Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-154

154. országos ülés június 23. 1873. 203 1873-ra megszavaztatott . . 373.000 forint 1874-re tehát több .... 100.000 írttal. Az 1873. évre megállapított költségvetéssel iszembeu mutatkozó 100.000 forint többlet onnét ered, hogy az egyenes adóhátralékok egyénenkinti leszámolási költségeire 1873-ban a rendkívüli kiadások között irányoztatott elő 200.000 frt, 1874-re e helyett 100.000 frt irányoztatik elő, és pedig a rendes kiadások között. Az adó egyénenkénti leszámolására fölvett összegnek a rendes kiadások közé áthelyezése ellen a bizottság nem tesz kifogást. E czimen bizonyos összeg folytonosan szükséges lesz, azért ez összegnek áttétele helyesen történt. A bizottság örvendetes tudomásul vette, hogy a leszámolásra 1874-re már csak fele lesz szükséges azon összegnek, amely 1873-ra engedélyeztetett. A leszámolási munkálatok mibenlétére nézve a bizottság tudomására hozza a háznak, hogy a múlt évi október hó óta folyó évi ápril végéig a leszámolás befejeztetett 393 községben, folyamatban van 249 községben; az eddigi tárgyalások folytán kitűnt, hogy nem szükséges 389 községben. Az előirányzott 473.000 forint megszavazását ajánlja a bizottság. Orbán Balázs br: Tisztelt ház! Az ezt előzött költségvetések tárgyalása alkalmával mi e padokról folyton hangoztattuk a józanabb gazdálkodásnak szükségességét ; de pénzügyminister ur rendszerint kedvező pénzügyi helyzet festésével kecsegtetve pártját, ami aggodalmainkat túlzottaknak állitá, s hazafias lelkünk följajdulásait nem egyszer hallgattatá el gyöngédtelenül. Ma azonban a helyzet változott, s ha egyébben nem is, de őszinteségben nyert; mert ma már pénzügyminister ur rózsaszín álmai egy szomorú ébredésbe juttatták e hazát és a nemzetet; ma már a leplezett baj egész megdöbbentő nagyságában áll előttünk, ma már kicsinyes kötekedés vádja, s kárhoztatás nélkül hangoztathatjuk a józanabb gazdálkodás szükségességét, elkerülhetlenségét; ma már tények, és pedig fájdalmas tények igazolnak minket. Hisz a kormány is mea culpát mondva, vallja be a megtakarítások szükségességét, Bevallja, de — hitem szerint — nem követi azt egész logikai szigorúsággal, mert ahol nagyobbmérvü megtakarításokat kell vala tennie: mint például a roppantul költséges adókezelésnél, a Bachtól örökölt pazarlás rendszerén, mely az adók jelentékeny részét elnyeli, semminemű gyökeres reformot, oly reformot, ami az államnak évenkint 4—5 milliót megmaraszthatna, behozva, de sőt még csak kezdeményezve sem látok. Pedig a korábbi költségvetések alkalmával többen hangsúlyoztuk annak szükségességét, hogy a kormány az idegeneknek adóbehajtással és kezeléssel megbízott táborát elbocsátva, törvényeink és régibb alkotmányos szokásaink értelmében az adómanipulátióját a törvényhatóságokra ruházza át, mi által hü és megbízható kezelés mellett igen nagy meggazdálkodás lenne eszközölhető. Ugy emlékszem, hogy a pénzügyminister ur e nézet jogosultságát egy alkalommal elismerte, s ily reformok behozatalát kilátásba helyezte; de hát miért nem alkalmazza azt, mikor ez elmélet életrevalóságát a gyakorlat, a tapasztalás is támogatja. Például, tisztelt ház, én tudok esetet, hogy oly adóhátralékokat, melyeket pénzügyminister urnák az emberi könyörületről nem sokat tudó közegei többszörös adóexecutióval se tudtak behajtani, a közigazgatási hivatalnokok egy kis időhaladékkal minden nehézség nélkül fölhajtottak. Ily esetet számtalant tudnék fölhozni; de csak egyre hivatkozom, melyre tanút e házban, még pedig e ház túloldalán is találok, Marosszék egyik képviselője Bothos Kálmán barátomban, kinek alkirálybirósága alatt egy ily eset Marosszéken fordult elő, még pedig egy tekintélyesebb összeget kitevő adóhátralékkal. Pénzügyminister ur, — ugy látszik — az adónak Baehmodoru kezelésébe annyira szerelmes, hogy azon. még e válságos időben, midőn a tnloldal vezére is a józanabb politika követésének szükségességét nyomatékosan hangsúlyozta, sem akar jószántából változtatni. Ha a ház más hangulatban lenne, indítványba hoztam volna, hogy az 18 74-ki költségvetésben az adó kezelésére előirányzott nagy összegek törültessenek, illetőleg függőben hagyassanak, s a kormány utasittassék, hogy törvényjavaslatot terjeszszen be, mely által az adók kezelése a törvényhatóságokra ruháztatik át. Nem lehet ez ellen az idő rövidségét fölhozni, mert az idő rövidsége miatt veszély belőle nem lehetett volna, mert a törvényhatóságok ma utasíttatnának , illetőleg törvény által köteleztetnének arra, hogy alkotmányos adóhivatalokat szervezzenek, cautionalis pénztárnokokkal, kik egy kalucsnival és egy esernyővel el nem szökhetnek. Ez a jövő év kezdetéig keresztülvihető lesz. Miután nem reménylem, hogy a törvényhozás még ez áldozatot is meghozza : kérem a pénzügyminister urat, ügyekezzék az adók kezelését a törvényhatóságokra átruházva, az országnak ez által egy pár milliót meggazdálkodni. Kerkapoly Károly pénzügyminister í Tisztelt ház! Elismerem, hogy a közadóknak , különösen beszedése és behajtása ma oly módon eszközöltetik, amely nagyon is sok kívánnivalót hagy fön. Ép ez által indíttatva, nálam ez irányban a vonatkozó törvényjavaslat benyújtásra kész. Ha nem teszem, az csakis arra való 26*