Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-155

15". országos ülés június 24. 1873. 235 de ott, ahol állami subventio van, folytonosan in­gyenes jegyekkel utazni és ez által az állani pénz­tárát kárositani nem lehet. Tudom, hogy vannak egyének, kik hivatalosan utaznak, de ezeknek dijai megtéríttetnek; sokkal jobb, ha az ilyen hivatalból utazó egyének a consignatio megtétele alkalmával költségeiket fölszámítják, hogy azok nekik megtérít­tessenek. Annálfogva bátor leszek a következő ha­tározati javaslatomat fölolvasni. (Halljiűc\ olvassa.) Kerkapoly Károly pénzwgymi­nfster: A kérdésnek elvi helyességét és nem fon­tosság nélküli voltát a kormány elismeri; nemcsak, de épen. azért, mert elismeri s belátja ezen vasúti ingyenjegyekkel való nem élés, de visszaélés figyel­mét eddig sem kerülte ki. E tekintetben történt is már intézkedés, ámbár nem oly mélyre hatólag, mint azt a határozati javaslat kívánni látszik, mely­hez férne szó is, mert van a szabadjegynek bizonyos előnye a tisztviselőkre nézve, — értem magukat a vasúti tisztviselőket — ha azon tisztviselő, mint olyan uta­zik, azért, mert úgyszólván gyorsítja megérkezheté­sét és elindulhatását — mindnyájan tudjuk ezt a magán életből is, — ha t. i. elmehet az ember jegy­váltás nélkül is, s azon néhány perez nem hátrál­tatja. (Zaj!) Ezek különben mind aprólékos tekin­tetek, melyekre nagy súlyt fektetni nem kívánok; hanem, hogy a határozati javaslat alapelve helyes és igaz, azt a ház előtt habozás nélkül, himezetle­nül elismerem. Azon érvet, melyet egyes társulatoktól hallot­tam, és ina láttam, hogy ha ők ajándékoznak akár e ezimen, akár más czimen, az a kiadások közé bevonatik, és ha azzal az állam subventiojának ösz­szege nagyobbittatik is, az az ő terhük, mert majd egyszer 4°/ 0-kal kell visszafizetniük: én részemről cor­reetnek el nem ismerhetem, mert nemcsak ezen jegyek­nél, hanem tényleges kiadásoknál is nem egyszer volt a kormánynak ezen társulatokkal, mondhatom, vitája a fölött, hogy a társulatok igazságosnak, jónak lát­ták fölállítani azon tételt, hogy a maguk rovására ajándékozhatnak, mert ha női az államsegély, női az általuk majd egyszer kamatostul visszafizetendő hi­tel is. Én ezt érvül nem fogadhatom el, mert ezen megtérítés először, Isten tudja, mikor fog bekövet­kezni, és másodszor, mert ez a 4°/ 0 az államnak igen sokba kerül. Egyébiránt ez egyike a sebeknek, melyek a ma­gántársulatok részint ezen irányban való kezelésé­ből, részint a dolog természetéből erednek. Ugy emlékszem, hogy a pénzügyi bizottság kezdeményezéséből van már egy határozat, mely utasítja a kormányt a vasutak kezelésének kérdé­sét átalánosságban tanulmányozni és vizsgálat, alá venni, és arra vonatkozólag intézkedni, s illetőleg javaslatot terjeszteni a ház elé. Én az előterjesz­tett ezen határozati javaslatot szeretem olyannak tekinteni, mint amely egyikét illeti azon kérdések­nek, melyekre szintén ki kell terjeszkedni és intéz­kedni; de ez nem az egyedüli. Tisza Lajos közlekedési min£s« ters T. ház! Pár szót leszek bátor hozzátenni ahhoz, mit a pénzügyminister mondott. (Halljuk!) Az éremnek másik oldala is van. Ugyanis igen sokszor a társu­latok igazgatóságai és tanácsosai nem épen jó ked­vükből osztogatják ezen jegyeket; hanem, mert any­nyira rajok nehezedik a nagy közönségből igen sok ember részint e házban való befolyás, részint Kel­lék befolyásnál fogva, hogy azzal szemben a társu­latok jóformán nem is tudják magukat védelmezni, s ennélfogva nagyon üdvözölték azon köriratomat, mely körvonalozza, hogy a társulatok átalában, mely esetekben jogositvák és kötelezvék szabad-jegye­ket adni. Azt, hogy bizonyos vasúti társulatok némi köl­csönös viszonyban álljanak a tekintetben, hogy egy­más számára szabad jegyeket kiszolgáltatnak: i;,;n lehet megakasztani. Továbbá vannak oly országos hivatalok, melyek számára okvetlenül ki kell szolgáltatni ezen szabadje­gyeket azért, mert épen a vasúti fölügyelettel jár együtt azon hivatalnokok utazása. Ezen jegyek ki­szolgáltatását természetesen sem megszorítani, sem eltörülni nem lehet; de igenis meg lehet szüntetni egy más visszaélést, s erre nézve már a lépéseket megtettem, s a társulatok egyhangú örömmel fogad­ták említett rendeletemet, melynek következtében számtalan szabadjegy megszűntettetett. Sokan panasz­szal jöttek ugyan hozzám; hanem én azt mondám, hogy én az elvet fölállítván, nem segíthetek. Azonban, hogy a dolog még alaposabban is­megvizsgáltassák, ez ellen semmi kifogásom. Csanády Sándor s Tisztelt ház! Én azon vasutakon ingyen jegyekkeli utazásokat, me­lyeknek kamatai az állam által biztositvák, nem te­kinthetem másnak, mint az állam szándékos megká­rosításának, az államvagyon csorbításának, apaszíá­sának. S valóban, miután maga a tisztelt pénzügy­minister ur is beismerte azt, miszerint igen nagy azoknak száma, kik az államvagyon károsításával ingyenjegyekkel utaznak a vasutakon, csodálkoz;;só­mat kell kifejeznem a fölött, hogy ő mégis ezen kérdésnek megoldását elodázni kívánja. Hisz, uraim! ha meg vagyunk győződve arról, hogy orvoslandó baj van : az orvoslást kötelességünk és föladatunk minél elébb nyújtani a baj megszüntetésére. Kem fogadhatom el a tisztelt közlekedési minister urnák azon közlését sem, hogy a hivatalnokok közt lehet igen nagy azon .jogosultak száma, akik ily ingyen­jegyeket használnak. Ha bizonyos személyek hiva­talból utaznak, azok igenis azon — de csakis azün esetben — láttassanak el ingyen jegyekkel; hanem,. hogy átalánosságban a hivatalnokok inevenjegyekkel, 30*

Next

/
Thumbnails
Contents