Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-159
36-4 159. orszáüos ülés jnnias 28. 1S73. áll az. (Ugy van! jobb felől) Nem kezdeni meg a port a pápai szék előtt, csak apellátában oda fölvinni : erről szól Lajos törvénye, melyre Csiky Sándor tisztelt képviselő ur hivatkozott; de azt minden ember látja, hogy a jelen eset és azon eset különbözők. Nem fogadni el idegen prépostokat, püspököket, kiket ide nevezne a pápa a fejedelem beleegyezése nélkül: erről is törvény és praecedens esetek vannak: de ez megint különbözik a jelen esettől. Ha a minister azt mondotta volna a királyi ügyésznek, hogy ezen embert az 1507-iki VIII. t. czikk alapján idézze az illető bíróság elé, azért, mert ez a decretumokat nem observálta , a királyi ügyek igazgatója azt kérdezte volna: melyik törvényre alapítsam az actiót, és melyik törvény szerint kérjek ellene büntetést? és meg vagyok győződve, hogy a minister nem tudott volna rá felelni. Ez a tetszvényjog igen sajátságos dolog. Én azt nem speciális jognak tartom, hanem olyan jognak, mely nem egyedül egy statust, kivételesen Magyarországot, hanem minden statust a világon megillet, (Helyeslés.) hogy a maga fönállásának biztosítására föllépjen, oly tanok vagy cselekvések ellen, melyek a status fönállását veszélyeztetik. Ez a status fogalmából eredő jog, amely minden statust egyaránt megillet. (Helyeslés.) Emiitik, hogy Magyarország királyát, mint apostoli fejedelmet illeti meg e jog; de hivatkozom nálamnál a históriában jártasabb férfiakra, én ugy tudom, hogy az .apostolicus rex* czimét legelőször Mária Terézia kezdte használni, különösen egy pápai breve folytán; azelőtt e czimet a magyar királyok sohasem használták. Tehát e brevének volna az az eredménye, az apostoli czimből folyna az a jog, hogy a magyar király más jogokat is gyakorolhat, mint minőket más statusok fejedelmei gyakorolnak ? Egyébiránt voltak esetek, amikor engedetlenségért a fejedelem egy időre beneficiumaitól megfosztotta a püspököt; hanem ne feledjük el, hogy közülünk talán senki sein fogja helyeselni, hogy a fejedelemnek egyedül magának, birói hatalom közbejötte nélkül — amint akkor történt — büntető joga legyen. Én azt állítom, hogy alkotmányos, parlamentalis országban a fejedelem kegyelmezhet. (Helyeslés) mert az ő legmagasabb kegyelmezésí joga sértetlenül fönáll ; de nem büntethet a maga hatalmából. (Élénk helyeslés.) Ahol tehát a törvény sem azt, ami a bűntett i onstatálására mulhatlanul szükséges, nem definiálja, sem az eljárásról nem szól, sem a bíróságot ki nem jelöli : igen nehéz lett volna a ministernek azon térre mennie, ahol előre láthatta, hogv sikertelenül fog működni. En e szerint a minister eljárását nemcsak nem helytelenítem, hanem helyeslem. (Helyeslés jobb felől.) ü élt azon figyelmeztetéssel, melyre jogosítva van bárki ellen, ki a törvényt nem tartja meg. vagy a fejedelem akaratától eltérőleg cselekszik ; büntető-joga sem a ministernek sem a fejedelemnek ez esetben nem volt. A bíróságnak volna büntető-joga ; de bíróság törvény által nincs kijelölve, sem a követendő eljárás megállapítva nincs. Azt kérdezhetnék : mi tehát a teendő ? Tartanak tőle, hogy ezen cselekvény következései — nem egyedül Schopperé, — háborús viszáikodásba keverhetnek bennünket. Kérdem: valamely állam vagy egyes ember, ki attól tart, hogy háborús viszálkodásba keveredhetik, mit tekint első föladatának'? Megnézi arsenálját ; megvizsgálja, van-e a háború viselésére elegendő alkalmas fegyvere. És ha nem találja elegendőknek : mindenekelőtt fegyverről gondoskodik. Mi az erkölcsi, az intellectualis háborúban a mi fegyverünk ? A törvény. (Helyeslés.) Ha azt találjuk, én pedig ugy találom, hogy a törvény nem nyújt elég eszközt, nem világos, nem határozott, sőt nem is szól arról, amiről talán szükség volna szólnia: mindenekelőtt arról kell gondoskodnunk, hogy elegendő fegyverünk legyen, azaz törvényekről, amelyekre alapítva, s amelyek erejénél fogva eljárhassunk az oly hibák ellen, amelyek megtorlására most törvényeink nem nyújtanak elég j eszközt. (Atalános élénk helyeslés.) Atalában, t. ház, nemcsak azt helyeslem, amit a minister e részben eddig tett ; hanem helyeslem I azt is. amit most javaslatba hozott, hogy t. i. bi| zotíság küldessék ki, mely az állam és az egyház í közötti viszonyokat a lehetőségig szabályozni igyekezzék, és ez iránti javaslatait a ház elé terjeszsze. Nehéz kérdés ez. Az állam és az egyház közötti viszonyok egész Európában a legnehezebb kérdések közé tartoznak. Csak a legújabb időben is előttünk van egy példa: a porosz állam. A porosz állam, hol a katholikusok számaránya sokkal csekélyebb mint nálunk, erélylyel akar föllépni, és min kezdi ? t Legelsőbben is törvényeket alkot, — csak az imént fejezte be tárgyalásukat, — amelyek alapján e tárgyban biztosan eljárhasson. Atalában, t. ház, nekem az ide vonatkozó tárgyakhoz szólni kissé nehéz, egyszerűen azért, mert nekem az állam és az egyház közötti viszonyokat illetőleg nézetem az. ami, mint tapasztaltam, sok emberé nem. (Halljuk!) Én azt tartom, hogy e viszonyokat illetőleg a művelt világon két egymástól nevezetesen eltérő rendszer uralkodik ; az egyik az amerikai, a másik az európai. Az északamerikai álj lamok törvényhozása — nem mindjárt az állam j első alakulásakor, de csakhamar utána — azon elvből indult ki, hogy az állam a cultusok dolgába minél kevesebbet avatkozzék. Körülbelő 1 csekély módosítással ugy tekintette a cultusokat is a statussal ! szemben, mint associatiőkat, és valamint minden