Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-154
204 154. orssiágos ülés tekintettel történik, hogy mint épen a tul oldal t. vezére a minap kifejté, bizonyos határon tul nem volna méltányos a jelen helyzetben a képviselőház tagjainak együtt maradását kívánni. Senki sem fogna jobban örülni, ha már az előttünk álló őszre a közadó behajtása más, a jelenleginél mind kíméletesebb, mind, meg vagyok győződve, czélszerűbb és megfelelőbb módon történhetnék törvény alapján. Amennyi változtatást törvény nélkül meg lehet tenni e téren, ezt megtenni el vagyok határozva; a törvényjavaslatot pedig akár még ez ülésszak mostani felének folytán, akár, amennyiben ez czélosnak nem látszanék, mivel előrelátható, hogy ugy sem lenne tárgyalható: a törvényhozásnak újból összejöttével azonnal előterjesztem. Hanem különböztetnünk kell. Az adókkal sok dolog van addig, míg kirovatnak. Ez szakértő emberek dolga. A kirovott adók kezelését gyökeres reform alá venni magam is el vagyok tökélve. Érzem szükségét, és meg vagyok győződve, hogy az ország lakossága alig fogad törvényt szivesebben, mint épen azt, mely az adók kivetését és behajtását valamiben megkönnyíti és javítja. (Helyeslés.) Kajuch József: Nekem is volnának észrevételeim az adók kivetése és behajtása iránt; de azokat föntartom akkorra, midőn a tisztelt pénzügyminister által igért törvényjavaslat a ház előtt lesz. De minthogy ugy itt a házban, mint a vidéken többször hallottam, hogy vannak bizonyos nagyobb térségek az ország különböző részeiben, melyek kellőleg megadóztatva nincsenek: bátor vagyok már csak a pénzügyi helyzetre való tekintetből is kérni a tisztelt pénzügyministert, szíveskedjék fölvilágosítani az iránt, van-e sok oly község az országban, hol az adó a tagosítás és birtokszabályozás szerint még kivetve nincsen; másodszor, mikép értelmezik a pénzügyi közegek az 1868. XXV. t.-cz. 15. szakaszát, hol az áll, hogy a múltra nézve helytelen becslés folytán a pénzügyi közegek adófölemelést nem követelhetnek. Én tehát ebből a törvényhozás azon intentióját következtetem, hogy igen is van helye ezen fölemelésnek a törvény meghozatal után, ahol t. i. helytelen becslés folytán nincs ugy kiróva, mint kellene. Kerkapoly Károly pénzügyniimister: Tisztelt ház! Ami a kérdés elsejét illeti, hogy mennyi község van olyan, hol a tagosítás folytán a földadó műveletnek át kell vala alakíttatnia és nem alakíttatott át : erre könyv nélkül szabatos feleletet nem adhatok; de annyit mondhatok, hogy a dolog a pénzügjigazgatóságokon nem múlik, és amennyiben keresztül is vihető, keresztül vitetik; mert az többnyire nemcsak az adó összeget, hanem különösen a behajtóhatóságot illetőleg is a kincstár előnyére válik. június 23. 1873. Ami a második kérdést illeti, eltérő az én nézetem a képviselő ur nézetétől; nevezetesen én azt hiszem, hogy a becslés tökéletlensége alapján sem adóföíemelést, sem adóleszállitást nem lehet követelni. Emlékszem, mert jelen voltam azon országgyűlésen nemcsak, de mint a pénzügyi bizottság referense működtem a kérdéses törvény meghozatalánál, melynek az volt szelleme, hogy sem a kincstár előnyére, sem a kincstár hátrányára a becslések ne veilicáltassanak; továbbá mindaddig, míg az uj katasztráíás be nem következik, minek ugy hiszem, küszöbén állunk ; meg vagyok győződve, hogy amaz intézkedés tökéletesen helyén volt; mert egy az, hogy a folyamodások egész halmaza foglalkoztatta folytonosan a pénzügyi tisztviselőket, a melyek a becslések túlságos volta ellen nyújtattak be. Ezeket nem lehetett volna a kincstár megrövidítése nélkül kedvező elintézésben részesitni máskép, mintha a kincstárnak ugyanannyi fölszólalást csináltak volna más becslések tulalacsonysága miatt. Ez esetben pedig az országban folytonos katasztrálásban élnénk, ami nem volna helyén. Méltóztassanak megnyugodva lenni, hogy a katasztráíás ujabb keresztülviteléig e tekintetben marad a dolog ugy, amint volt. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház az egyenes adók kivetési és beszedési költségeire a pénzügyi bizottság által javasolt 473 ezer forintot ? (Elfogadjuk, !) Tehát az egyenes adók kivetési és beszedési költségeire megszavaztatott 473.000 forint. Mihályi Péter jegyző (olvassa a rendes kiadások XIV. csimét): fogyasztási adók besze dési költségeire. Zsedényi Ede előad© S 1874. évi előirányzat 233.335 frt; teljesen egyenlő az 1873. évre megállapított összeggel. A bizottság észrevétel nélkül megszavazásra ajánlja ezen összeget. Elnök: Elfogadja a t. ház a fogyasztási adók beszedési költségeinek czimén a pénzügyi bizottság által javasolt 233.335 irtot ? (Elfogadjuk l) Tehát a fogyasztási adók beszedési költségeinek czimén megszavaztatott 233.335 frt. Mihályi Péter jegyző (olvassa a rendes kiadások XV. csimét) : Határvám-kezelési költségei 355.563 frt. Zsedényi Ede előadé S (olvassa) : Határvám-kezelés költségei. 1874. évi előirányzat 355.563 frt, 1873-ra megszavaztatott 366.708 frt ; 1874-re tehát kevesebb 11.145 frt. A következő rovatoknál mutatkozik eltérés az 1873. évre megáílapitoít költségvetéstől, és pedig: 1. Fizetések és lakpénzek rovatán több 7.105 írttal, miután a fokozott forgalom a vámhivatalok személyzetének szaporítását okvetlen megkívánja.
