Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-162
420 162, országos ülés Julius 2. 1873. Bocsánatot kérek, hogy ha a vallás szabad gyakorlata és a polgári házasság nem két olyan tárgy, amely az állam- és az egyház közti viszonyt illeti: akkor megvallom, nem tudom, mit fog a t. képviselő úr ezen fogalom alá helyezni. (Helyeslés jobb felől.) Azt gondolom, ezen bizottság kétségen kiYül föladatának fogja tartani ezen két kérdéssel is foglalkozni, és részemről helyesnek sem tartanám, ha a t. ház az utóbbi napokban hozott határozatával szemben, a vallás- és közoktatási minister e két kérdést a többi közül kikapván, ezekre nézve külön törvényjavaslatot terjesztene a ház elé. Kétségkívül ezen kérdések is összhangzásban vannak valamennyi többivel, és a bizottság föladata lesz ezekkel is foglalkozni. (Helyeslés jobb felől.) Lázár Ádám í Tisztelt ház! A minis terelnök ur, ugy látszik, összezavarja (Zaj, mozgás jobb felől.) mai beszédében a programmban kitűzendő tárgyakat a közoktatásügyér által beterjesztett, és Deák Ferencz, Pest belvárosa érdemes képviselője által is pártolt azon határozati javaslattal, amely tüzetesen az állam- és egyház közti viszony szabályozására vonatkozik. Beszélt ekkor a belváros érdemes képviselője polgári házasságról és több nagy eszmékről, ugy; de a vallás szabad gyakorlatára, ugy a polgári házasságra nézve már a háznak előbbi határozatai által az illető ministerek tüzetesen utasítva lőnek arra, hogy megfelelő törvényjavaslatot terjeszszenek be. és azt hiszem, hogy a közoktatásügyi minister ur bizonyosan meg fog erősíteni abban, hogy a reá bízott törvényjavaslat nemcsak készülében, talán már készen is van, ugy szintén az igazságügyminister ur a polgári házasságra nézve, azt hiszem, az előkészületeket megtette. Hogy mennyire különbözik ez a két tárgy attól, mit a t. ministerelnök ur említett : azt hiszem, minden habozás, minden kétkedés nélkül átláthatja mindenki. Ezt előre megjegyezvén, csatlakozom az Irányi képviselő ur által kifejezett óhajhoz, mely azt hiszem, az ország egyhangú óhaja. (FölkiáHások jobb felöl: Eláll!) Azon programúihoz, melyet a t. ministerelnök ur fölemlített, legyen szabad valamint Magyarország, ugy az erdélyi részeket illetőleg, két nevezetes tárgyat fölemlíteném. Ezek közül egyik az udvartelkekről és bérföldekről szóló törvényjavaslatok, másik pedig a Királyföld közigazgatási és birtokviszonyai rendezéséről már fönálló törvények által meghagyott külön törvényjavaslatok beterjesztése. Ezek közül az első iránt történtek 3—4 év előtt beterjesztések; azonban mindig elhalasztattak, és így azoknak újból beterjesztése a birtokviszonyok tisztázása erdekében sürgősen várandó; míg a másikra a Király földet illetőleg, a belügyminister azt monda, hogy mihelyt ideje lesz a háznak tárgyalni, beterjeszti. Az ugyanazon királyföldi úrbéri birtokokra nézve pedig az igazságügyminister már több izben nyilatkozott, hogy azt, mint tárezájához tartozót, a szükséges tanulmányozások után az őszi ülésekre beadandja. Kérem, méltóztassék mindezen okoknál fogva ezen tárgyakat is az elősorolt szintén halasztást nem szevedhető ügye k közé, a programúiba fölvenni. (Helyeslés szélső bal felől.) Helfy Ignácz í Tisztelt ház ! Csak egy igen rövid megjegyzést kívánok tenni arra, amit a t. ministerelnök ur mondott. Tény az, hogy amit Irányi t. barátom kíván, megfelel a ház határozatának, s ezt semmiféle okoskodás meg nem semmisítheti; mert másként mit kellene következtetnünk ebből az egész eljárásból ? Azt, hogy a tegnapelőtti föllépéssel, mely mindenesetre nemcsak az egész házban, hanem az egész országban ünnepély gyanánt fogadtatott, nem czéloztatott egyéb, mint hogy a határozatilag már kimondott és arra utalt polgári házasság és vallásszabadság késleltessék. Ne felejtsük, uraim, azt, hogy azon tegnapelőtt hozott határozathoz, Huszár Imre képviselőtársam kívánatára , hozzá lett csatolva az is, hogy Deák Ferencz képviselő ur beszéde szolgáljon alapul. Mit mond Deák Ferencz beszédében ? Azt, hogy ez oly munka, mely éveket vesz igénybe, a t. minister ur pedig azt mondotta, hogy generátiokat vesz igénybe. Mi tehát várjunk éveket, generátiokat arra, hogy a polgári házasságot behozzuk hazánkba ? Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy ha ez nem viszony az állam és egyház közt, hogy akkor mi az ? Bocsánatot kérek, sehol, egy országban sem tudományilag, sem gyakorlatilag e dolgokat össze nem tévesztették, (ügy van bal felől.) Az egyházijavak is olyan kérdések, mint nálunk a. királyi tetszvényjog kérdése: vonatkoznak szorosan az államés egyház közti viszonjTa ; de a polgári házasság, a vallásszabadság inkább az állam és polgárok közti viszonyt érintik. Ezeket a kérdéseket rendezni kell. A vallásszabadság kérdése : a lelkiismereti szabadság kérdése. De bármiként legyen is, nagyon kevés erőmegfeszitéssel is be lehet bizonyítani, hogy ez összefüggésben áll. Tény az, hogy egy megelőző határozata a háznak létezik, amelyet respectálnunk kell. Máskép lett volna a dolog, hogy ha tegnapelőtt, midőn az ujabbi határozat elfogadtatott, kimondatott volna az is, hogy a háznak előbbi határozata megsemmisíttetik. Ez nem történt, s ennélfogva kérem a t. ministerelnök urat: szíveskedjék ezeket a törvényjavaslatokat is a tárgyalandók közé fölvenni. Szlávy József ministerelnök i Tisztelt ház! Alig hiszem, hogy az utolsó napokban hozott határozatnak értelmezése a mai tanácskozás tárgyát képezheti. Ennélfogva nem kívánok ismét
