Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-140

24 140. országos ülés május 24. 1873. az iránt nemcsak az ügybarátok, hanem kiválólag azon szülék is érdekkel viseltetnek, kik gyermekeik sorsát a képezde tanárainak kezeibe tették le, és hogy ezen kiváló érdek, valamint az ügy fontossága azokat, de átalában is a nevelési ügy fejlődését és • a haza jövőjét szivén hordó minden állampolgárt följogosit arra, hogy nemcsak az oktató technikus kezelése, hanem különleg a nevelés miképi ápolása iránt is, a legilletékesebb helyről értesítést és tájé­kozást, és ha szükséges, orvoslást követelhessen; s tekintve végre, hogy a követett programm szerint eme képezde és minta-gymnasium az egye­temi tanári kar közvetlen és a közoktatási ministe­rium folytonos felügyelete alatt áll, hogy tehát a vallás- és közoktatási minister ur annak tevékenysé­gét és működési irányát, saját programmja szerint, is kell hogy kiváló figyelemmel kisérte legyen, — van szerencsém kérdezni" a tisztelt minister úrtól: 1-ször. Van-e a minister ur azon helyzetben, hogy felvilágosítást adjon a Lubrich Ágost egyetemi tanár ur által a gymnasiumi tanárképezde bel- és külszervezete ellen tett kifogások és a minta-tanári testület, illetőleg annak egyes tagjai ellen emelt és fon elősorolt vádak alapossága- vagy alaptalan­ságáról? Jelesen: 2-szor. Mennyiben igazolják az eddig észlelt gyakorlati eredmények azon állítást, hogy „ a képezde a paedagogia legvilágosabb elveivel ellenkező módon lett szervezve?" 3-szor. Létezik-e a képezde tanárai közt oly egyén, kire méltán lehet alkalmazni azon állítást, mely szerint: „legfölebb elrettentő például lehetne oda állítani a romlatlan tanárjelöltek elé, hogy lás­sák, minő jellemmé nem szabad nekik alakulniok, ha a nevelő és tanár névre méltók akarnak lenni ? stb " 4-szer. Ha a minister urnák mindezekről ed­digelé hivatalos tudomása nem volna: szándékózik-e tüzetes és beható vizsgálat utján a vádlónak is kihallgatása mellett, mind a szervezet helyessége vagy hibái, mind a tanárok képessége, jelleme és erkölcsisége felől magának meggyőződést szerezni s a bajt, ha akár egy, akár más irányban mutat­koznék, haladéktalanul orvosolni? Elnök £ Ezen interpellatio közöltetni fog a a vallás- és közoktatás ügyi ministerrel. Schvarz Gyula s Tisztelt képviselőház ! Van szerencsém az igazságügyi minister úrhoz in­tézni egy interpellatiot egy nagyfontosságú kérdés­ben. E tárgyban bátor voltam már a múlt ország­gyűlés alkalmával intézni kérdést, de akkor siker nélkül.Köztudomásravan,t.képviselőház,hogy már ma­gábanvéve az államéletnek természete ; de különösen a történelmileg fejlett sajátságos hazai jogi viszonyaink, az állam életében gyakran idéztek föl illetékességi összeütközéseket ugy egyfelől a közigazgatási közegek, s másfelől a biróihatalom közt, mint másrészről ma­gának a birói hatalomnak jogkörén belül is történ­nek nálunk, s a legutóbbi időben is történtek ille­tékességi összeütközések, a semmitőszék, a legfőbb ítélőszék és az igazságügyminister között ; de külö­nösen történnek, és történhetnek összeütközések a közigazgatás terén az államkormány, a megyék és községek közt. Másrészről köztudomásomra van az is, hogy a kormánytisztviselők szolgálati ügyrendéről, felelős­ségéről és az ellenük indítandó fegyelmi eljárásról törvényeink részint egyátalában nincsenek; nincsenek pl. a fegyelmi eljárásról és a szolgálati ügyrendről, vagy ha vannak is, amint fönnállottak: azok nem tüzetesek, nem korszerűek és nem kimeritőek. Tagadhatatlan hiánya alkotmányosságunknak az is, hogy oly bíróságok sem léteznek, melyekre a törvény az illetékességi kérdéseket ráruházhatta volna. Mindezen hiányok folytán ezen illetékességi ösz­szeütközések, mulasztások és hiányok igen is gyak­ran csökkentik a törvények iránti tiszteletet, mindenek fölött pedig a jogéletet, a közerkölcsiséget, a köz­gazdászati fejlődést, s az állampolgárokat megkáro­sítják. Ennek következtében lehetetlen fölvilágosítást nem kérni, különösen tekintettel a legközelebb le­folyt dolgokra, a kormánytól az iránt, hogy mit szándékozik tenni ily nagyfontosságú kérdésekkel szemközt. Kérdem tehát a tisztelt minister úrtól a fölvi­lágosítást annyival inkább, mert a főrendiház re­formja előttünk áll, a felsőház reformjáról alkotandó törvényjavaslat kidolgozásánál pedig már tisztában kell lenni magának a kormánynak arra nézve, vajon azon jogot, hogy a ministeri felelősség elvének alap­ján egy és más időben vád alá helyezendő minister fölött bíráskodhassanak: ismét a felsőháznak akarja-e föntartani? vagy pedig egy független bíróságra akarja ruházni, mint némely nyugati jogállamban szokás, egy államtörvényszékre ? Mindezek után tehát bátor vagyok a minister urat kérdezni, vájjon mi akadályozta eddig a kor­mányt abban, miszerint a szolgálati ügyrendről, a kormánytisztviselők felelősségéről, az ellenökben al­kalmazandó fegyelmi eljárásról, az illetékességi ösz­szeütközések mikénti elintézéséről, s egy mindez ügyekben illetékes bíróságnak, egy államtörvényszék­nek fölállításáról, ez ideig törvényjavaslattal a kép­viselőház elé nem járult? Vajon fog-e e tárgyban a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni, s mikor ? Huszár Imre jegyző (olvassa az in­terpellatiot.) Interpellatio igazságügyminister úrhoz: Köztudomásra van, miszerint már magában véve az államélet természete, de különösen törté-

Next

/
Thumbnails
Contents