Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-147

14". országos ülés június 18. 1873. 77 vényjavaslat 12—15 §§-ait; melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 16. §-t). Szilágyi Dezső előadó : Tisztelt ház ! Ezen §-ban egy nyomatási hiba kiigazítása szükséges, a mennyiben a második bekezdés szerkezete ekkép szerkeztendő : „hogy a már létező és alkalmazható magyar igazságügyi törvények életbe léptetését és az igazságszolgáltatás terén szükséges más intézkedéseket stb." (Helyeslés.) Elnök S Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk !) Tehát ezen sajtóhiba kiigazításával a §. elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző (olvassa a 17. §-t, mely észrevétel nélkül el fogadtatik ; olvassa a 18. §-t.) " Miletics Szvetozár : Tisztelt ház ! Ezen §-hoz és az ezzel összefüggő következő §§-hoz bátor vagyok, egy módositványt beadni, mely a határőrvidéki képviselők számát nyolczban határozza meg. Ezen módositvány következő : A 298. szám alatti törvényjavaslatra vonatkozó módositvány. A 18, 19, 20 és 21-ik §. helvett jön. 18. §. A volt magyar Határőrvidéknek a magyar országgyűlésen leendő aránylagos képviseltetése czéljából, a további törvényhozói rendeletig is, az 1848. évi V. törvényezikk kiegyezése folytán utasittatik, hogy az emiitett megszűnt Határőrvidék a magyar országgyűlésen nyolez képviselő által legyen képviselve és pedig a következő mérvben : 19. §. Azon vidék, mely Szörénymegyét fogja képezni, két választó kerületet képezve, küld két képviselőt. 20. §. A Krassó és Temes vármegyékbe bekeblezett vidékek küldenek egy-egy képviselőt. 21. §. A Torontálmegyébe bekeblezett vidék, két választó kerületet képezvén, küld két képviselőt. 22. §. Pancsova város választ külön egy képviselőt. Mindenekelőtt igazolni akarom indítványomat a törvényesség szempontjából, annál is inkább, miután az átalános vita alkalmával Tisza Kálmán képviselő ur megjegyezte, „hogy abban nincs következetesség , midőn egyrészről kijelentettem, hogy mennyire helytelen, a határőrvidék iránt, mielőtt képviselői itt vannak, határozni, másrészről mégis azt követeltem, hogy a választásokra nézve, a képviselők számára nézve hozzunk most törvényt." Én azt tartom, hogy itt nincs inconsequentia. Én különbséget teszek azon törvény közt, mely nélkül a határőrvidék nem vehetne részt a törvényhozásban, mely annak az országgyűlés ajtait fölnyitja, és melyet mái- az ügy természete szerint nemcsak lehet, hanem kell is a határőrvidéki képviselők íieérkezése előtt alkotni, és azon törvények között, melyeket nem csak hogy nem kellene, hanem az alkotmányos főelvnél „nü de nobis, sine nobis* fogva, jogosan nem is lehetne részvételök nélkül alkotni. Kimondani azt, hogy az eddig elkülönített rész az ország területéhez csatoltatik, hogy arra az alkotmány kiterjesztetik, és elhatározni, hogy mily számban legyen képviselve ezen rész azon testületben, mely a legfőbb alkotmányos, t. i. törvényhozási jogot gyakorolja — ez az előföltétel, hogy a mondott rész ezen jogokat gyakorolhassa, és a népképviseleti testületben részt vehessen. így az 1848-ik évi országgyűlés a Határőrvidék részvéte nélkül határozhatott, és határozott, hogy mily számban legyen az képviselve. Azonban más egyébről nem intézkedett, hanem csak arról, hogy mi módon jelenjenek meg az országgyűlésben. A kérdés tehát visszavezethető arra : vajon ezen országgyűlés a képviseleti szám tekintetében jogosan hozhat-e más határozatot, mint az 1848-ik évi törvényhozás beczikkelyeztette, és teheti-e ezt a határőrvidéki képviselők nélkül ? Én azt tartom, hogy mind az egyiket, mind a másikat teheti. Az 1848-iki törvény még eddig nincs végrehajtva ; a Határőrvidék nem volt azon törvény szerint az országgyűlésben képviselve ; virtuális joga nem vált actualissá, ugy, hogy ez meg volna sértve az által, hogy ha képviselősége számát annak részvéte nélkül megváltoztatná. így tehát a jelen országgyűlés e tekintetben ugyanazon helyzetben van, mint az 1848-iki évben. Lehet ugyan, hogy az 1848-iki törvény a Határőrvidék virtuális jogának leszállítását megakadályozná ; de semmiképen nem gátolhatja, hogy ezen jog, habár az érdek vég nélkül fokozhatja, különösen pedig, ha annak valamint az igazság, ugy a politika és czélszerüség szempontjából indokolt alapja van, és hogy a körülmények ugy megváltoztak, hogy az ügy kivihetőségének lehetősége avagy gyakorlatossága azt követeli. Már itt megérintettem két körülményt, melyek egyrészről a törvénynek kiegészítését, más részről pedig annak megváltoztatását igazolják. Az 1848-iki törvény egyszerűen azt rendeli, hogy a bánsági ezredek, t. i. a német-bánsági, oláhbánsági, és az illír-bánsági, mindenik egy-egy képviselőt küld. Az akkori sz. k. városokról és községekről, Pancsova és Fehértemplomról említés sincs. A sz. k. községek sem akkor, sem későbben az ezred alatt nem értettek. így például maga az 1848-ki törvény különösen azt rendeli, hogy e vagy ama megye ennyi és ennyi képviselőt küld ; de az azok területén lévő sz. kir. városokat különösen említi. E szerint Fan-