Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-148
104 148. országos ülés jtuiius 14. 1873. egy lépést is tett volna Újvidéken, már a vizsgálat előtt azt mondta, hogy mennyi lázadót és sikkasztót fog ő kipuhatolni, és 8 holnap folytán erről mit se:n hallottunk; pedig nem hiszem, hogy ez elnézés miatt történt, hanem történt azért, mert ilyeket nem talált: hanem ő oly botrányokat okozott hivatalában, sőt mint magán-egyén magános életben, hogy lemondania kellett, mert compromittálta nemcsak személyét, de hivatalos méltóságát is. S hogy ha igy áll a dolog, akkor ez nem elég satisfactio, ha le mondott is; mert 8 hónap elegendő arra, hogy vizsgálat alá vehesse a sikkasztókat és lázadókat. Miután neki az nem sikerült, most nekem van jogom , ő ellen vizsgálat megindítását indítványozni. Én tehát bátor vagyok a következő határozati javaslatot beadni: „Újvidék sz. kir. városának br. Majthényi László ellen beadott panasza következtében a m. kir. kormány oda utasittatik, hogy br. Majthényi László az emiitett hivatalos visszaélés miatt felelősségre vonatván, ellene a körülményekhez képest a fegyelmi vizsgálat megindítását elrendelje, vagy őt bünfenyitő vizsgálat alá vonassa, és a háznak jelentést tegyen." Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, fölhívom azon képviselő urakat, kik a kérvényi bizottság véleményét elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Steiger Gyula előadói (olvassa a 83. sorszámú kérvényre a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfog adtatik, olvassa továbbá a 84. sorszám alatt a kérvényt bizottság véleményét Békésmegye közönségének kérvénye iránt, a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozása tárgyában kiadott belügyministeri rendelet törvénytelensége és jövőre való eltiltása tárgyában.) A tényállás a következő: A belügyininister Békésmegyéhez, valamint az ország összes hatóságaihoz rendeletet küldött, melyben meghagyta a törvényhatóságnak, hogy a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozása iránt benyújtott törvényjavaslat 3-ik fejezetét, mely a kéjjviselőháznak bizottsága által már tárgyaltatott., azonban az idő rövidsége miatt törvényerőre nem emelkedhetett, kötelezőleg végrehajtsa, illetőleg vagyoni felelősség terhe alatt tiszviselői által végrehajtassa. A megye fölirt ezen intézkedés ellen; a minister pedig, a fölirat daczára is, az intézkedés végrehajtását rendelvén el, a megye a törvény értelmében végrehajtás iránt intézkedett; azonban ezen állítólagos sérelem ellen a t. házhoz fölirt. A kérvényi bizottság megvizsgálván ez ügyet, a következő véleményt terjeszti elő : „Habár azon forma, melyben a belügyministernek 1872. június 11-én kelt körrendelete kiadatott, t, i. egy még törvénynyé nem vált javaslat egyes részeire való hivatkozása és ennek végrehajtására való köteleztetés nem helyeselhető; miután azonban a végrehajtani rendelt intézkedések csak rendőri és oly intézkedéseket tartalmaznak, melyek eddig is fönállottak: és az 1869: IV. t.-cz. 23. szakasza, az 1871. VIII. t.-cz. 66, 67. §§-ai, végre az 1872. XXXIII. t.-cz. 21. §. szerint a közigazgatási tisztviselőknek és törvényhatóságoknak kötelességévé tették: ennélfogva a belügyministernek mint legfőbb rendőri és közigazgatási hatóságnak, panaszolt rendeletében érdemileg a törvényhatósági önkormányzat vagy az ország törvényei ellen sérelem nem foglaltatik. Eördögh Frigyes: T. ház! Miután Békésmegye kérvénye, melyről most szó van, egy nagyfontosságú principialis alkotmányos kérdést involvál, azt t. i. hogy közigazgatási utón a törvényekbe semmiféle rendelettel avatkozni nem lehet: ennéfogva én érdemesnek, ildomosnak, sőt fölötte szükségesnek tartom, hogy mielőtt e tárgyban határozni méltóztatnak, miután úgyis rövid, olvastassák föl a kérvény. Steiger Gyula előadó (olvassa Békésmegye kérvényét.) Bátorkodom a t. háznak kiegészítésül megjegyezni azt, hogy azon törvények, melyekre a kérvényi bizottság nevében hivatkozni szerencsém volt, igy hangzanak. Ugyanis az 1869. V. t.-cz. 23. szakasza igy szól: A bírák és bíróságok hivatalos megkeresésének eleget tenni, s átalában az igazságszolgáltatás tárgyában kölcsönösen segédkezet nyújtani minden biró köteles. A birák vagy bíróságok hivatalos megkereséseit a közigazgatási (ugy állami, mint törvényhatósági vagy községi) tisztviselők is. felelősség terhe alatt tartoznak teljesíteni. Azl872. XXXIII. t.-cz. 21-ik szakasza igy szól: Az ügyész följelentéseket elfogadhat; azonban sem tanukat nem hallgathat ki, sem más bünvizsgálati cselekményt nem teljesíthet. Előnyomozások megtételére ugy a bírói, mint a törvényhatósági és községi, közigazgatási és közbiztonsági közegeket megkeresheti, kik megkereséseit a birói felelősségi törvény 66. és 67. §§-ban körülirt felelősség terhe alatt teljesíteni kötelesek. Az 1871: VIII. t.-cz. 66. és 67. szakaszai igy szólnak: Ha a biró vagy bírósági hivatalnok hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott, — a mennyiben az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható, — teljes kártérítéssel tartozik. Ha pedig a biró vagy bírósági hivatalnok a a perorvoslatra nyilvánvaló vétsége által okot szolgáltatott : a felsőbb bíróság azt a perorvoslat fölött hozott határozatában, a fél kérelmére, az okozott költségek fizetésében elmarasztalja. Ezenkívül felelős a biró vagy bírósági hivatalnok azon károkért is, melyekért a törvény vagy törvényes rendelet által felelőssé tétetett.
