, Kossuth Lajosét. (Hoszan tartó élénk éljenzés a Jml oldalon). Az ő tanácsát hazánk államisága-