Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-111

111. országos ülés márczius 15. 1873. 81 Az egyes adónemek szorosan függnek össze egymással, azért az összes adó-reform elkerülhetlenül szükséges; annál szükségesebb pedig nálunk, ahol egy oly adórendszert vettünk át és tartunk fön csaknem módosítás nélkül, a melyet azelőtt mindnyájan, önök azonképen, mint mi, kik ez oldalon üiünk, elitéltek. Ezért tartottam szükségesnek még 1869-ben, ha jól emlékszem, indítványt tenni az iránt, hogy az adórendszer reformáltassék. Azóta több év tapasztalása előbbi nézetemben megerősített, és én kénytelen vagyok barátaim és a magam nevében ismételten ugyanazon indítványt jelenleg is tenni. Áz én fölfogásom szerint ugyanis, mi nem haladhatunk czélszerüen, hogy ha egyes adónemeket csak átvizsgálunk, annál kevésbbé, hogy lia a nép terheit azok által még emeljük. Ezt csak átalános adóreform utján eszközölhetjük,^ amelynek módja, véleményem szerint, abból állana, hogy a képviselőház egy bizottságot küldene ki, a mely — nem mondom, hogy az egyes törvényjavaslatokat dolgozná ki, ez nem lenne föladata, hanem — megállapítaná az adórendszer fő elveit, meghatározná, mely adónemek tartandók fön, melyek szüntetendők meg, és melyek — ha netalán szükséges — hozandók be, mely adókulcs lenne alkalmazandó minden egyes adónemre, a melyek a kivetés, behajtás és kezelés fő elvei; es hogy ha a képviselőház ezen munkálatot helybenhagyja, akkor kötelessége lenne a pénzügyministernek ez alapon a szükséges részletes törvényjavaslatok kidolgozása. Ez elvből indulva ki, a következő határozati javaslatot vagyok bátor a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlani: „Határozza el a tisztelt ház, hogy nem bocsátkozván a pénzügyminister által, a jövedelmi adóra,bélyeg és illetékek, valamint a dijak, végre a személyes kereseti adóra nézve a ház elé terjesztett törvényjavaslatok tárgyalásába: egy 24 tagból álló bizottságot fog saját kebeléből választani, mely, egyéb szakértők meghallgatása mellett, vizsgálat alá vegye összes adózási rendszerünket, és, annak hibáit és hiányait földerítve, állapítsa meg azon egyenes és közvetlen adókat, melyek föntartandók vagy netalán behozandók lennének, úgyszintén az adókulcsot minden egyes adónemre nézve, és végre a kivetés, behajtás és kezelés fő elveit; ezen munkálat nyomán, miután az a képviselőház által helybenhagyatott, a majdan szükséges törvényjavaslatok elkészítésével a pénzügyminister fogván megbízatni. " Tisztelt ház! A nép, melynek képviselői vagyunk, az utolsó 3 esztendő csapásai következtében ínséget szenved/ és mi mégis, miután néhány héttel ezelőtt a királyi udvartartás költségeit egy millióval emeltük föl, (Igazi a szélső bal felől) mosta szegény emberek szegényes háztartását uj adók által megszorítani akarjuk. KÉPV. H. NAPLÓ 183. VI. KÖTET. Gondoljanak önök, uraim, mikor szavazati ezéduláikat a ládába vetendik, vissza azon napra, midőn választóik előtt azok kívánságait maghallgatták; és gondoljanak előre azon napra is, midőn két év múlva sáfárkodásaikról számot fognak adni. (Mozgás jobb felől. Fölkiáltások a szélső baloldalon: Igaz !) A kormány pedig fontolja meg jól, hogy a népnek, valamint erszénye, ugy béketűrése sem kimeríthetetlen. Ajánlom határozati javaslatomat a tisztelt háznak elfogadás végett. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Kiss Miklós jegyző (újra olvassa Irányi Dániel határozati javaslatát.) Németh Albert : Tisztelt ház! Én a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot nem fogadhatom el. Indit engem erre meggyőződésem hatalma, kötelez engem a következetesség azon határozati javaslat mellett, mely a budget-vita megkezdése alkalmával a szélső baloldal részéről benyujtatott. Követelhetik ezt és várhatják tőlem választóim, kiknek sorsát, helyzetét, kívánalmait ismervén, megválasztatáson! alkalmával ígéretet tettem arra, nőkép képviselői pályámon oda fogok működni, hogy az igazságos adókulcs behozatala által a nép terhei a lehetőleg könnyittessenék és hogy a különben is már fölötte súlyosan a nép vállaira nehezedett adók lehetőleg leszállittassanak; de íme. tisztelt ház, mi ettől napról-napra mindinkább messze esünk. Most előáll a pénzügyminister ur, s egy oly hallatlan és Magyarország ujdonan fölébredt parlamentalis életében még csak nem is képzelt törvényjavaslattal lép elénk, hogy azon adók szaporittassanak,fölemeltessenek,melyeket a 1861-iki országgyűlés lefolyása alatt minden szónok pártkülönbség nélkül, már akkor elviselhetleneknek keresztelt, és melyekről épen maga Lónyay Menyhért tisztelt képviselőtársam akkor határozottan kimondotta, hogy azok a nemzeti tőkét, a nemzet vagyonát megtámadják. Nem fogok hosszasan a tisztelt ház türelmével visszaélni, hanem legyen szabad az 1863-ik évben megjelent „nemzetgazdászati dolgozatok" czimén ismeretes munkából ezen néhány sort felolvasnom, (Halljak!) Megvalljuk,— ha valahol, ugy az ausztriai monarchiában — igen kényes kérdés az adók emeléseMert — ha valahol — itt kell figyelni arra, hogy a már 10 éven keresztül gyakorolt adó-kétszerezés megfelel-e az adóképességnek. Igen bajos, és idővel mindinkább káros következményű téveszmének tartjuk, ha •— mint gyakran történik — hasonlítani kezdik az adóemelés szószólói, hogy az ausztriai monarchiában egy főre sokkal kevesebb adó jön, mint Angliában, Francziaországban, Holland vagy Belgiumban : mert ezen országok azon szerencsés helyzetben vannak, hogy ha vannak is nagy adósságaik: magok magoknak adósaik; az államadós-