Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-156

156. országos ülcs június 25. 1873. 261 Ennélfogva bátor leszek fölolvasni a tisztelt ígazságügynlimster árhoz intézendő kérdésemet. (Ol­vassa.) Van-e a tisztelt minister urnák tudomása ar­ról, 1-szőr: hogy Rubinstein Pál, tornamegyei almási lakos, részint saját nevében, részint mint másnak engedményese, Ardényi Nándor tornai magyar ki­rályi járásbiró előtt idősb Kelecsényi János, Poru­bán Dániel almási lakosokat és több azon kerület­béli választókat, mint Lippay Mátyást 3.686. sz. a. 50 frt, Zeinan Jánost 3.688. sz. a. 40 forint, Simon Pált 3.689. sz. a. 100 frt és járulékai iránt perbe idéztette oly kötelezvény alapján, amely nyíl­tan képviselő-választási megvesztegetést képez? 2-szor. Hogy a nevezett járásbiró idősb Kele­csényi János alperest az 1872-iki 3.400/polg. szám alatt a keresetben 50 forint követelésben 5 frt 66 krajczár perköltségben alperes azon kifogása da­czára, hogy az ügy polgári tárgyalását fenyítő el­járásnak kell megelőznie — elmarasztalta; a királyi ítélőtábla azonban alperes fölebbezése folytán a f. é. 1.619. sz. a. február hó 18-kán kelt végzésével a vesztegetési cselekmény miatt előzetes bünfenyitő eljárást rendelt el; és ezen végzés ellen ismét föl­peres semmiségi panaszt adott be; — de az ügy a semmitőszékhez mai napig sem terjesztetett föl? 3-szor. Miután a nevezett járásbiró a Poru­bán Dániel almási lakos elleni 100 forint és járu­lékai iránti perben alperes abbeli kifogására, hogy az ügyben maga a járásbiró és neje anyagilag is érdekelvék — a folyó évi május hó 17-én hozott végzésével, az ügyet azon kérdés eldöntése végett — van-e az ügyben biró-küldésnek helye — a t. igazságügyministeriumhoz föl terjesztetni határozta, kérdem : fölterjesztetett-e ezen ügy a tisztelt mi­nisteriumhoz, vagy sem? Végre 4-szer. Miután a föntemlitett és azokhoz hasonló többi perekben a nevezett járásbiró a polgári törvényes rendtartás 124. §-a világos rendeletének ellenére el nem jár, de azokat függőben tartja: kérdem, szándéko­zik-e a tisztelt igazságügyministerur akként intézkedni, hogy a 2-ik pontban emiitett per a semmitőszék­hez, — a 3-ik pontban emiitett pedig a tisztelt ministeriumhoz mentül előbb fölterjesztessék, és itt el is intéztessék; s a többi perekben a járásbíró kö­telességszerűen eljárjon? (Élénk, helyeslés bal felől.) Elnök: A benyújtott interpellaíio közöltetni fog az igazságügyminister úrral. P. Szathmáry Károly : Tisztelt kép­viselőház! Határozati javaslatot szándékozván a t. képviselőház elé terjeszteni, bátor vagyok azt rövi­den indokolni. (Halljuk!) A tudományos és műegyetemi ifjúság olvasó­kört állított föl, amely már mintegy két éve virá­gozván, az 1872. évi költségvetésben, miután az egyetem eddig ezen olvasókör részére szállást nem adhatott, — valószínűleg helyszűke miatt — erre a ezélra 1.500 forint megszavaztatott. Ugyan­ezen kérvény benyujtatott az 1873-dik é\ T i költ­ségvetés alkalmával is; azonban a ház szokott és szabatos eljárása szerint a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, a pénzügyi bizottság pedig a tisztelt közoktatási minister úrhoz tette át, hogy ő tegyen jelentést arról: vajon érdemes-e az ifjúság ezen ol­vasóköre az állam pénztárából való segélyezésre. A tisztelt közoktatási minister ur a legjobb előterjesztést tette a pénzügyi bizottságnak; nem is tehetett másként, miután a műegyetem és tudo­mányegyetem ifjúságának olvasóköre 400 tagot számlál, és ezek közt vagy 100 ifjú ingyen része­sül az olvasókör minden jótéteményében. Azonban a pénzügyi bizottság elfeledte, vagy pedig a tár­gyalások folyamában nem volt ideje rá jelentését megtenni, és igy mind az 1873., mind az 1874. évi költségvetésből az egyetemi és műegyetemi fia­talság ezen segélyezése elmaradt. Ennélfogva bátor vagyok, tisztelt ház, különö­sen azért is, hogy a pénzügyi bizottság módjában legyen még a napirenden lévő költségvetés tárgya­lása alatt az illető czimnél megtenni ajánlatát, a következő határozati javaslatot benyújtani. „A képviselőház a pénzügyi bizottságot oda utasítja, hogy a vallás- és közoktatási ministerium rendkívüli költségvetése V-ik czimében „a tudo­mány és műegyetemi ifjúság olvasókörének 1873. és 1874. évi lakbére gyanánt" 3.000 forintot föl­vévén, aziránti előterjesztését akként tegye meg, hogy az még a jelen költségvetési tárgyalás kere­tébe fölvehető legyen. Meglehet, hogy mivel ezen határozati javaslatom bizonyos költségfölemelést fog­lal magában, — ámbár, miután az előbbeni költ­ségvetések egyikében már benne volt, inkább csak tiltakozás annak kitörüítetése ellen — meglehet azon szemrehányást fogom újra fölidézni, hogy ime megint az ellenzék az, mely költségemeléseket in­dítványoz ; azonban én ezen szemrehányást és fe­lelősséget szívesen veszem magamra a jelen eset­ben; de különben is bátor vagyok megjegyezni az ilyen ellenvetésekre azt, hogy méltóztassanak pél­dául tisztelt barátom Móricz Pál tegnapi indítványát elfogadni, és ez esetben az általam kért csekély összeg bizonyosan többszörösen fog kikerülni. Vagy ha épen méltóztatnak parancsolni : magam is nyúj­tanék be pl. a közös hadsereg leszállítására, vagy más tárgyra nézve oly határozati javaslatot, mely a kérdéses költséget bőven fedezné. Újból is ajánlom a tisztelt háznak ezen hatá­rozati javaslatot és csodálkozom azon, hogy épen nekem kell azt beterjesztenem, mert hiszen mind­nyájan tudjuk, hogy magunk is többet tanultunk az ily kézikönyvtárakból és olvasó-körökben fiatalsá­gunkban, mint amennyit tanultunk tanárainktól,

Next

/
Thumbnails
Contents