Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-149

149. országos ülés június 16.; 1873. 11$ sitása iránt beadott törvényjavaslat tárgyában*;' he-s lyett tétessék: „ Törvényjavaslat 1868 :XLI.á. ez. 14. §-ának módosításáról." (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a központi bizottság e módosítását? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Szeniczey ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1-sö §-át, Eötvös Károly előadó: Ezen szakasznál a központi bizottság a következő stylaris módosítást ajánlja: Az 1. §. második kikezdésében foglalt e szavak helyett: „rendszerint aratás (mezei takarodás) után" a következő tétel alkalmazandó: „reedszerint az illető vidék aratási viszonyainak tekintetbevételével aratás és mezei takarodás után." Ajánlja ezen módosítást annyival is inkább, miután, az ország különböző vidékei szerint, az aratás nem egy nap- vagy ugyanazon időszakra esik, s ezért kívánatos, hogy a honvédlegénység az illető vidék aratási időszaka után szólittassék be. Természetesen, amely vidéken előbb van az aratási időszaknak vége, előbb fognak behívatni, s hol később van, ott későbben fognak beszólittatni. zsedényi Ede f Tisztelt ház! Midőn a központi bizottság az eredeti törvényjavaslat azon szavai helyett: „rendszerint aratás (mezei takarodás) után" azt mondja: rendszerint az illető vidék aratási viszonyainak tekintetbevételével aratás • és mezei takarodás után," nézetem szerint, a helyzet igényeinek meg nem felelt. Tudvalévő dolog, hogy az ország különböző vidékein az aratás különböző időkben szokott lenni. Jobbadán, talán az ország háromnegyed részében, Julius hóban; de felső vidékeken, különösen Sáros-, Szepes-, Liptó-, Árva-, Turócz-, Trencsén-, Zólyommegyékben szeptember hóban történik az aratás, ugy, hogy azt lehet mondani, hogy épen szeptember azon hónap, melyben ott a mezei munkák legjavában folynak, és igy, amidőn a honvédek az ország felső vidékein szeptemberben gyakorlatra szólittattak, ez ellen roppant panaszok voltak és nagy zavar támadt. Én tehát azt hiszem, hogy itt különbséget kell tenni az ország felső vidéke és többi vidékei közt. (Helyeslés.) Az ország többi vidékeire nézve elfogadom azt, hogy aratás után hivassanak be gyakorlatra a honvédek; de a felső vidékben ez lehetetlen. Ami októbert illeti, azt sem lehet elfogadni; mert más vidéken akkor van a szüret, nálunk meg mariakkor hófuvatagokkal kell küzdeni. Nálunk a legalkalmasabb időköz a tavaszidő. Május 16-ától június 25-ig. Tehát, véleményem szerint, következő módosítást lehetne tenni, t. i. tekintve, hogy az ország különböző vidékein az aratás is különböző időre esik, ugy, hogy főleg nálunk Sáros-, Szepes-, KÍHPV. H. NAPLÓ. 18'^. VII. KÖTET. Liptó-, Árva-, Turócz-, Trencsén-, Zólyommegyékben az : aratás szeptember hóra esik, indítványozom, hogy az első §-ban azon szavak helyett: „ A honvéd-csapatok, rendszerint az illető vidék aratási viszonyainak tekintetbevételéve], aratás - és mezei ta-' karodás után stb," következők tétessenek: „A honvédcsapatok azon megyékben, hol az aratás Julius hóban végeztetik, rendszerint aratás után; a felsőbb megyékben pedig május 16-ától június 25-éig" stb. Ekkor a rendelkezés meg fog felelni a helybeli körülményeknek, s azt hiszem, ez a felsőbb megyékre : nézve is igazságosabb leend. (Helyeslés.) Hollán Ernő : Tisztelt ház! Az előttem szólott indítványozó urat csak egy körülményre vagyok bátor figyelmeztetni, s ez abban áll, hogy május hóban a gabona átalában még lábán áll. s ha a módosítást elfogadjuk, abba a helyzetbe jövünk, hogy a minister a gyakorlat elrendeléséné! vagy a terület tekintetéből lesz korlátolva, vagy meg kell térítenie az okozott károkat. Megvallom őszintén, hogy részemről a központi bizottság által ajánlott szövegezésben czélszerübb elintézési módot látok. Az érintett nehézségeket ugyanis nem szabad szem elől tévesztenünk. Én már akkor, midőn szerencsém volt a honvédelmi ministerhunban szolgálni, ezen kérdéssel sokat foglalkoztam. E kérdés tulajdonképem megoldása csak az volna, ha a kormány vidékekkint, illetőleg kerületekkint állandó gyakorló vagy táborhelyeket szerezne, és ez esetben csakugyan legczélszerübb volna májusban tartani meg a gyakorlatokat. Azonban ez esetleg sok költséggel jár, és legjobban teszünk, ha a tapasztalatra, mint legjobb útmutatóra bizzuk, mikép kelljen e tekintetben eljárnunk. Annak praecis kimondását, hogy bizonyos megyékben épen május hóban tartassanak meg a gyakorlatok, szintoly akadálynak tekinteném, mint a másik intézkedést. Én részemről leginkább megnyugszom a központi bizottság szövegezésében, melyben az mondatik, hogy a honvédcsapatok gyakorlatai .rendszerint", •— tehát nincs mondva absolute, mikor, — az illető vidék aratási viszonyainak tekintetben vételével tartassanak meg. Ez a leghelyesebb provisio, amennyiben a ministernek még mindig fön van tartva, hogy a viszonyok megfigyelésével és a törvényhatóságok meghallgatása után czélszerüen intézkedhessek ; Iiolott ellenkezőleg kénytelen vagyok oda nyilatkozni, hogy ha májusra tűzzük ki a terminust: az czélszerü intézkedés semmikép sem lesz. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Csak fölvilágositásul kívánok pár szót megjegyezni, mellőzve azt, hogy csak hat-hét megyéről van szó, s igy csak három helyen volna a fegyvergyakorlat ideje megváltoztatandó. Árra figyelmeztetem a tisztelt előttem szólókat, hogy nálunk ugarföldek vannak, hol mindenütt 15