Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-111
111. országos ülés marczius 15. 1873. 79 tetés. alól, de csak azon esetben, ha azt rövid idő alatt, fölteszem, nézetem szerint, 8 nap alatt teszi; (Helyeslés) mert különben, ha éveken át segiti az államkincstárt csalni, és akkor Isten tudja miféle fölmerült körülménynél fogva jelenti föl: én részemről ily esetben a büntetés alóli mentességet neki megadni nem volnék hajlandó. Módositványom * tehát abban állana, hogy ezen 3. § 2-dik bekezdésében ez mondassák: A büntetés alól azonban fölmentetik a lakbérlő, "ha M törvényszegést 8 na,p alatt ő maga jelenti föl a pénzügyi hatóságnak. (Helyeslés.) Ezt volnék bátor a tisztelt háznak ajánlani. Mihályi Péter jegyző (olvassa Tism Kálmán módositványát.) Széll Kálmán előadó i Nekem a központi bizottság részéről ezen módositvány ellen nincs észrevételem. Csakugyan nagyon méltányos, hogy bizonyos határidő megállapitassék, melyen tul az illető nem mentesiítetik a büntetés alól. Á második módosítás ellen sem lehet észrevételem, mert a pénzügyi bizottságnak is az volt az intentiója, hogy az idénre tett bevallásokra vonatkozzék a törvény ezen határozata. . Kerkapoly Károly pénzügy miitisters Elvileg nekem sincs észrevételem, hogy e bővítés fölvétessék; csak egyet kérnék figyelemre méltatni, t. i. adjunk valamivel több időt 8 napnál, -azért pedig, mert mégis lehetnek esetek, phisikai akadályok, amikor nem az akaraton múlik, hogy 8 nap alatt a bejelentés meg nem történik. Én tehát 15 napot ajánlanék. (Helyeslés.) Elnök s Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Eszerint tehát, a 3-id §. második bekezdésébe ezen szavak után „a törvény megszegését" be fog igtattatni „ 15 nap alatt." Továbbá a harmadik bekezdés után uj bekezdést hozott javaslatba a bizottság. Ebben Tisza Kálmán módosítása szerint .hatályba lépte* helyett "kihirdetése" tétetik. Stoll Károly S Tisztelt ház! Én ezen törvényt egy §-szal szeretném megtoldani és pedig a szabályoknak 73-ik szakaszát, mely több félreértésre ad alkalmat, szeretném a törvénybe bevezetni ekkép módosítva. (Olvassa): Pótlék a házadóról szóló 1868-ik XXII. törvényczikk hatályának meghosszabbításáról és az ez adóra nézve gyakorlatban lévő szabályok némely rendeleteinek módosításáról benyújtott törvényjavaslathoz. A gyakorlati szabályok 73-ik §-a következőkép módosittatik: Ki a törvény 23,, 25. §§-ban szabályozott adómentességre igényt tart, köteles azt az illető szolgabírónál, városi tanácsnál vagy közvetlenül a pénzügyigazgatóságnál Írásban szorgalmazni, még pedig minden bevégzett épület vagy lakosztályra nézve az építés bevégzésének hiteles okmánynyal igazolt napjától számítandó hat hét alatt, ha pedig az épület vagy lakosztály használatba vétele az épités teljes vagy részleges bevégzése után hat hétnél előbb történik: ez esetben az adómentességi igény bejelentésének meg kell előznie a haszna? latba vételt. Aki a szabályszerű bejelentést idejében megtenni bármely okból elmulasztja, ugy tekintetik, mint aki adómentességi igényérői önkényt lemondott, és későbbi kérelme egyszerűen emtasittatik. Amely, már előbb épített, házakra nézve a bejelentés eddig vagy épen nem, vagy már a törvényes határidő után teljesíttetett : annak ezen törvény szentesiiéséíőí számítva három hónap' alatt kell eszközöltetnie, mely esetben a törvényben szabályozott adómentesség az épités befejezése vagy a használatba vétel és a bejelentés között lefolyt időszaknak betudásával azokra is kiterjesztetik. Kerkapoly Károly iiéna-ig-yiiilnlsteri Tisztelt ház' Ezen liatározmányok nem ujak; mint a képviseli) ur is megemlítette, ő a gyakorlati szabályok 73-ik §-ának a törvénybe való fölvételét kívánja. Á fölvétel mellett és ellen okok harczobaak; mellette harczol az, hegy tagadhatatlan, miként nálunk az alkotmányos érzületből, megszokásból kifejlett fölfogás áll ion, hogy ami nincs a törvényben megírva, azt nem is keressük, ennél fogva nem is igen ismerjük; ha. azután a törvényes erővel biró szabály ismeretének hiányában bajba jövünk, azt resteijük, az fáj. Tagadhatlan, hogy a pénzügyi kormányzathoz igen gyakran jönnek panaszok, melyek mind arra mutatnak, hogy az illetők nem gondoskodtak a magok előnyének idejében való biztosításáról Miért? Mert őket a törvény erővel biró szabály, de nem a törvény utasítja. A törvényt a magyar ember meg szokta tanulni és maga előtt tartani, mig a szabályokkai kevesebbet törődik. Pedig ha a szabályok ütik el a neki szánt előnytől, az mégis fáj neki. Hogy tehát ezen uj szakasz a törvénybe foglaltassák, oly helyre, ahol átalánosan elterjed, s ez által ismeretesebbé lesz s igy annak idején kétségkívül a panaszok roppant száma kevesbední fog, ezen tekintet a fölvétel mellett szól. Ellene szól az, hogy ugyanezen okon az összes szabályokat át kellene venni a törvénybe, ami mégis egy kis inconvenientiával járna; mert a gyakorlati élet sokszor egy vagy más szabály megváltoztatását követeli. A mellette és ellene harezoló okok megmérése szerint, vagy méltóztassanak a szabályokból ezen pontot a törvénybe átvenni, vagy azon okon, mert a többi szabályok ott hagyatnak, ezt is ott hagyni; én nem helyezek sem az egyikre, sem a másikra nagy súlyt.
