Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-158

33G 158. országos ülés június 27. 1873. Én azon szolgálatoknak soha tudomására nem jöttem, — erről biztosithatom a képviselő urat. Ami a hozandó intézkedéseket illeti, méltóztassanak megengedni, az intézkedés azon a téren nem az igaz­ságügyi ministerium, hanem az igazságügyi tanács hatáskörébe tartozik és a szükséges javaslatok csak annyiban tartoznak, hozzám, a mennyiben azoknak szorosan jogi része van. Ha a büntető törvénykönyv el lesz készítve, meg fogom tenni a szükséges intézkedést; ami azonban az orvosi utasításokat illeti, ezeket az egészségügyi tanácsra kell bízni. (Helyeslés.) Horánszky Nándor Engem fölszólla­lásra csak a t. minister ur azon kijelentésekésztet, hogy a törvényszéki orvosok kinevezése és átalában eljárásuk szabályozása nem ő hozzá, hanem az egészségügyi tanácshoz tartozik. (Nem azt mon­dotta}) Azt mondta szó szerint, hogy a kinevezést az egészségügyi tanács teljesiti. (Ellenmondás jobb felől.) Hogy a törvényszéki orvosok intézményének szervezése, azok eljárásának szabályozása mily szo­rosan függ össze a törvénykezési kérdéssel; arra nézve a minister urnák példákkal is szolgálhatok. Tudtomra egy törvénykezésnél a következő eset történt: Egy egyén agyonüttetett, és nem volt or­vos, aki a bonczolásnál és átalában a bűntett constatálásánál közbe járjon. A törvényhatósági or­vos azt mondta, hogy nem az ő hatásköréhez tar­tozik , mert bűntény forog fön,tehát a városi orvos járjon el. A törvényszéki orvos pedig mondta, hogy ő nincsen systemizálva, tehát addig nem járhat el a dologban: mig a törvényszék részéről ez iránt utasítást kap. Ez kétségtelenül bizonyítja, hogy a törvényszéki orvosok intézményének rendszeresítése és átalában azok el­járása törvény által szabályozandó. Én legalább részemről a törvényszéki orvosi működés rendszeresítését a bűnügyi igazságszolgál­tatás egyik sarkpontjának tartom, és nem tartom czélszerünek e tekintetben rendeletek utján intéz­kedni. Pártolom Oláh Gyula barátom indítványát. Pauler Tivadar Igazságügymi­líüsíer: Csak röviden azt válaszolom at. képviselő urnák, hogy engem félreértett. Nem azt mondottam én, hogy a kinevezés nem tartozik hozzám ; sőt egyenesen kijelentettem, hogy részint elődöm, ré­szint én is megtettük a kinevezést, tekintettel azon gyakorlatra, amelyeket az illetők szereztek és tud­tommal és meggyőződésem szerint soha a más téren szerzett érdemekre tekintettel nem voltunk. Én határozottan azt mondottam, hogy valamint a kinevezés engem illet, ugy engem illet a kérdés jogi oldala is, orvosi tekintetben az eljárási szabályzatot az egészségügyi tanács állapítja meg, s az igazságügy­ministeriumot a szabályzatnak csupán jogi része illeti. (Helyeslés.) Csemeghy Károly : T. képviselőház í A törvényszéki orvosok teendői szabályzásának tud­tommal két része van: az egyik kizárólag a tudo­mányos szempontra vonatkozik; a másik, mely tör­vény, vagy törvény hiányában az administratio, körébe tartozik. A büntető-eljárásnál akár orvos, akár vegyész akár más szakértő : a bűnvádi perrendtartásban meg­határozott szabályokat követni tartozik; hogy pedig az erre vonatkozó intézkedéseknek ben kell foglal­tatniok a bűnvádi szabályzatban: ez kétségtelen, ez elvitázhatlan. Ennek ellenkezőjét épen nem mondtam előbbi rövid, vagy a képviselő ur szerint, hosszú periódusokban kinyújtott beszédemben; sőt midőn az előbbi igazságügyminister a bűnvádi eljárásra vo­natkozó ideiglenes szabászatot térj észté a ház elé : már azon ideiglenes szabályzat egy nagy részét tartalmazá azon intézkedéseknek, melyek épen az orvosi eljárásra vonatkoznak, a bűnvádi eljárás körében. Különben igen jól tudom én is. hogy a tör­vényszéki orvostan, ha nem is önálló, de egy külön álló része az orvosi tudománynak, mely kiváló tudo­mányosságot követel ugy elméleti, mint gyakorlati tekintetben. Hogy e tudomány ma még Magyaror­szágban nem terjedt el, nem honosult meg olyany­nyira, mint a külföldön: erről az igazságügyminister nem tehet. Ezt egyébiránt a képviselő ur is kénytelen volt elismerni, miután maga is azt monda, hogy a vizsgák szabályozására vagy a tanszékek " rendezé­sére az igazságügyminister tegye meg az intéz­kedést. A kinevezés, az állomások rendszeresítése még nem adja meg azon állomásokhoz a szükséges képes­séget is, következőleg az igazságügyministernek e téren figyelnie kellett arra, nehogy nagy számú hi­vatalbeli orvosok neveztessenek ki, és épen ez által veszélyeztessék az enunciatum hitelessége. Itt is a haladástól, a tudomány fejlődésétől kell várni a javulást, és az igazságügyminister mindig megfelelő figyelemmel fogja, ugy hiszem, ki­sérni a fejlődést és a fejlődés irányát, s ezt a jö­vőben is szem előtt fogják tartani a kinevezéseknél. Ez az én egyéni nézetem; más különben ve­szélyeztetnék az ügy a nagyszámú kinevezések által azon esetben, ha épen a képviselő ur által hangoz­tatott speciális képesség nem vétetnék figyelembe. Egyébiránt nem áll az, hogy 1867 óta semmi sem történt e tekintetben ; inert valamennyi minister, ki eddig e széket elfoglalta, e tekintetben az egész­ségügyi tanácscsal szoros összeköttetésbe tette magát, javaslatot dolgoztattak ki s e javaslat fölött vélemény adatott, Hogy ily fontos dolog, melynek.

Next

/
Thumbnails
Contents