Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-159
159. országos ülés június 28. 1S73. 305 assoeíatióra nézve, ugy a eultusokra nézve is, ha azoknak tanai vagy eljárása a statusra veszélyesek voltak : az ellen fölszólalt, föllépett, minden más egyebekben pedig szabad kezet, engedett nekik. Ez ott könnyebb volt. Azok az emberek, kiknek ősei hazájokat vallásuk üldöztetése miatt hagyták el, igenis érezték és tudták, mennyire káros következésü, ha a status sokat avatkozik vallási ügyekbe. Az európai rendszer ettől tetemesen eltér. Európában a civilisatiót a keresztyénség terjesztette. Amely népek a keresztyénséghez nem csatlakoztak : vagy elenyésztek, vagy ha fönmaradtak, a culturában igen hátra maradtak. A keresztyén vallás lévén a civilisatiö megalapítója, annak vezetői voltak a/, egyházi férfiak, kik akkor túlnyomók";, hogy ne mondjam kizárólag, birtak tudományinál ős műveltséggel ; az ő befolyásuk a status ügyeit vezető férfiakra, fejedelmekre és egyéb nevezetes emberekre, részint túlnyomó tudományossásuk, részint pedig a vallás varázsa által nagy volt. Ennélfogva a keresztyénségnek vagy a vallásnak érdekeit öszszeszőtték a status minden intézményével, és annak gyökerei minden intézménynyel összenőttek. Ennek bizonyságául nem kell egyebet említenem, minthogy a legujabb időkig majd minden államnak megvolt a maga államvallása, vagy legalább oly vallása, amelyet a többiek fölött kegyelt, ápolgatott, védett, Francziaországban. Olaszországban, Ausztriában a katholikus vallás, Poroszországban az evangélikus. Angliában a protestáns, különösen az episcopalis, az orosz birodalomban a keleti egyház, egy szóval mindenütt voltak kedvezésben részesült vallások. Ez kezd szünedezni: de még sok helyütt nem szűnt meg; mert ezt a rendszert egy nap alatt megsemmisíteni, nem tartozik a lehetőségek közé, minthogy gyökerei oly mélyen bele Tannak nőve az institutiókba. hogy azokat kitépni convulsiók nélkül nem lenne lehetséges; és ha mégis kitépni akarnák: gyökereik újra kihajtanának, még pedig bujábban, mint annak előtte. Az én nézetem — a magam elvéről szólok. — az, hogy a két rendszer közt jobbnak, észszerűbbnek és czélszerübbnek tekintem az amerikait, (Élénk Malános helyeslés.) amely rendszernek alapja az, hogy az állam ne, vagy minél kevesebbet avatkozzék ii cultusok ügyeibe, és csak akkor és csak annyiban, amennyiben a status föntaríása a beavatkozást szükségessé teszi. De ha ezt egyszerre el nem érhetem, azt a ezélt mindig szem* előtt tartom és minden lépést, mely afelé vezet, pártolok; de nem pártolok semmi oly lépést, amely attól eltávolít, (Élénk helyeslés.) Legyen szabad gyakorlati példákat fölhoznom. (Halljuk]) Itt van például Magyarországon két vallásfelekezet főpapjaira nézve a jus comitioram. melynél fogva a katholikus és keleti egyház főpapjai hivataluknál fogva tagjai a felsőháznak. Ez a többi vallásnakra nézve nincs igy. Ha akarunk jogegyenlőséget a vallásokra nézve, de ha akarunk a józan észnek szabályai szerint rendezkedni: ez az anomália, ez a különbség nem állhat föD. (Betelés.) Két módon lehetne a dolgon segíteni; vagy a többi vallásoknak is megadni e privilégiumot, (Fölkiáltásai-: New kell'.) vagy mindeniktől elvenni. (Helyeslés.) Az első annyi volna, mint egy absurdumot még egygyel szaporítani, (Fölkiáltások: Igás!) és amint én ismerem polgártársainkat: mind a protestánsok, mind a zsidók nagyon megköszönnék és deprecálnák ezen kedvezést, A dolog természete tehát az, hogy egyiknek sem kell megadni ezen jogot. Tehát Híikor és hol kellene ezt rendezni ? Nem szólok arról, hogy jogos-e vagy nem jogos igy-e vagy amúgy téve ; hanem mi az, a mit az óvatosság és ; józan ész parancsol ? Nem tartanám czélszerünek. I holnap egy törvényczikket hozni és azt mondani, ! hogy sem katholikus. sem görögkeleti püspököknek i nincs a főrendiházban heíyök : a világért sem. Azt j gondolnák, harczot üzenünk nekik, üldözzük őket; ! pedig nincs veszedelmesebb ember, mint a martyr. | (Élénk tetszés.) Előttünk áll a főrendiház rendezése; ott lesz I alkalmunk kimondani, hogy senki nem vehet részt ! a törvényhozásban mint törvényhozó csupán hivataí iánál fogva; nem püspök, nem főispán és a többi ; (Élénk helyeslés.) hanem akár választás, akár kinevezés alapján rendeztessék a felsőház, vagy a kettővel együtt, azoknak, akiknek választási vagy kineI vezési joguk van : jogában álljon, ha akarnak püspököt is választani vagy kinevezni, vagy superinteiidenst vagy rabbinust vagy más embert; de az akkor nem ugy ül ott, mint püspök, mint superin| tendeus, mint rabbinus, hanem ugy ül ott, mint kinevezett vagy választott pair-je az országnak. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Még egyet hozok föl. (Halljuk .' Halljuk.') I Előttünk van, és reményiem nem hosszú idő múlva a j ház asztalára kerül a polgári házasság kérdése. j (Halljuk!) Halljukl) A polgári házasság, nézetem szerint, absolute nem vallási, hanem tisztán polgári kérdés. (Élénk helyeslés. Igaz! Ugy vanl) A két ; mód közül, melyet eddig követtek, az egyik az en! gedélyezett polgári házasság, a másik a kötelező. | Nem tehetek róla, én az elsőt, a facultativ polgári | házasságot nem tartom logikai alapon megnyugvój nak. nem tartom helyesnek, (Élénk helyeslés.) és ! magára az egyházi rendre nézve is sértőbbnek tar: toni, mint a kötelezőt. (Fölkiáltások: Igaz!) Mert. I ha nyersebb nyelven mondanók ki a facultativ polí gári házasságról szóló törvényt : ez annyit tenne. I hogy az állam azt mondja alattvalóinak: Fiaim, ha I házasodni akartok, msnjetek papjaitokhoz, adjanak
