Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-171

171. országos ülés november 20. 18":!. 110 fozottan elkárhoztatta a jelen kormánynak hét éven át követett politikáját. Bocsásson meg nekem a tisztelt képviselő ur, én ugy tudóin, hogy a képvi­selő ur a jelen országgyűlés elején tartott beszé­éében határozottan oda nyilatkozott, hogy ő neki nincs a Deák-párttól külön politikája, hogy ő azon párt tagja, melynek sorai közt ül. Hozzáteszem, hogy bár mindig figyelemmel kisértem az ő tetteit, az 6szavait: nem emlékszem, hogy egyetlen egyszer is fölszólalt volna a házban a kormány által kö­tetett a tegnapi napon általa veszélyesnek, károsnak nyilvánított politika ellen. Sőt nem emlékszem, hogy ülve maradt volna valaha, midőn az általunk ostrom­lott czéltalan költségek szóban voltak, midőn oly kölcsönök megszavazását indítványozta a kormány, melyeknek súlya alatt mai nap görnyedünk. Sőt tovább megyek: nem emlékszem, hogy a képviselő űr mielőtt hozzá e házban szerencsénk lett volna, a főrendek közt, a hol ezelőtt foglalt helyet, a kormány politikáját, melyet most elitéi, birálat alá fogta volna. Sőt ellenkezőleg arra emlékszem, hogy ő, va­lamint többi társa is minden költségvetést és minden kölcsönt kisebb-nagyobb készséggel elvégre is meg­szavazott. Én tehát megvallom, csodálkozom, hogy a tisz­telt képviselő ur ezen tényekről talán megfeled­kezve, most mindazt kárhoztatja, amit hét éven ke­resztül kárhoztatni elmulasztott. Csodálkozom, hogy most, midőn a kormánynak, és azt hiszem, magának a többségnek is hajója sülyed: külön ladikra száll {Derültség jobb felől) és így külön zászlót kitűzni jónak látja. Kitűzni mondom, de tokban, anélkül hogy azt kibontaná; (Igaz! bal felől) csak annyit mondván róla, hogy a takarékosság jelszava van reá írva. A takarékosság: az ami régi jelszavunk (De­rültség jobb felől) és azért tisztelt képviselő ur nekünk nem kell azon ki nem bontott zászló alá menni; maradunk — bár arra méltóztatott fölszólitni, hogy mindnyájan csoportosuljunk körülötte — azon zászló alatt, mely alatt állunk és küzdöttünk eddigelé, inert ezen zászlón is rajta áll a takarékosság jel­szava. (Ugy vcm\ bal felől.) Különben is bocsásson meg a tisztelt kéj)vi­gelő ur, én nem értek vele egyet, midőn ö nem akarja megengedni a külömbséget, mely liberális és conservátiv takarékosság közt van. Én ellenkezőleg, ismerek conservativ takarékosságot, és annak előízét vettük a múlt tavaszszal a tisztelt képviselő ur egyik barátjának ajkairól: ily takarékosságot, meg­vallom, nem helyeslek. (Élénk helyeslés bal felől. Mozgás jobb felől) Lehetne még más alakban is takarékosságot gyakorolni, amit hasonlókép visszautasitnék. Lehetne például a köznevelés terén a népnevelést egészen a felekezeteknek engedni át és megfosztva az államot azon jogtól és megvonva tőle azon kötelességet, amely szerint ő maga is az elhanyagolt közokta­tást fölvirágoztatni igyekezzék. Ezen takarékosság terére nem fognók követni a tisztelt képviselő urat. Egyébiránt a tisztelt képviselő ur — mondom — nem bontotta ki a zászlót, s azért a nagy többség — mint hallom — nem ismeri azt. Én azonban, aki a tisztelt képviselő urat, mint követ­kezetes férfiút, ismerem: azt gondolom, hogy a zász­lóra fölirt többi jelszavakat is tudom. Én ismerem a zászlót, amely alatt a tisztelt képviselő ur azelőtt harczolt; ismerem az 1848. előtti időből; ismerem az 1848-iki időszakból, és ismerem az 1860-as évekből is. Ha nem szenved is kétséget, hogy azok, kik e zászlót lobogtatták, tiszta kezekkel lobogtatták azt: a jelszavak, melyek e zászlóra fölirvák, soha­sem birták e nemzet rokonszenvét, és reménylem, nem fogják megnyerni ezentúl sem, ha még oly nagy nyomorba jutna is e nemzet, ha még oly nagy kínszenvedéseken kellene is keresztülmennie. (Helyes­lés bal felől.) Mert e nemzet nem fogja elhinni soha, hogy szahadelvüség és takarékosság két egy­mással ellentétes fogalom. (Helyeslés bal felől.) Ha ennek nem mondana ellent a józan ész : a külföld tapasztalása czáfolná meg kétségtelenül. Azért én, ha szabad szerénységem érzetében a tisztelt minis­terelnöknek, bocsánatot kérek, a tisztelt képviselő urnák (Atalános derültség) egy kis tanácsot adnom, ez abból áll, hogy ne bontsák ki a zászlót e ha­zában, mert annak zászlóvivője és tábori kara igen, de hadserege nem lesz soha. (Élénk helyeslés bal felől.) Ami a kölcsönt illeti, szükségtelen mondanom, hogy azt elvetem. A bizottság azon indítványát egyébiránt, mely az 1874-ik évi költségvetés át­vizsgálására vonatkozik, elfogadom, el anélkül, hogy különös elégtételt éreznék; mert az elégtételhez szomorú érzés csatlakoznék afölött, hogy amit a pénzügyibizottság most megismer, azt a tavaszszal mi előre mondtuk. Elfogadom azon második indít­ványt is, mely szerint az ország pénzügyének teljes megismerése és államháztartásunknak gyökeres át­alakithatása végett egy nagyszámú bizottság kül­dessék ki. (Zajos helyeslés szélső bal felöl.) Helfy Ignácz: Tisztelt képviselőház! (Halljuk! Zaj.) Kétséget nem szenved, hogy arra, hogy mi azon kérdés fölött, mely itt szőnyegen fo­rog, alapos Ítéletet mondhassunk, szükséges lenne, hogy alaposan vizsgálat alá vegyük mindazon körül­ményeket, melyek a mai helyzetet előidézték. Szük­séges lenne tehát tekintet bevenni a kormánynak nem csupán pénzügyi, de átalában egész politikai eljárását. De magam is belátom, hogy időnk annyira sürgős, I hogy ezt tennünk lehetetlen, azért magam is tisztán

Next

/
Thumbnails
Contents