Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-155

236 155. országos ülés június 24. 1873. utazzanak: azt az osztó igazsággal megegyeztethetőnek nem tartom, következésképen a Móricz Pál által beadott határozati javaslat elfogadása mellett nyi­latkozom, (Helyeslés bal felől.) Móricz Pál: T. ház! Mind a t. pénzügymi­nister, mind a tisztelt közlekedési minister ur nyi­latkozata engem megerősített határozati javaslatom szükségességében. A tisztelt közlekedési minister ur kiemelte, hogy ő szükségesnek látta már egy kör­rendelettel fékezni e bajokat. Már maga ez mutatja, hogy ott visszaélés történik. Azt mondotta továbbá, hogy egyes emberek e tekintetben súlyba vetik be­folyásukat, és ha elutasittatnak, hozzá mennek, és a ministernek sokoldalú administrativ teendői mel­lett, vasúti ingyenjegyekkel kell bíbelődnie. Ez is mutatja határozati javaslatom szükségességét. A tisztelt pénzügyminister ur ismeretes arról, hogy igen leleményes az érvek föltalálásában; de azon érvet, hogy az administratio gyorsasága kívánja .azt. hogy például valaki jegy nélkül mehessen, azt nem vehetem komoly ellenvetésnek; hisz mindenki beugorhatik és a következő állomáson válthat jegyet. De különben is semmi akadályát nem képezi az administrationak az ingyen jegyek eltörlése, mert minden vonatnál van egy Dienstcoupé, ha utazik a hivatalnok, tessék abba menni: ebben lehet kivé­telt tenni; de mihelyt kivételt teszünk az eltörlés­ben : a protectio fölüti fejét, és az egyik ember fog kapni ingyen jegyet, a másik nem. Aunálfogva én ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Élénk helyeslés bal felől.) Szlávy József ministerelnök s Tisz­telt ház! ügy a pénzügyminister ur, mint a közle­kedési minister, készségesen elismerték, és én ré­szemről magam is hozzájárulok, hogy azon vissza­élések fékezése, melyek az ingyen jegyekkel űzetnek, minden esetre az állam érdekében van; de két oknál fogva nem pártolhatom a határozati javaslatot, ugy, ahogy azt Móricz Pál tisztelt képviselő ur tette, először: azért nem, mert alkalmasint tovább mennénk vele, mintáz indítványozó ur maga menni akar. Hogyha t. i. eliiltatnak a subventionált vasutak az ingyen jegyektől, természetesen nem lehet kötelezni az in­gyenjegyekosztogatására a nemsubventionált vasuta­kat; már pedig eddig az én tudtomra a vasúti fel­ügyelőség a távírda-, a posta-hivatalnokai, továbbá az egészségügyi közegek, kik hivatalos utazásokban vannak elfoglalva, ingyen jegyekben részesülnek va­lamennyi társulatnál. Ha tehát eltöröljük' az in­gyen jegyeket az egyiknél, a másikat nem lehet kö­telezni, hogy adjon, ami pedig az állam egyenes kárára volna. Másodszor tekintetbe, veendő az, hogy a vas­utaknak szerződéseik vannak egymás közt az ingyen jegyek kiszolgáltatására nézve. Azt hiszem tehát, hogy ez oly kérdés, melylyel tüzetesen kell foglal­kozni. Minden egyéb kérdést is napirendre szok­tunk tűzni, s az indítványt kinyomatni stb.; kérem tehát a tisztelt házat, ne méltóztassék ezt se elha­markodni. Vannak ezen kérdésnél még más tekintetek is. Az hozatik fel, hogy az igazgató-tanácsosok in­gyen utaznak. Hogy jó-e ez, vagy rósz ? azt nem akarom vitatni; de annyi bizonyos, hogy az in­gyen-utazás egy részét képezi azon beneficiumok­nak, melyekben az illetők bizonyos általok teljesí­tett dolgokért részesülnek. Továbbá a vasúti őrök s ezek családjai jelenleg ingyen utaznak a hetivá­sárra, és nem is igen lehet a roszul díjazott őrtől vagy ennek nejétől követelni, hogy megfizesse a menetdijat, mert ezt a vasutak más úton-módon volnának kénytelenek pótolni. (Mozgás bal felöl.) Elismerem én, hogy vannak visszaélések ; elis­merem, hogy azok megszüntetése kívánatos; én azonban semmi dologban, tehát itt sem szeretek el­hamarkodó lépést tenni; nem szeretek határozni, anélkül, hogy a tárgy minden oldalról kifejtve volna a t. ház előtt. Hogy ha tehát a t. ház a határozati javaslatot akkép méltóztatnék módositani, hogy a közlekedési és pénzügyminister megbízatnak, ezen tárgyban előterjesztést tenni: (Ellenmondás bal felől.) ez a legczélszerübb volna; de átalános határozatot hozni e tárgyban, méltóztassanak elhinni, most nem is lehet. (Zaj.) Oláh Gyula: Azt mondja a t. minister ur, hogy nem szereti, ha elhamarkodva történnek meg a dolgok. A pénzügyminister ur azonban csak az imént emiitette, hogy már van határozat arra, hogy ezen kérdés tanulmányoztassék. Egy esztendő esett már közbe, és igy a dolgot elhamarkodva nem látom. Ami azt illeti, hogy bizonyos közegek ingyen utazzanak-e vagy nem? erre való épen a „Dienst­coupé". Azonban a visszaéléseknek egyszer mégis véget kell vetni, ezt a minister ur is elismeri; nem tudom tehát, miért halaszszuk el a dolgot Isten tudja mikorra, mikor a dolgot most is elintézhetjük ; az apró kérdésekkel ily nagy kérdéseket nem lehet leverni. Az, hogy az őr felesége ingyen utazzék-e vagy ne, az állomásfőnök hatáskörébe esik ; nem szeretném tehát, hogy ha ilyen csekély dolog miatt az egész kérdés elüttetnék. Semmi esetre sem szeret­ném, ha ezen csekély kérdés tárgyaltatnék: vajon a vasúti őr felesége a hetivásárra minő jegygyei utazzék. (Helyeslés.) A minister urak saját nyilatkozataikkal bebizo ­nyitották, hogy itt határozatra van szükség, miután az idő elérkezett, miután a tanulmányozásra volt ideje a ministeriumnak, habár nem tanulmányozta is ; kérem Móricz Pál t. képviselőtársam határozati javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés bal felölj

Next

/
Thumbnails
Contents