Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-151

151. országos ülés június 19. 1873. 137 rekvés nem biztosan vezet czélhoz, s hogy sok igaz van azon régi példabeszédben: „Lassan menj, tovább érsz." Az évek súlyának figyelmeztető szava meg lőn hallva e házban; ép azért ki lőnek jelölve a legközelebbi időkben követendő elvek, amelyeket eljárásunknál zsinórmértékül kell magunk előtt tartanunk; azon elvek, melyeket a pénzügyi bizottság tisztelt előadója e vitát megnyitó beszédében kifejezésre hozott. A kormány igenis ugy fogta föl a maga föladatát, a maga kötelességét, ugy vélt eleget tehetni a ház e kifejezésre is hozott várakozásának, ha ma azt mondja: Kérem az országtól mindazt, ami szükséges arra, hogy az államélet szakadatlan, folytonos és rendes működésben tartathassék; ami pedig a továbbfejlesztést illeti, nem kérek újból kezdeményezve semmit; de kérem azt, ami az eddig kezdeményezettek el nem ejtése érdekében szükséges. Kérem a megkezdett és a félben lévő munkák befejezésére nelkülözhetlen összegeket. E tekintetbeu nem újból kezdeményezni, hanem csak a kezdeményezetteket bevégezni, s ez utón nem kárral, hanem eredménynyel kibontakozni; ezt tekinté és tekinti föladatának a kormány. És, mert ez nemcsak a kormánynak meggyőződése, hanem tisztelt, kifejezésre jutott meggyzőződése a háznak is: azt hiszem, hogy ezen czél kitűzésével debütirozni nem lehetett föladatom. A tisztelt ház mondotta ki az elvet, a kormány helyeslő ezt, és igy az érdem nem a kormányé; s ha van benne érdem, az legfölebb abban áll, hogy meghallván a szót, alkalmazkodott ahhoz. A kormány azt hiszi, hogy az általa előtérterjesztett inie költségvetés tanúskodik arról, hogy azon apparátust, mely az államélet functioinak vitetelére van hivatva, a lehető takarékossággal kívánja kezelni; de nem tanúskodik, mert nem tanuskodhatik arról is, hogy ezen apparátust lehetőleg olcsóvá kivánja tenni, hogy csak ezen olcsóbbá tett apparátus szükségletét kivánja igénybe venni már a legközelebbi évre is. Miért nem? Azért, mert a kívánat ugyan megvan, de a kormány kénytelen volt, és kénytelen ma is bevallani, hogy egy nagy államszervezetnek átalakítására, történjék bármi okból, történjék azért, hogy tökéletesebb, vagy történjék azért, hogy olcsóbb legyen, nagy meggondolás szükséges, meggondolásig nagy idő, és keresztülvitelére nagy körültekintés kívántatik. Csak márczius végén lőn szentesítve költségvetésünk. Aki azt várta, hogy már azon időig, midőn az 1874-iki költségvetést beterjesztettük: egy kész szervezettel álljunk elő, mely az állam organismusát, a mai egész apparátust átalakítsa, a régit egy ujjal fölváltsa: az meggondolatlanságot várt tőlünk, olyan müveletet, melyre a kormány magát sem hivatva, sem utalva nem érezte. KÉPV. H. NAPLÓ 18'-. VII. KÖTET. Amit a mindnyájunk által helyeselt irányban tenni lehetett: csupán az, hogy a meglévő organismus kezeltessék oly takarékossággal, minővel csak lehet; és erről, azt hiszszük, tanúskodik ezen költségvenís. Ennek következménye az, hogy bár én a rendkívüliek rovatából vagy 300.000 forintot áthelyeztem a rendesek közé, mindamellett rendes mérlegüiak különbözet hiánylata egy millió háromszáz és néhány ezer forintra apadt, a pénzügyi bizottság végleges megállapítása szerint. Ez, tisztelt ház, nem eljutás a czélra ; de mikor csak azon alárendeltebb eszközökkel működhetünk : igen figyelemre méltó, igen figyelmet érdemlő eredmény. Ezt átalánosságban annak indokolásául, miért nem tartottam én egy hosszabb, tüzetesebb elméleti fejtegetést a budget bemutatása alkalmával czélszerünek. Nem egy uj dolog, hanem egy már megállapított iránynak az idők rövidsége által megengedett mérvben érvényesítése fekszik előttünk, amelynek megértése és megértetése sok szót nem kíván. Ezentúl csak azokra akarok még különösebben reflectálni, miket Horn képviselő úrtól hallottam nem egy irányban. Ő két suppositumból érvelt, melyeknek sem egyikét, sem másikát egyátalában, teljes mértékben legalább, nem engedhetem meg. Suppositumának egyike az, hogy a kormány azt kívánta: tárgyaltassék ezen előirányzat a kiadásokra vonatkozó részében, szavaztassanak meg annak tételei anélkül, hogy csak legkevesebb tájékozottsággal is bírnánk afelől: honnan lesz az fedezhető. Engedelmet kérek, a tisztelt képviselő urnák elővéleménye nem áll. A kormány előirányozta ugy a kiadásokat, mint a bevételeket, s ha azokban a nagyon hoszszu angol exposékban nem talált egyet sem, mely a kiadásokról tüzetesen, részletesen értekezvén, a fedezetre nézve azt mondotta volna, hogy erről szólunk majd máskor későbben: ugy ebben az előterjesztésben sem talál ilynemű eljárást. Ezen előterjesztésben is, valamint az én, annak idejében tartott beszédemben is, melyre hivatkozott, nem a fedezeti részt átalában, hanem csak a mutatkozó hiányt tartva szem előtt, mondottam, hogy ennek mikénti fedezetéről legyen szabad későbben tennem javaslatot. Ismétlem, csak a hiányról; de nem a fedezetről átalában. Azt gondolom, hogy ugy a tisztelt képviselő ur, mint a ház, meg fogja engedni, hogy a kettő közt jelentékeny különbség van; azt gondolom, azt is meg fogja engedni, hogy e kérdés utóbbra halasztása ép mai viszonyaink közt nem egészen indokolatlan. Az adótörvények megváltoztatása, és azoknak ezen változtatott alakban hatása, csak április elején következett be, s igy, midőn ezen előirányzat beterjesztetett, úgyszólván, még egyetlenegy havi ha-