Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-110

62 110. országos ülés márcichis It. 1873. teknek bizonyultak, akkor az államnyomda folytono­san pénzt emészt! (Igás! Egy van! bal felől.) Pél­dául ismerek én Pesten oly nyomdát, a mely nem sokat enged az államnyomdának, a mely a részvé­nyeseknek már is több nyereményes osztalékot jutta­tott, s melynek fölszerelése épületestől együtt alig került 300.000 frtba, sőt tudom, hogy Pest legna­gyobb és nagy nyereménynyel dolgozó nyomdáját, az Atbenaeumot is 700.000 írttal vette meg a bir­tokló társulat. Miként lehet tehát, hogy az állam­nyomda, mely fölszerelését fele részben Temesvárról készen kapta, mely helyiségre nem költött, mégis arányos nyereményt fölmutatni nem tud ? Ezen ta­lányos kérdéseket tettem magamnak s a feleletet megtaláltam a pénzügyminister ur költségvetésének részletezésében, mert igen természetes, hogy oly nyomda, a melynek hivatalnoki személyzete és föl­ügyelősége évenként 76.622 frtot emészt föl, haszon és nyereménynyel nem dolgozliatik s mulhatlanul egy kis Danaida-hordóvá kell hogy átváltozzék. (Igaz! ügy van\ bal felől) Én azt hiszem, hogy az ál­lamnyomda egészen czélt tévesztett, Ja midőn a fejle­dező hazai iparral szemben, verseirynyomdává igye­kezett magát tenni. Az_ észszerüleg nem lehet más, mint oly műnyomda, a mely e téren csak a műipar fejlesztését vallhatja föladatául. (Helyeslés bal felől.) Azért én azt hiszem, hogy eljött ideje annak, hogy az államnyomda bevonja minden szélnek kifeszített vitorláit s azon minden nyereményt fölemésztő hiva­talnoki tábor elbocsátásával, jó lesz, ha a kormány azt egyetlen szakértő vezetése alatt műnyomdává alakítja át; mikor önként elesnek a befektetésre most kért nagy összegek. (Helyeslés bal felől.) Ez értelemben pártolom a pénzügji bizottság véleményét a két államnyomda egyesítésére nézve: de azt hi­szem, ezen egyesülésnek csak ugy lesz üdvös ered­ménye, s csak akkor leszünk uj meg nj befekteté­sektől megmentve, ha egyszersmind a roppant hiva­talnoki személyzetnek számát leszállítjuk, a mire a pénzügyminister ur figyelmét fölhívom. (Helyeslés bal felöl.) Elnök; Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) Tehát megszavaztatik mint kiadás 658.000 frt., mint bevétel 716.800 írt. Egyúttal föihivatik a pénzügyi- és közoktatásügyi minister, hogy az ál­lamnyomdának az egyetemi nyomdával leendő egye­sítését kezdeményezzék. Széll Kálmán előadó (olvassa):Állam­épületek : Rendes bevétel . . . . 29.500 frt. kiadás 32.872 , A bizottságnak e czhn ellen nincs észi'e­vétele. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogad­juk!) Ennélfogva elfogadtatott. Széll Kálmán előadó (olvassa): Rend­kívüli szükséglet. A pécsi államépület átalakításának befejezésére kért 16.000 forintot a bizottság meg­szavazásra ajánlja. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogad­juk !) Ennélfogva a pécsi államépület átalakításának befejezésére kért 16.000 frt megszavaztatik. Széll Kálmán előadó (olvassa): Ál­lamvasutak és a gép- és kocsi-gyár jövedelme: A költségvetés rendes kiadása közé fölvétetvén a vas­úti kölcsön kamatai és törlesztési járadéka : a kiépült vasutak üzleti bevételi fölöslege az állam rendes bevételei közé lesz fölveendő. Ezen előirányzat azonban a brutto-budget el­veihez képest következőleg lenne a költségvetésbe beillesztendő: a közmunkaminister költségvetésében, mint a kinek kezelése alatt az államvasutak állanak, a rendes szükséglet utolsó czimeként fölveendők az. üzleti kiadások és ezeknek megfelelőleg a nyers be­vételekből annyi, a mennyire az üzleti kiadások rúgnak, tehát a bevételek az üzleti költségek ere­jéig a közmunkaministeri tárcza költségvetésében meghagyandók; a fölösleg pedig, mint az államva­gyon egy jelentékeny részének tiszta jövedelme a pénzügyminister költségvetésében, tehát e helyütt veendő föl a költségvetésbe. Az 1867. XIII. t.-czikk alap­ján fölvett vasúti kölcsönből épí­tett államvasutak bevételi többlete 3,195.047 frt a kocsi- és gép-gyár jövedelme 13 4.056 , 3,329.103 frt Elnök : Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogad­juk !) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó (olvassa): Ingó államvagyon. Rendes bevétel: 26.545 db tiszai részvény után 5 százalék 265.450 frt. 8 forint osztalék ..... 212.360 „ 477.810 frt változatlanul fölveendő. 1498 db alföld-fiumei részvény után, melyek az állam Ínséges munkák teljesítése által jött bir­tokába, 10% ezüst árfolyam különbözettel 16.478 frt, 900 darab gácsországi részvény után 9.900 , összesen '504.188 frt lesz fölveendő. Rendkívüli bevétel. A tiszai koronái kerület megvál­tása fejében 185.714 frt. Az állam birtokában lévő földtehermentesitési kötvények azon részének értékesítéséből, mely az

Next

/
Thumbnails
Contents