Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-147
78 147. országos ülés június 13. 1873. csóva és Fehértemplom az ezredbeli választásokból ki lenne zárva, vagy legalább alapos kétség áll fön afölött ; és hogy ha az országgyűlés a törvény hézagát magyarázás által kipótolna, ugyanezen alapon . kiegészités utján is javithatná, mert a törvénynek magyarázása is uj törvénynek tekintendő. Másodszor 1848-ik évben fönnállottak az ezredek, a mi meglehet, hogy alkalmat adott arra, hogy a katonai fegyelem befolyása tekintetéből a képviselők száma korlátoztassék ; most azonban az ezredek többé nem állanak fön. Végre ami még legnevezetesebb, akkor az ezredbeli választó kerületek együtt valának ; most pedig az sem létezik, miután ezeknek mindegyike kettőre, vagy háromra osztatnak föl. Ebből azon anomália folyik, hogy például két vagy három megyei bizottság egy és ugyanazon választásnál közreműködnék. Ez a körülmény már maga követeli a választó kerületeknek alkalmazkodását az uj politikai fölosztáshoz képest, ami a változtatást, tehát a választó kerületek szaporítását is tökéletesen indokolja és igazolja. így a változtatás törvényességét, sőt szükségességét igazolva, áttérek a határőrvidéki képviselők szaporításának igazságosságára, méltányosságára és czélszerüségére. Mindenki első tekintetre be fogja látni, hogy a kéjrviselők száma a Határőrvidéken kevés, és hogy az 1848-iki törvény kulcsának sem felel meg, A magyar határőrvidéki részekben van 340.000 lakos és azon kulcs szerint, melynek folytán körülbelül 30.000 lakosra jut egy képviselő, kellene a 340.000 lakos után 10, csaknem 11 képviselőt választani. Igaz, hogy nem a nép száma az egyedüli tényező, mely szerint a választó kerületek fölosztatnak, hanem más tényezők : a területi és nemzet gazdászati viszonyok is tekintetbe veendők ; de azok is olyanok, melyek inkább nagyobb mint kisebb számú képviselőket kívánnak. A terület nagy kiterjedésű s annak következtében követeli a nagyobb számú képviselőket is. Mint mondám, a nemzet gazdasági tekinteteket is figyelembe kell venni ; mert van ott három város, és ezek között egy, kereskedelmi tekintetben tekintélyes város, ez Pancsova 23.000 lakossal ; van ott 26 helység, köztük olyan is, melyben a népesség száma a három ezerét túlhaladja ; de átalánosságban is a nemzetgazdasági viszonyok a Határőrvidéken más vidékek gazdászati viszonyaival arányban állanak. Torontálmegyében 410.000 lakosra esik 10 képviselő. Temesmegyében 356.000 lakosra jön 9 képviselő, Krassómegyében 260.000-re 6 képviselő, ennek megfelel az, hogy a határőrvidékre 8 képviselő essék s ennek folytán 40 vagy 42.000 lakosra esnék egy képviselő. A tisztelt ministerelnök ur az osztályülésben fölemiitette azt, hogy más vidékeken is van aránytalanság, például Erdélyben, sőt Pest városában is s hogy Erdélyben 100.000 lélekre esik egy képviselő, Pesten pedig 60.000 lélekre jön egy képviselő. De az egyik igazságtalanság nem igazolja a másikat, s hogy akkor, ha alkalom nyílik azt kijavítani, ez el ne mulasztassék. A mi Pest várost illeti, Pesten 1848-ban nem az volt a lakosság száma, a mi ma. Azt is figyelembe kell venni, miszerint kívánatos, hogy a Határőrvidék mindjárt az első időben itt kellőleg képviseltessék. A minister ur megjegyezte, hogy nem sokáig fog tartani ez az aránytalanság; de figyelembe kell venni, hogy ezen idő alatt fognak végleg rendeztetni a határőrvidéki viszonyok, közadministratio és magánjogi tekintetben, és igy épen ezen időben van legnagyobb szükség arra, hogy a Határőrvidék quantitativ és qualitativ képviselve legyen; qualitativ azért, mert ott városok is vannak, és ha a képviselők száma nyolczra emeltetik, akkor quantitativ és qualitativ lesznek képviselve a határőrvidéki részek. Én ugy hiszem, tisztelt ház, kimutattam módositványomnak törvényességét, igazságát, méltányosságát és czélszerüségét. A mi a módot illeti, kettő van. Az egyik az lenne, hogy föntartatik azon alap, amelyen az 1848-iki törvény is áll, t. i. hogy ezredenként fölosztatnék ezen vidék ugy, hogy a német-bánáti ezred küldene 2 képviselőt, a szerbbánáti kettőt, a román-bánáti kettőt, Pancsova egyet és a csajkás kerület szintén egyet. De én sokkal praktikusabbnak és törvényesebbnek tartom 5 a másik módot, hogy t. i. az uj politikai szervezés szerint osztassák föl azon vidék, t. i. Szörénymegye, melynek 99.000 lakosa van, küldjön két képviselőt, azon rész, mely Krassómegyéhez csatoltatik és mely 2 &.000 lélekszámot tesz, egy képviselőt, azon rész, mely Temesmegyéhez csatoltatik és 36.000 lélekszámot tesz egyet, végre azon vidékek, melyek Torontálmegyéhez csatoltatnak és melyek Pancsovával együtt 120.000 lélekszámot tesznek, Pancsova nélkül 100.000-t, ezen vidékek két képviselőt küldjenek, Pancsova városa pedig egy képviselőt. Ugy gondolom, hogy módositványom igazolva van. Csak még arra kell megjegyzést tennem, a mit a ministerelnök ur arra nézve mondott, hogy mi nem változtatjuk az ottani állapotokat, hanem csak föntartjuk, a mi ott van. Ez nem áll ; történnek változtatások nemcsak az administratióban, nemcsak más dolgokban, hanem főképen az igazságszolgáltatási dolgokban is ; ott már behozattak az itt fönálló törvények. Én tehát azt mondom, hogy nem lesz inconsequens az országgyűlés, ha abban, a mi a.
