Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-111
111. országos* ülés márvxius 15. 1873. 77 Következik a napirend első tárgya, vagyis a kérvények tárgyalása. Molnár Antal a kérvény bizottság előadója S Tisztelt ház ! Van szerencsém a XVII. sori egy zékben foglalt kérvények fölött, a bizottság előterjesztését a következőkben megtenni. (Olvassa az 1—13 számú kérvényekre nézve a bizottság véleményezését, mely észrevétel nélkül elfogadtátik.) Elnök í Következik a második tárgy, vagyis a delegatió összehívása tárgyában leérkezett kegyelmes királyi leirat tárgyalása. Mihályi Péter jegyző (dmsm a kegyelmes királyi leiratot). Szlávy József ministeretaiők: 'fisz-. telt ház! (Halljuk!) Miután az 1867. XII. t. ez. 30. §. azt mondja, hogy a delegatió egy évre, vagyis az országgyűlés egy ülésszakára választatik, nézetem szerint az utóbb választott delegatió működhetik továbbra is, és ennélfogva nem volna egyéb hátra, mint az elnökséget fölkérni, hogy a delegatió megválasztott tagjait utasítsa, hogy íipríi 2 -ikára Bécsben megj elenj ének. (Helyeslés.) Simonyi Lajos br.: Tisztelt ház! Azon nyomtatványon, mely által a ház a legfelsőbb leiratról értesíttetett, s melyben a ház igen correcten az tij delegationalis tagok megválasztására fölhivatik: hiányzott a ministeri ellenjegyzés. Én nem tehetem föl azt, hogy a ministerium részéről szándékba lett volna véve az 1848-iki III. t. ez. 3. §-ának megsértése; mindjárt gondoltam, hogy ez csak feledésből vagy sajtóhibából történt; a másik nyomtatvány, mely erre vouatkozólag a ház tagjaínak kezén forog, igazolja föltevésemet; azon e sajtóhiba ki van javítva. Ennélfogva ezért nem is kivánok szót emelni. Amiért fölszólalni akartam, az a ministereinök ur most. tett azon nyilatkozata, hogy miután az 1867-iki XII. t. ez. 30. §. azt mondja, hogy egy évre, vagyis egy ülésszakra választatnak az illető delegationalis tagok; tehát az utóbbi delegatiora választott tagok most is működhetne':. Igaz, hogy a törvény szavai igy szólnak, de a törvény e szavai homályosak, mert a törvény azt mondja: egy évre, azaz egy ülésszakra választatnak; ámde egy év alatt két ülés is lehet. Azon föltevésből indult ki a törvény, hogy a rendes időben állapittaíik meg a költségvetés, és ennek következtében a megválasztott delegatió egy költségvetés megszavazására hivatik föl. Tudom, hogy az előzmény is nézetem ellen szól, mert 1868-ban egy delegatió két közösügyi költségvetést szavazott meg, és csak a kilépett tagok pótoltattak nj választás által. Egyébiránt, ha most e tekintetben szabályszerüleg akarunk eljárni, nézetem szerint, legczélszerübb volna, ezen ülésszakot befejezni és uj ülésszakot nyitni; ez alatt azután az uj delegatió tagjait megválasztani. Ha a ház többségének akarata az, hogy ugyanazon tagok választassanak meg, azt megtehetik uj választás által is. Ha azonban a tisztelt ház méltóztatik elhatározni, hogy a régi tagok működjenek most is delegatíoban az 1874-iki költségvetés megállapításánál: akkor óhajtanám, hogy ez ne tekintessék előzménynek, és az által ne legyen a ház, illetőleg a ház többsége lekötve, hogy, miután ez alkalommal igy történt, jövőre is meg legyen kötve a tisztelt ház többségének keze, és kénytelen legyen két költségvetést egy delegatió által megszavaztatni, mert ez minden esetre sok kellemetlenségre és bonyodalomra adhat alkalmat. Fölszólalásomnak fő oka az, hogy ha el is méltóztatik határozni, hogy az előbbi tagok maradjanak meg e delegatiora: ez ne tekintessék praecedensnek, mely a házat jövőre is kötelezze. (Atalános helyeslés.) Elnök: A minister ur azt javasolja, hogy az elnökség bizassék meg, hivná föl a delegatió * megválasztott tagjait, hogy april másodikán Bécsben a delegatió megnyitására jelenjenek meg. Ehhez Simonyi Lajos képviselő ur azt kívánja hozzáadni, hogy az jövőre nézve előzményül ne szolgáljon. Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadj uJk\) Tehát a határozat ily értelemben fog jegyzőkönyvbe vétetni, s az elnökség meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. Következik a napirend harmadik tárgya, vagyis a „ kázadó"-ról szóló 1868. XXII. t. ez. hatályának meghosszabbításáról és némely rendeletének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. • Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Széll Kálmán előadó S Tisztelt ház! A házadóról szóló, jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak kettős czéljavan. Az első az, hogy az 1868. évben megalkotott s a házadóról szóló t. ez. hatályban tartassák a folyó és az 1874. évre is. A pénzügyi bizottság javaslata szerint ezen t. cz.-nek érvénye csak ideiglenes maradna, amennyiben annak föntartására nézve a törvényjavalat első §-ában kimondatik az, hogy annak hatálya 1873 január 1-től 1874 deczember 31-éig terjesztetik ki. Indoka ezen intézkedésnek az, hogy átaiában adórendszerünk mindaddig, míg a végleges adóreform utján állandósittatni nem fog, a törvényhozás által ideiglenes-nek tekintetett, és az adótörvények mindig csak évről-évre tartattak fön, azok érvénye évről-évre koszszabittatott meg. Második czélja ezen törvényjavaslatnak: a házadóból befolyó jövedelem szaporítása. E jövedelem-szaporítást két irányban kívánja a törvényjavaslat elérni Először bizonyos visszaélések meggátlására irányzott intézkedések meghozatala által; másodszor a házadó beszedésével járó költségek leszállításával. Az adótételek emeléséről ezen törvény:avaslatban nincsen szó.
