Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-170
96 170. országos rilés november 25. 187:1. szépen előadott, mesterségesen készített beszéd után fölszólalni; de méltóztassanak megengedni, csak átalánosságban maradt; igaz mondta, hogy nem akar a részletekre kiterjeszkedni; hanem annyira átalánosságban maradt, hogy ezen átalánosságban minden detail belefér. (Derültség.) Mielőtt tehát ezen conservativ zászlónak sikert mernék jósolni; azt kívánnám látni, hogy nagyobb részletességgel, világosabban legyen ezen programúi jelölve, mint a hogy van. Aztmondja a tisztelt képviselő ur, hogy int az idő is már most, tehát cselekedni kell. Adja az Isten, hogy az idő intő szavának többet higyjenek, mint azt eddig tették, jobban meghallgassák az idő intő szavát, mint a hogyan meghallgatták a mi gyenge, de komolyan intő szavunkat. A pénzügyminister ur. megvallom, beszédében, sok ügyességet, sok tanultságot mutatott; de engem beszéde, mint ministeré, egyáíalában ki nem elégített. Én hallatlan egy példának találom, hogy egy minister oly kölcsön fölött nyújtson be törvényjavaslatot az országgyűlésnek, mint amilyen ez, oly körülmények közt, milyenek közt most van az ország, anélkül, hogy ezt csak egy szóval is indokolta volna a ház előtt. S a pénzügyminister ur a múltkor nem szólt mást, csakhogy beterjeszti a kölcsönt. Ma kitüzetvén tanácskozásra, nem szólt egy szót sem, amelylyel indokolta, megmagyarázta volna: miért szükséges, hogy ezen kölcsön ilyen körülmények közt köttessék ; hanem bevárta, mig az ellenzék részéről megtámadtatik; és polemizált, védelmezte magát. Egy védbeszéd nem a ministeri padokra való ; ha a minister már a vádlottak padján ülne : akkor helyén látnám, hogy védje magát az ellene fölhozott vádak ellen. Én a ministertől többet vártam; vártam, hogy mondja meg az okokat, amelyek őt arra bírták, hogy ezen kölcsönt megkösse, és melyeknél fogva hiszi, hogy a ház ezen kölcsönt elfogadja, vártam, hogy föltárta volna az okokat, amelyeket a ház nem ismer. A napokban, mielőtt az előbbeni pénzügyministernek könyve megjelent, közbeszéd tárgya volt, hogy a ministernek ajánlat tétetett a magyar földhitelintézet igazgatósága részéről, amely ajánlat mellett sokkal kevesebb veszélylyel, kárral lehetett volna az ország pénzügyein segíteni. Igaz-e, nem-e, mennyiben igaz, mennyiben nem ezen dolog? én nem tudom; hanem megvártam volna, miután az osztályokban is előhozatott, majd minden osztályban volt róla szó, sőt Horn Ede képviselő ur is megemlítette azt: megvártam volna, hogy a pénzügyminister ur ez iránt a háznak fölvilágosítást adjon, hogy mikép áll a dolog, történt-e vagy nem ezen ajánlat, és ha történt, miért nem fogadtatott el; mert, hogy desperatusabb lett volna, mint a jelen kölcsön: azt én nem hiszem; vagy talán más módon is meg lehetett, volna az országnak menekülni. Ezem ajánlat pedig a nyár elején tétetett, tehát már régen lehetett volna gondoskodni. Megvallom. ez előttem nagy mérvben fokozza a bűnösséget, melyet a minister ur elkövetett, midőn ezen ajánlatot visszautasította, és ezen kétségbeejtő kölcsönajánlattal lépett a ház elé. Elismeri maga a minister is, hogy a kölcsön terhes; de azt mondja: nem vagyunk azou helyzetben, hogy kedvezőbb föltételek mellett kaphassunk. Ez bizony szomorú vallomás ; hanem ne méltóztassék azt kívánni, hogy már ne beszéljünk arról, hogy mi módon lehetne ezen veszélyből kiszabadulni. A minister ur azzal fejezte be beszédét, hogy nem akar másról szólani, csak Hornnak felel. Be engedelmet kérek, mielőtt hozzászólok ezen tárgyhoz, elvárnám a fölvilágosítást arra nézve, hogy vajon elfogadhatom-e ezen terhes, súlyos föltételekhez kötött kölcsönt, vagy nem; ismerni akarom az ország pénzügyi állapotát, tisztán, világosan. Mi eddig az ország pénzügyi állapotát nem ismerjük. Ma azt is mondta Horn képviselő ur, valamint a pénzügyi bizottság előadója, hogy a minister lombardirozott, azaz közönséges szavakkal mondva, a minister váltókat irt alá az állam hitelére ; de inai napig sem tudjuk, hogy hol vannak azon váltók, és mennyit tesznek ki. Engedelmet kérek: tisztán akarom tudni, miben áll, hogyan áll az ország pénzügye, mik activái, mik passivái ? mert mig azt nem tudom: addig lehetetlen tudnom, hogy megszavazzam-e e kölcsönt. Azt mondta a minister ur, hogy nem 10 Va a kamat, hanem hogy ezen kamatot biztosan tudni nem lehet; mert ha kedvezők lesznek a körülmények; más lehet a kamat, mint amilyen most. Az épen egyik szomorú oka ezen kölcsönnek, hogy mindent bizonytalanságban hagy. Még azt sem tudjuk, milyen kamatot fogunk fizetni, az is a körülményektől függ. És mindenben a legjobb körülményekre számit. Azt mondta a központi bizottság előadója is, hogy a kölcsönnek igaz, csak harmadrésze van biztosítva; de ha a viszonyok jobbak lesznek, kétségkívül, megadják a többit is. De ha roszabbak lesznek ? Hát szabad egy államférfinak azon eshetőségetki hagyni a számításból, hogy roszabbak is lehetnek a viszonyok? Hát ha nem változnak, megadják akkor is? Ezek mind oly nélkülözések, melyeknek világos részletes ismerete nélkül a kölcsönt nekünk, mint képviselőknek megszavazni, nem is szabad. Azt mondja a minister ur, hogy ezen jószágok elárusitása bitang áron nem valószínű; mert hiszen 5 év alatt olcsóbb kölcsönt fogunk kaphatni, ég akkor kifizetjük ezen kölcsönt, s az államjószágokat fölmentjük. Mindezek azon eshetőségre vannak szár
