Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-158
324 158. országos ülés június 27. 1873. tan tétetik föl a kérdés, a vélemények közeledése is könnyen eszközölhető, eszközölhető pedig a közjónak, az elérendő czélnak a javára. Kérdésem igy hangzott: czélszerünek tartja-e a tanácskozmány, hogy valamely európai külföldi codex ami törvényhozásunk alapjául vétessék föl, vagy nem? Nagy különbség van aközt, ha azt kérdeztem volna, reeipialjunk, vagy pedig önállóan codifieáljunk-e ? A tapasztalás azt mutatta, hogy csakugyan, habár e két jelszó hangoztatott: mégis mindkettő oly módon nyilvánult, hogy az ellentétes nézetek összeegyeztetése igen könnyűvé vált. Ki a receptio mellett szólalt föl: egyszersmind hangoztatta a revisiot; ki az önálló alkotás mellett emelt szót, hangoztatta azt is, hogy az érvényben lévő törvényeket, akár a törvényhozás, akár a gyakorlat érvényesítette azokat: kellő tekintetbe kell venni. (Tetszés a jobb oldalon.) Én tehát a kérdést egész ridegségében nem állítottam föl, hogy azonban megérintettem oly módon, amint mondám, tennem kellett azért; mert ki nem térhettem oly kérdés elől, mely a jogászköröket már hónapok óta foglalkoztatja. Ami a perrendtartásra vonatkozó előkészületeket illeti : többször mondottam, hogy ez egyike a legégetőbb és legsürgősebb szükségeknek. Vannak e részben a háznak határozatai, sőt részint tisztelt elődömnek intézkedései, részint az én intézkedéseim folytán két javaslat van készen. Az egyik terjedelmesebb revisio alá veszi a perrendtartást, a másik, rövidre szoritva, csak a legégetőbb, a legkirívóbb hiányokat orvosolja. Vajon e tekintetben az egyik, vajon a másik utat kövessük-e, — mert egyet követni kell addig, míg a végleges perrendtartás el fog készülni, — azon tanácskozmány tárgyává tettem, mely a legkitűnőbb szakférfiakból van alkotva, és melyet a polgári magánjog iránt már is kihallgattam, s melynek véleményét e kérdésre nézve is kikérni épen ma lesz alkalmam és szerencsém. Ami a törvénykezésre vonatkozó észrevételeket illeti, mondatott, hogy ismét a bírák számának szaporítása inditványoztatik. Méltóztassék a tisztelt ház tagjainak a bírák szaporításának számát és az indokolást tekintetbe venni és azt fogják tapasztalni, hogy a szaporítás egyes egyedül a határőrvidéki törvényszékeknél inditványoztatik, azért, mert a tavali előirányzat biztos adatok hiányában nem lehetett olyan, hogy abban, azok után, miket az idén tapasztaltunk, teljesen megnyugodhatnánk. Tehát egyedül ott van szaporításról, és pedig kisszámú szaporításról szó. Ami némely bíráknak, amint föl volt említve íalán kevésbé szorgalmas eljárását illeti, aziránt .megvannak törvényes intézkedéseink. Amidőn a bírákat az administrativ hatalom befolyása alól a törvényhozás kivette : egyszersmind szabályozta azoa eljárást is, a melyet a hivatalát megszegő, vagy kellően nem teljesítő bíró irányában követni kell. Valahányszor ily panasz történt, mindannyiszor megindittatott a szükséges vizsgálat, és ha az illető törvényszék azt alaposnak találta: megindította az eljárást, melyet a törvény megállapít. Vannak folyamatban most is elégséges számmal ily eljárások, s ott, hol a panasz csakugyan alapos : erősen meg vagyok győződve, a fegyelmi bíróságok meg fogják azt tenni, mit a törvény kötelességökül rovott föl. Amidőn'iazonban tisztelt ház, egyeseknek, netalán hivataibeli mulasztásait— így megróvjuk: méltóztassanak megbocsátani, hogy az összes birói karra nézve fölemlítsem, habár csak röviden azon nehézségeket, a melyekkei annak küzdenie kellett, küzdenie kell. Ámult évbe átvitt hátralékok száma, az egész országban, túlhaladta a 400.000 -et, a hozzájött ujabb beadványok túlhaladják a négy milliót. Ezekből elintéztetett 3,787.000 szám, maradt! 396.000. Tehát az ügyeknek igen nagy tömege nyert elintézést. Különösen pedig, mivel a pesti törvényszékek említtettek föl: kötelességem megérinteni azt, hogy épen a pesti törvényszékek azok, amelyek a munka halmaza folytán, és a munka halmaz daczára annak nagy részben való elintézése által elismerésre méltán számot tarthatnak. Ha megfontolják a tisztelt háznak tagjai, hogy 54.000-nél több polgári, 17 ezernél több büntető, 17.000-nél több telekkönyvi ügy intéztetett el, hogy 91.000 a járásbíróságoknál lévő ügyeknek száma, és azon fölül még 6.200 csekélyebb ügy tárgyaltatott a fenyítő bíróságnál, és ha megfontolják, hogy igen kevés aránylag a restantia, mely ez évre marad: akkor, ha tán egyesek nem mindenben felelnének is meg a feszitett szorgalom minden követelményének, a pesti bíróságoktól egyátalában nehezen fogják megtagadni azon el ismerést, melyet a buzgó ügyszeretet mindenki ré szere méltán biztosit. Egyébiránt, tisztelt ház. a törvényhozási műveknek ugy szólván előkészületi stádiumában vagyunk. A legközelebbi ülésben azoknak egy részét fogom a tisztelt ház elötíf bemutathatni. Egy másik része oly stádiumban lesz, hogy biztosabb ítéletet mondhatni majd arról, mennyiben feleltünk meg föladatunknak, mennyiben nem? Én is osztozkodom, tisztelt ház, Hoffmann Pál tisztelt képviselő ur azon kivánatában, hogy a jövő mennél inkább igazolja azon reményeinket, melyeket én az arra hivatandó szakférfiak ügybuzgóságához , szorgalmához s szakavatottságához kötök. (Tetszés ct jobb oldalon.)
