Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-154
222 154. országos ülés június 23. 1873. lóztatott mondani, hogy a vas érának hullámzása jőne tekintetbe, és talán ezen 20%-nyi változás tenné a különbséget: akkor igenis én is azon nézetben volnék, hogy várjuk be az időt, amikor hasznosabban fog tudni működni a hámor. De megvallom, amint én ismerem a viszonyokat, — pedig közel lakom, és eléggé ismerem : — nagy jövője ezen vashámornak nem lehet. Már ha nem lehet: akkor csakugyan kár nagy befektetéseket tenni. Igaz. hogy ezen vashámor magán vállalkozóknak átadható lenne; de oly magán-vállalkozót, aki csupán a vashámort venné át: nehéz lesz találni ; olyan pedig, aki a diósgyőri uradalommal együtt venné át, nem mondom, hogy nem találkoznék ; de ez is csak azon reményben, hogy az uradalmon nyeri meg azt, amit a hámoron vészit, lm pedig olyan átadást, hol a hámor minusnak számíttatik: roszabbnak tartanék, mintha az uradalom külön adatnék el. Még egyet akarok megjegyezni a kőszénre vonatkozólag ; mert a kőszén volt egyik érv, ha jól emlékszem, melyre a pénzügyminister ur e [hámor jövőjét fektette, mondván: Igaz, hogy jelenleg a kőszén rósz'; de ha ott az általa emiitett hegy keresztül fog furatai: akkor rájönnek a másik hegyre, a mely jobb kőszenet tartalmaz. A mennyire én tudom ezek is nagyon föltételes számitások. Nagy mennyiségű és jó kőszénre ott még eddig, a mint értesülve vagyok, számítani nem lehet. Méltóztassék a pénzügyminister ur e tekintetben valóságos, biztos és pontos adatokat szerezni a fölől, hogy lehetne-e jó minőségű kőszenet elérni; ha igen, a gyárnak nagy jövője lenne más viszonyok alakulnának, és akkor meglehetne a hámort az országnak tartani. De tekintve a jelenlegi állapotot, jobb ha a költség nagyobb része ott vesz. mint ha kárt kárral pótolunk évenként és utoljára a o 1 / 2 millióból 4 millió lesz, s a hámor nemcsak, hogy nem fog jövedelmezni, de még költségeit is a többi jószágok jövedelméből fogjuk pótolni. Azt hiszem, hogy mégha lenne is némileg kár a jelenlegi kezelés mellett: jobb, ha elfogadtatik Zsedényi képviselő ur javaslata, mely szerint a gyár jövedelme egészen arra fordítandó, hogy a gyárt föntartani lehessen, hogy ha akad vállalkozó annak átadható legyen és pusztaiásnak ne induljon. Én tehát részemről Zsedényi képviselő ur indítványát pártolom. Kerkapoly Károly pénzügymillister : Megvallom a tisztelt képviselő ur beszédének tartalmából, annak végconsequentiáját legkevésbbé sem vártam; mert engem arra hitt föl, hogy adatokat szerezzek be magamnak, pedig ez egészen fölösleges, hogy ha előre meghozatik a végzés. (Ügy vanl) Egyet mondhatok, ami talán megnyugtatásul szolgált)?*. Nem reménység volt az, amit akkor mondtam,, hogyha az a tárna áthaj tátik: akkor jobb szénre jövünk; mert a hegy túlsó oldalán a másik völgyben, a bánya már föl van tárva és igy tudjuk, hogy ott a kőszén igen jó. Különben attól függ, mit értünk az igen jó kőszén alatt; nem olyan, mint a pécsi, vagy oraviczai, az igaz; hanem olyan, mint a salgó-tarjáninak legnagyobb része. Olyan ez a szék, Zsedényi Ede (Mzbeszöl) Azt mondján. nem oly jó! Kerkapoly Károly pénzügyminister: Ha méltóztatik enquéte-bizottságot összehivatni, nincs ellene kifogásom, elébe fogom tenni a salgó-tarjáni szent és ezt is. Én a mennyire értem a dolgot, és informatióim után mondhatom, hogy nem a milyen a legjobb salgó-tarjáni, de a milyen a salgótarjáninak legnagyobb része, olyan szenünk nekünk ott van. És hogy a diós-győri gyárnak milyen jövője lehet, arra nézve, nem követek el indiscretiót, ha egy tényt említek. Egyetlenegy vasművünk van, amely haszonnal dolgozik, a rhonicz-brezovai. Én egy complexust kívántam a diósgyőri és a rhónicz-brezovai vasművekből Jes széntelepekből csinálni és az egészet magán vállalkozásnak átadni, ugy okoskodván, hogy az administrationalis, a kezelési kiadások jobban kifizetik magukat egy nagy complexusban. Gondos tanulmányozásokat tétettek több vállalkozók a tekintetben, hogy vajon érdemes lesz-e belebocsátkozni. A vállalkozók közt volt a „ magyar átalános hitel bank" is, amelynek soliditását, azt hiszem, senki kétségbe vonni nem fogja, és ez szakértők relatiója alapján nem ugyan fényes, de mégis valamilyes föltételek alatt késznek nyilatkozott a diósgyőri complexus átvételére, de a rhónicz-brezovai átvételére nem, azt mondván hogy az neki ingyen sem kell. Ez tehát mégis azt mutatja, hogy a diós-győri vasmű nem olyan minden jövő nélküli, sőt szebb jövője van, mint a rhónicz-brezovainak a szakértők véleménye szerint. Én nem akarom a magam meggyőződését másra rátolni; de azt kötelességemnek tartom, az ország iránt, hogy kimondjam, hogy gondos utánjárás utján magam meggyőződtem, hogy a most haszon nélkül, sőt kárral dolgozó Diós-Győrnek szebb jövője van, mint Rhónicz-Brezovának. Igen egyszerűek az okok, a mikre alapítom nézetemet. A rozsnyói vasérczet Zsedényi képviselő ur sem tartja sem rosznak, sem tartalom szegénynek; ennek föltárásával eddig is foglalkoztunk, odáig vasutat, nem-e ennek kedvéért vezettünk? Vannak bányák
