Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-110

110. országos ülés múrr/ius 11. 1873. 53 Ezen tételekből leszámítva a nem készpénzbeli kiadásokat és bevételeket, megszavazandó lenne: bevétel: fémbeváltó hivatal 21.478 frt, pénzverde . . . 4,543.183 „ ágié nyeremény . 215.200 „ Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a pénzügyi bizottság véleményét. (Mfogadjuk!) Tehát fémbeváltó - hivatalok és pénzverde czimén bevételkép 999.398 irt, és kiadás 1,012.958 frt, a körmöczi pénzverde czimén: bevételkép 4,624.602 frt, kidáskép 4.618.652 frt, az agió nyeremény czimén bevételkép 215.200 frt kiadáskép 430.140 frt; megszavazandó lenne bevételkép tehát pénzbeváltó hivatal czimén 21.478 frt, a pénzverde 4,543.183 frt, az agio-nyeremény czimén pedig 215.200 frt; kiadásképen a pénzbeváltó-hivatal 940.731 forint, és a pénzverde czimén 283.070 forint. Széll Kálmán előadó (olvassa:) Vasművek. Selmeczi kerület. 1873. bevétel . . . 3,511.687 frt, kiadás . . 3,149.911 „ többlet .... 361.776 frt, 1872. bevétel . . . 2,580.195 frt kiadás . . . 2,318.701 , többlet . . . . 261.494 frt. Diósgyőr: 1873. bevétel ... 1,522.071 frt, kiadás . . . 1,569.382 „ hiány .... 47.311 frt. 1872. bevétel . . . 1,398.860 frt, kiadás . . . 1,329,882 „ többlet .... 68.978 frt. Ezen előirányzatokban a rendkívüli kiadások is föl vannak véve, a rendkívüli kiadások nélkül 1873-ra igy áll: bevétel . . . 1,522.071 frt kiadás . . . 1,457.782 „ •ás igy a rendes előirányzat fölösleget . 64.289 , mutatna. Rendkívüli kiadások előirányoztattak 111.600 írttal, igy marad hiány 47.311 frt A bizottság a képviselőház által 1872 decz. 12-én 4693. jk. szám alatt hozott határozat kifolyásaként, mely szerint a diósgyőri vasművek kiadásai annak bevételeiből rendeltettek födöztetni, a rendes kiadásokat megszavazza az előirányzat szerint 1,457.782 írttal, a bevételeket 1,522.071 írttal ; a rendkívüli kiadások között csak annyit ajánl megszavazásra, amennyit a diósgyőri vasművek tiszta jövedelmekint ezen költségvetés kimutat , vagyis 64.289 frtot véleményez az előirányzott összegek helyett a rendkívüli szükséglet illető helyén megszavaztatni. Máriássy Béla i Tisztelt ház ! Bocsánatot kérek, ha még egyszer igénybe veszem becses figyelműket; de kénytelen vagyok ezt tenni először is azért, mert a vasgyártást én igen fontosnak tartom ; másodszor teszem azt, mert az állam vasgyárai a lehető legroszabb állapotban vannak, A vasgyártás Magyarországra nézve fontos ; mert ha Magyarországnak vasutai kiépülnek, az évenkinti szükséglet 800 ezer mázsa, sőt hogy ha oly helyeken, ami valószínű, hol a kőut drágább, vasút által fog a közlekedés pótoltatni: az évi szükséglet legalább 1 millió mázsára fog emelkedni. Mi ma ezen vasat nagyrészt idegen földről vásároljuk. De fontosoknak tartom a vasbányákat Magyarországra nézve azért is, mert Magyarországnak vagyonosodása emelkedésével vas-szükséglete is mindig nagyobb lesz, s mert másrészről Magyarország e terményével biztos kivitelre számithat a keletre. Magyarországnak összes vastermelése meghaladja a 2 millió mázsát; ebből az állam csak 500 néhány ezer mázsát termel, daczára annak, hogy mindazzal bőven el van látva, mi a vastermelésre szükséges. Vannak elég* gazdag bányai* vannak nagyon jó erdei és kimerithetlen kőszéntelepe. E csekély termelésnek következménye aztán, hogy sokkai kevesebb is a termelési ágból jövedelme, mely, ha a valódi jövedelmet vesszük, alig tesz többet 361.000 írtnál. Ott van a gömöri vasgyár, melynek van 25 ezer hold saját erdeje, s ezen gyárnak jövedelme alig megy 300.000 frtra; ugyancsak Gömörben Andrássy Manónak, kinek évi termelése azelőtt alig tett 20—25.000 mázsát, ma jövedelme fölmegy körülbelül 200.000 frtra; míg az állam marad azon állapotban, melyben volt ezelőtt 20—25 évvel. Az állam hátramaradásának egyébiránt fő oka a termelés csekélységében rejlik. Igy az államnak van több igazgatósága, s aránylag mindenütt kevés termeltetik; már pedig a vasnál mindegy, akár 500, akár 1000 mázsát termelünk, mert a regié ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy ha kevesebbet termelünk, a regié sokkal inkább terhel bennünket. A csekély jövedemezésnek másik oka az, hogy azon vasnemeket, melyek leginkább jövedelmeznek, az állam nem termeli. Igy az állam körülbelül 360.000 mázsa nyers vasat vásárol évenkint külföldről, amidőn maga is képes volna elégséges vasat termelni, és 360.000 frtot ad idegeneknek, a mit maga zsebre tehetne. Harmadik oka a csekély jövedelmezésnek a rósz fölosztás. Az állam vas-gyárainak súlypontja ugyanis nem oda helyeztetik, a hova fektetni kellene. Ha az állam Tiszolcz és Rhoniczra fektetné a súlypontot, ha azon összegeket, melyeket igen kevés haszonnal helyezett el Diós-Győrött, itt helyezte volna el: az államnak évenkint legalább is 1 millió frt jövedelme lenne, — a mi ma nincs. Egyik további hiba az, hogy az erdélyi vasiparra egyátalában semmi figyelem nem fordittatik. Igaz,