Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-111
80 111. országos üifs márczius 15. 1873. Elnök: Ha nem kivan senki szólam, akkor föl fog olvastatni még egyszer az inditvány, és méltóztassanak fölötte szavazni, Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Stoll Károly inditvány át.) Széll Kálmán előadó: Tisztelt ház! Megvallom, nem lehetek egészen egy véleményben az igen tisztelt pénzügyminister úrral. Az igen tisztelt pénzügyminister ur ezen § fölvétele ellen nem fejezett ki semmi aggályt és azt a maga részéről szívesen fölvenné a javaslatba. Ha tisztelt barátom Stoll által beadott módositvány nem tartalmaznaegyebet, mint hogy a házadóról szóló törvényesített szabályok egy pontja átvétessék a törvénybe , én is osztoznám a minister ur nézetében , s nekem sem lehetne az ellen kifogásom. De tisztelt barátom niódositványa nemcsak a házadóról szóló szabályok egy szakaszát, akarja fölvétetni, hanem módosítja is azt ; már pedig azon szakaszok, melyek a házadóról szóló szabályokban az adómentességről szólanak, meglehetős összefüggésben vannak. Most ezek egy szakaszát kikapni s módosítva a törvénybe venni, minden előleges tárgyalás a törvénynek azon szabályokkal minden előleges összeegyeztetése nélkül: ezt nem tartanám helyes eljárásnak, {ügy van! Vgy van!) Én azt hiszem, el kell jönni azon időnek a végleges adó reformoknál, midőn nem a szabályok fogják az adó kivetését körülírni, hanem adótörvények. Akkor ezen szabályok részletesen reformálandók, meg vitatandók s a törvénybe fölveendők lesznek. Akkor lesz helyén mindezeket máskép megállapítani. De megvallom, nem tartanám czélszerünek most oly módosítást hozni be, melynek horderejét nem vagyunk képesek megítélni. (Helyeslés.) Elnök t Tisztelt ház! Stoll képviselő ur a harmadik fejezet után egy negyedik fejezet fölvételét indítványozza, mely uj fejezet az adó szabályoknak némi tekintetben módosítását tartalmazza. Fölhívom azon képviselőket, kik e módositványt elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A • többség nem fogadja el. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 4-dik szakaszt.) Elütök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogad tátik. Tehát a házadóra vonatkozó törvényjavaslat mind átalánosságban, mind részleteiben elfogadtatván, harmadszori fölolvasásra a holnaputáni ülésben fog fölvétetni. Következik a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat. Wächter Frigyes Jegyző (olvassa a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatot.) Széll Kálmán előadói Tisztelt ház! A jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat amellett, hogy az 1868-ban keletkezett XXIV. törvényezikknek hatálya a folyó és jövő évre kitérj eszi étik, azt ezélozza, hogy a jövedelemadó kivetésénél előforduló költségek a kivetési munkálatok egyszerűsítése által íeszáliittassanak, és ez intézkedések áltál a jövedelemadó befolyása sikeresebben biztosittassék, s néhol az adóminimum meghatározására szolgáló százalék maximumnak fölemelése által a jövedelmek szaporittassanak ; átalában a jövedelemadóból befolyó összegnek emelkedését kívánja a törvényjavaslat biztosítani. A költségek, melyek a jövedelemadó kivetésével járó munkálatok egyszerűsítése által megtakarittatnának, a pénzügyministeri indokolás szerint mintegy 120.000 frtra mennek. Néhány százezer frtra megy az, ami a törvényjavaslat összes intézkedései által a jövedelmi adón emeltetni fog. Hogy viszonyaink közt ezen összegekre nagy szükség van, ezt bővebben indokolni nem szükséges. Az adótételek emelése ezen törvényjavaslatban átalában nem czéloztatik, csak !—2 tételnél a maximumnak kitágítása és viszont ennek megfelelőleg az, hogy a falusi kézműiparnál a minimum le van szállítva 4 írtról 3 frtra. Azért ezen javaalatnak bővebb indokolásába nem bocsátkozom, hanem azt kívánom megjegyezni, hogy ugy a pénzügyi, mint a központi bizottság mélyen érezte azt, hogy különösen a jövedelemadóra nézve mennyire szükséges a reform, és ezért nem tekintheti semmi tekintetben sem ezen törvényjavaslatot valami adóreformnak, hanem egy ideiglenes javaslatnak, amelynek czélja az állam jövedelmeinek fokozása mellett a jövedelemadóról fönálló törvényt, amelyet nincs időnk azonnal reformálni, még két évre hatályban tartani. Ezen szempontokból ajánlom a tisztelt képviselőháznak ezen, a jövedelmi adóra vonatkozó törvényjavaslatnak elfogadását. Irányi Dániel S Tisztelt ház! (Halljuk \) Átalánosan és régóta el van ismerve az, hogy jó adórendszert teremteni igen nehéz, tökéletest alkotni csaknem lehetetlen. Ugyanazért az államférfiak és törvényhozók föladata csak az lehet: oly adórendszert hozni létre, amely a szemeik -előtt lebegő eszményképnek, amennyire csak lehet, megfeleljen, azt kiteihetőleg megközelítse, vagyis olyat, mely mig egy részt az állam valódi szükségleteinek kielégítésére alkalmas, a termelést, forgalmat és vagyonképzést lehetőleg legkevésbbé nehezíti. De arra, tisztelt ház, elkerülhetlenül szükséges, hogy ne az egyes adótörvényeket időnkint reformáljuk, módosítsuk, annál kevésbbé, hogy a létező adókat emeljük, hanem hogy az összes adórendszert vegyük bírálat alá, s megállapítsuk azon alapelveket , melyek szerint egy "' ujabb, a czélnak megfelelőbb adórendszer hozandó létre. Mert az adók nemcsak a vagyonképzésre és forgalomra bírnak hatással, hanem egymásra is gyakorolnak befolyást.
